AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Egyéb tanulmányok - Lengyel Béla: Timár Szaniszló. (A marxista szemlélet korai megjelenése a magyar regényirodalomban)

volítását, a tizenháromórai munkaidőt, húsz százalék béremelést. A gyáros alkudozni próbál, de nem engednek. „Nem szeretem a müveit munkást. Ezek a legveszedelmesebbek'

1

''

26 — mondja a gyáros az igazgatónak a munkások távozása után. Súlyos szemrehányást tesz a felügyelőnek, hogy kegyetlenkedett; ezzel csak fokozta az emberek elkeseredését, és előmozdította a sztrájk kirobbanását, amivel súlyos anyagi kárt okozott neki. A munkások éheznek; egy asszony kétségbeesésében már vízbe akarja fojtani gyermekeit. A gyár megrohanására készülnek, hogy követeléseik teljesítésére kényszerítsék az igazgatót. István és András hasztalanul figyelmezteti őket, hogy a rendőrök és csendőrök rájuk fognak lőni. A támadó munkások kőzáporára sortűz felel; többen holtan és sebesülten esnek össze. A gyárvezetőség kérésére két század katonaság érkezik. Újabb támadás, újabb sortűz; a tömeg szétfut, Pintyőke halálos sebet kap. A tragikus esemény újra felkelti István bűntudatát; kétségbeesett lelkiállapotában elítél minden erőszakos beavatkozást a társadalom fejlődésébe. Öngyilkosságra gondol, de ígérete szerint elindul Annától búcsút venni. Útközben — újabb romantikus fordulat — megtudja, hogy a hajó nem süllyedt el. Megszűnik gyötrő bűntudata, s újabb látomása van: „Látta a pozitív és negatív társadalmi elemek kibékülését egy szent és nagy frigyben, amely egykor vér és iszonyat nélkül fog létrejönni." Most már bekövetkezhet a regény „happyend"-es megoldása: István boldog egyesülése Annával és az eszményi gyár megvalósulása. Az egykorú kritika valóban rendkívüli eseményként üdvözölte a regény megjelenését. Az Ország-Világ az angol írókkal rokonítja Timárt. „Mély rokonszenv él benne a szegények és az elnyomottak iránt, és szellemének erejét nem az élcekre, hanem az igazságért való küzdelemre használja." Tárgyilagos és korrekt előadásmódjával kevesen versenyezhetnek. Eszmei gazdagságából következik, hogy „tudott olyan regényt írni, aminő már rég nem jelent meg a magyar könyvpiacon." A kor legvitálisabb kérdését, a szocializmust tárgyalja, a költő szárnyalásával és a szociológus mélységével.

27 Néhány évvel később a Hazánk mint merész koncepciójú, egészen eredeti és érdekes műről emlékezik meg a regényről.

28 A Selyem és rongy jelentőségére már a regény tárgyalása során ismételten rámutattunk. Mielőtt összefoglalnánk értékelésünket, és ezzel meghatároznánk Timár Szaniszló helyét és szerepét, az író további fejlődéséről szólunk. Nem kevésbé élesen veti fel a magyar társadalom problémáit Az öröm vallása c. regénye.

29 Címe is mutatja: az író itt zömében a tőkésosztály életét ábrázolta. Vörösmarty Két szomszédvárának szélsőséges romantikáját juttatja eszünkbe az az esztelen bosszúvágytól fűtött küzdelem, amellyel a két tőkés, Balajthy és Boruth egymás megsemmisítésére tör. „A pénz körül, amely a világ örömét jelenti, csupa torz-alak táncol, tökéletes, eszményi ember helyett, élesen megvilágítva a kísérteties fénytől, amely a mammonból kisugárzik." Csak szocialista szemlélettel lehetett ilyen élesen megmutatni, hogy a feudális és a kapitalista rend — a megváltozott módszerek mellett — egyaránt „az ember embernek farkasa" elvén alapszik. Az egymás ellen harcoló tőkések egyéni sorsában Timár félreérthetetlenül megmutatja a fennálló társadalmi rend válságát. Pontosan érzékelteti ezt a bomlási folyamatot az uralkodó osztályon belül is: Balajthy Géza, az egyik tőkés fia, aki szerelmes apja vetélytársának lányába, az apa által támasztott nehézségek ellenére végül is eléri célját, egészen másképp szemléli a világot: „...tudta, hogy odakünn mi történik. Ösztönszerűleg megérezte, a világ tele van harccal, háborúval, éspedig egészen más természetű harcokkal, mint amilyenek eddig dúltak az emberiség keblében. Tudta, hogy a tűz és nyomor fiai küzdenek a sors kedvenceivel, s harcvonalba sorakozik egy olyan hadsereg, amelyet most még el lehet nyomni, de legyőzni soha. De nem vett még most részt ebben 14 Egyetemi Könyvtár - (63147) - 36 209