AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Módszertani kérdések - Hunyady Piroska: Olvasáspszichológia, olvasótípusok

Nagyon kevés esetben érvényesült a pszichodialektika: az énnek mint jellemnek az a magatartása, bogy míg egyfelől minden jellemfejlesztő mozzanatot felszív, önmagára reflektál, s alakítja belülről önmagát, másfelől kifelé is hat mások jellemére, környezetére, a kívülről feléje tóduló problémák helyes megoldásával előmozdítja a kultúrát, a tudományt. Százalékban nem is adható meg az olvasmány jellemfejlesztő, tettre késztető hatása, mert a válaszok nagyobb száma azt mutatta, hogy idegen nekik a kérdés, nem tudnak vele mit kezdeni. Különösen két férfinak (mindkettő az Egyetemi Könyvtár dolgozója) volt érdekes beszámolója az olvasmányok aktivitásra indító hatásáról: az egyik 13 éves korában Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című művét olvasta, a lélekboncolgatás érdekelte, az hogy az író miképpen tudja leírni a szereplők gondolatait, ennek hatása alatt megírja első novelláját. 14 éves korában a Faustot olvasta, utána született Goethéről egy novellája, s így folytatódott tovább, minden' nagyobb olvasmánya valami megírására ösztönözte. — A másik gyermekkorában olvasta Jelki András kalandjait; 22—24 év múlva — mikor fogságba került — felmerült benne az olvasmányból egy rész, ahol a hajó gyomrában egy göttingai diák beszélgetés közben Pindaroszra hivatkozik. Ezen elgondolkozik, az élmény tovább dolgozik benne, majd 10 év múlik el megint, s akkor az így felmerült élmény alapján írja meg egyik könyvét. Ugyanez a személy más esetben is olvasmányai alapján „spekulál". Ha az olvasmányokkal szemben való ítéleti állásfoglalást tekintjük, akkor szembetűnő, hogy ítélet szempontjából mennyi aktivitással találkozunk, de az ítéletek színezetben és irányulásban igen eltérők. 54,4% nő, 54,3% férfi, 11,9% nő, 4,1% férfi, — % nő, 5,5% férfi, 5,9% nő, 15,3% férfi, — % nő, 8,3% férfi, — % nő, 12,5% férfi, 16,1% nő, — % férfi, 2,9% nő, — % férfi, 8,8% nő, - % férfi. Ha a vizsgálati adatok boncolgatásának eredményét összefoglaljuk, akkor a következő képet kapjuk: I. az olvasmányok megválasztásának indítéka szerint vannak: 1. elméleti, absztrakt olvasók; 2. gyakorlati hasznossági olvasók. 1. Az elméleti lehet: a) egocentrikus, nem szociábilis; b) allocentrikus, mások nevelését és emelését szolgáló. 2. A gyakorlati hasznossági lehet: a) egocentrikus, önérvényesülési céllal sarlatán, sznob; b) allocentrikus: a társadalom javát, a kultúra, technika fejlődését szolgálni igyekvő. Az egész olvasmányt bírálja nem bírál ritkán bírál saját „tapasztalata" és a „realitás tekintetbevétele" alapján bírál elvi megállapításokat vitat a szerzőt bírálja bírál, ha a szereplő személyekkel nem ért egyet ... bírál „jobb megértés céljából" bírálja a „rokonszenveseket"