AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Egyéb tanulmányok - Lengyel Béla: Timár Szaniszló. (A marxista szemlélet korai megjelenése a magyar regényirodalomban)

a társadalom képét csak a sok-sok ember különféle törekvései alakítják és fejezik ki igazán. Élesen látja és pontosan megmutatja, hogy nem az emberekben, hanem a társadalom szerkezetében van a hiba; hogy a gazdagok is szenvednek — az élvezetek habzsolása ellenére is — a fennálló rendben, amelynek megváltoztatása történelmi szükségszerűség. Megmutatja, miképp összpontosul a tőke egyre kevesebb kézben; az esztelen fényűzéssel szembeállítja a proletariátus elnyomorodását, és érzékelteti a forradalom közeledését. Timár Szaniszló a polgári társadalom dekadenciáját, a pénz elembertelenítő, elmagányosító hatását festi egyrészt; másrészt a munkások életét ábrázolja, de nem szentimentális nyomortörténetek keretében. A munkások osztályharcát ábrázolja történelmi optimizmussal; e harc kiemelkedő, heroikus alakjait mintázza meg vázlatos vonásokkal; a munka Gorkijra emlékeztető himnuszait szólaltatja meg — Gorkij előtt. Az öntödében — írja — „a formákon dolgoztak a munkások, fekete homokból mindenféle csodálatos alakzatokat gyúrva, amelyeknek belsejét nemsokára a híg vas fogja kitölteni. Az egyik kemence közepéből jó vastag nyíláson ömlött ki a vödrökbe az izzó láva, túlvilági, ijesztő tűzfolyam gyanánt. Mikor a mellette álló munkás egy vasdarabot belemártott, ezernyi ezer tűzcsillag ugrott ki belőle, vakító fehér fényben táncolva, röpködve a kohó előtt, mint megannyi lángoló pillangó."®' Nagy előrefutás ez; részben — persze csak részben — a magyar munkásmozgalom akkori fejletlen állapotával magyarázható az élethűség olykori hiányossága, az ábrázolás vázlatossága, a túlfeszített, Jókai-szerű romantika a mű elgondolásában, a jellemek megformálásában és a cselekmény bonyolításában. Timár Szaniszló írói sorsa a túlságosan korán érkezettek tragikuma. Hadd hívjuk fel a figyelmet Timár Szaniszlónak az orosz irodalommal való rokonságára is. Az erkölcsi és társadalmi kérdésekkel való viaskodások határozottan Dosztojevszkij hatását mutatják. Etikai pátosza a forradalmi demokratákra emlékeztet; Anna alakja közel áll Csernisevszkij Vera Pavlovnájához, Mit tegyünk? c. regényének hősnőjéhez. Csaknem egy évtizeddel Gorkij nagy műveinek (Ellenségek, Az anya) megjelenése előtt a proletariátus osztályharcának mély benyomást keltő jeleneteit mutatta meg. Bányai, a „bűnbánó" tőkés alakja az Ellenségek Zahar Bargyinját, Anna pedig Nagyát, a munkások mellé álló, tiszta lelkű fiatal lányt juttatja eszünkbe; a gyáros és a munkások konfliktusa Gorkij Anyájának nagy jelenetére emlékeztet. Timár Szaniszló, a marxista szellemű magyar irodalom korai úttörője megérdemli, hogy megőrizzük emlékét; a Selyem és rongy egyes részeinek ott van a helye a magyar irodalmi szöveggyűjteményekben, sőt a haladó hagyományokat ápoló könyvkiadásunknak foglalkoznia kellene a regény újra megjelentetésével. JEGYZETEK 1 A váci fegyház elbocsátó irata Timár Hona, az író leányának tulajdona. 2 Timár Szaniszló meghalt. Világ, 1917. 110. sz. 9. 1. 3 Bp., 1893. Markovits és Garai könyvnyomdája. 4 Bp., 1895. Singer és Wolfner. 5 Dr. B. S.: Az élet vásárja. Elbeszélések. írta: Timár Szaniszló. Egyetértés, 1895. 196. sz. 9. L 6 Salgó Ernő: Timár Szaniszlót külön hely illeti meg . . . Ország-Világ, 1895. 27. sz. 430. 1. 7 Egyetértés, 1897. 272. sz. — 329. sz.; majd könyvalakban: I—II. k. Bp., 1897. Singer és Wolfner.. 8 Selyem és rongy, I. k. 15 — 16. 1. 9 Uo., 23-25. 1. 10 Uo., 60-61. 1. 11 Uo., 51. 1. 213