AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Módszertani kérdések - Hunyady Piroska: Olvasáspszichológia, olvasótípusok

II. József reformjai azután már nagyobb viharokat támasztottak a tanulmányi ügyek területén is. Megszüntette a régi pompát, és az annak kifejtésére szolgáló alkalmakat: a promóciókat, a különböző akadémiai aktusokat, a védőszentek ünnepeit, a különböző egyházi ünnepeket, körmeneteket, névadó ünnepségeket, és más hasonlókat. Komoly változást jelentett az is, hogy a felvilágosodás és a tolerancia eredményeként nemkatolikus, protestáns tanárokat is alkalmaztak. Az egyházi befolyás háttérbe szorítása a volt jezsuita rendi professzorok hangsúlyozott mellőzésében is jelentkezett. A disputációkra alapozott formális oktatási forma eltűnt, de nem voltak jelentéktelenek a tanrendi változások sem. Uj katedrák létesültek (államtudományok, szépirodalom, természetrajz, történeti segédtudományok, technológia, alkalmazott matematika). A már korábban is tanított tárgyaknál pedig eltolódott a súlypont (a filozófiában az etika — gyakorlati filozófia — erősen tért hódított a metafizika rovására, a kísérleti fizika pedig az akkor elméleti fizikának nevezett stúdium rovására gyarapodott). A német nyelvű oktatás bevezetésével a latin nyelv háttérbe szorult mint az oktatás és ezzel a tudomány nemzetközi nyelve.

41 Magyarországon, ahol a reformok gyarmati elnyomással fonódtak össze, mindez sokkal bonyolultabb helyzetet teremtett, mint Ausztriában. A felvilágosult abszolutizmussal ellenséges magatartás, különösen a nyolcvanas évek elején, az esetek többségében mégis a haladó intézkedések elleni fellépést jelentett, különösen a főnemesi-klerikális reakció részéről. A reakció helyzetét megkönnyítette, hogy haladás elleni harca során a nemzeti függetlenség védelmezőjének álarcában léphetett fel.

42 • Ellentét a jogi és a teológiai kar között Ürményi jelentését

43 olvasva, azonnal szembetűnik a nyilvánvaló rosszindulat. A jelentés Bretschneider vádjait egészen röviden és tömören, mintegy utalásszerűén tartalmazza, hiszen a panaszos beadványból ezek már ismertek. A vádpontok után jóval részletesebben következnek a védekezésként felhozott érvek, majd a biztos megállapításai. Mellékletként csatolta jelentéséhez Ürményi a vádlottak védekezésének teljes szövegét, Bretschneider viszonválaszainak felküldését azonban mellőzte, hogy — amint írja — jelentése világos és áttekinthető maradjon, ezeket az iratokat, ha szükséges, még utólag is be lehet szerezni, erre azonban szerinte semmi szükség.

44 Ezzel Ürményi lehetővé tette a szenátus és a többi bepanaszolt számára, hogy védekezésükben bármit felhozhassanak, tekintet nélkül annak helytálló vagy helyt nem álló voltára; hogy a tényeknek meg nem felelő állításokat hitelesnek tüntessenek fel, és valamennyi vádpontot vitássá tegyék. Mindezt nyugodtan megtehették, hiszen azokat az iratokat, amelyek valótlan állításaikat megcáfolhatták volna, Ürményi egyszerűen elsüllyesztette. Ez annál is könnyebben sikerülhetett neki, mert II. Józsefnek szokása volt, hogy csak a jelentéseket tanulmányozta át, az ügyiratokat nem.

45 Ürményi jelentése már bevezetésében leszögezte, hogy az Egyetemen dúló viszályokkal kapcsolatos kérdéseire a szenátustól, a kari igazgatóktól és a többi professzortól kapott válaszokból az derült ki, hogy a megkérdezetteknek a Bretschneider és Pray között meglevő személyi ellentéten kívül semmiféle személyi ellentétről nincs tudomásuk, tehát az erről szóló vádak koholtnak minősíthetők.

46 Később mégis kénytelen bizonyos ellentétek meglétét elismerni. Bretschneidernek a szenátus ellen felhozott vádjai többek között (6—12. pont) az Egyetemen felmerült néhány konkrét problémával foglalkoznak. A 6. pont a teológiai és a jogi kar igazS4 v