AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Az Egyetemi Könyvtár kéziratairól - Mezey László: Egy állítólagos Corvin-kódex

~* EGY ÁLLÍTÓLAGOS CORVIN-KÓDEX MEZEY LÁSZLÓ Mindazok, akik a magyar könyv és könyvtárak múltjával foglalkoznak, bizonyára a legnagyobb érdeklődéssel olvasták Ács Tivadar egy évtizede megjelent cikkét egy elveszettnek vélt Corvina-térképmellékletről.

1 Az érdeklődést kétségkívül az a remény is fokozta, hogy a magyar humanizmus híres könyvgyűjteményének, Ács eredményei alapján is, új szempontú vizsgálata válik lehetővé. Nem kevesebbet jelentett volna ez, mint hogy az eddig túltengőén filológiai vizsgálat után az új Corvina és a vele kapcsolatos szolid kombinációk Hunyadi Mátyás könyvtárának természettudománytörténeti értékeléséhez is hozzásegítenek. A szóban forgó két kézirat: a budapesti Egyetemi Könyvtár Cod. Ital. 2 [régen Cod. Lat. 34] és a Széchényi Könyvtár 8. Fol. Ital. jelzetű kéziratainak szabatos tudományos analíziséből adódó eredmény így önmagában is értékes lett volna. Túl azonban e szerény, inkább kodikológiai lehetőségen Ács merész következtetésekben gazdag tanulmánya oly perspektívákat is megnyit, melyek már a történészt is érdekelhetik. Ács következtetései során ugyanis feltűnik az a kísérlet, hogy Hunyadi Mátyást Amerika felfedezésének világtörténelmi jelentőségű eseményével hozza kapcsolatba.

2 Az általa felhozott történelmi adatok és az ezekből vont következtetések általában különféle módon értékelhetők. Mátyás kapcsolata Anconával és az anconabeli Benincasákkal vitathatatlan.

3 Nem így azonban említett állítása, mely a meglepetés erejével hat, és már csak feltűnést keltő voltánál fogva is legelsőnek hívja ki a kritikát.

4 E bíráló munka azonban már, mint mondottam, történész feladata lesz. A továbbiakban csak ezt a problémát veszem vizsgálat alá: az Egyetemi Könyvtár Cod. Ital. 2. jelzetű kódexében található csaknem teljes portolano Grazioso Benincasa műve-e, továbbá: a portolano és a Széchényi Könyvtár Fol. Ital. 8. jelzetű, XV. sz.-i Benincasa-térképe összetartoztak-e valaha úgy, hogy a térkép a portolano melléklete volt; végül: e kéziratok kétségkívül Mátyás könyvtárából származóknak tekinthetők-e ? Ács Tivadar válasza e hármas problémára határozott és világos: „.. .pozitívumként tartjuk, hogy a Bibliotheca Corvina állományában volt és az anconai Benincasa Grazioso által Velencében 1474-ben készült tengerészeti térkép, mely idáig lappangott, ismét besorozható lesz a Corvinák közé, valamint a Remunda luna quarta kezdetű kódex szerzője, Benincasa Gratiosus és a két mii valaha együvé tartozott. .." Ez a konklúzió határozottság dolgában igazán semmi kívánnivalót sem hagy. Mégis, a kéziratok vizsgálatának első mozzanata, a paleográfiai „prima vista" által támasztott kétség — amiről később lesz szó — Ács állítását annyira problematikussá teszi, hogy vizsgálata elől, a fenti szempontok alapján, nem zárkózhatunk el. E mindjárt kezdetben felmerülő kétség ellenére is ki kell jelentenem, hogy Ács rendkívül érdekes tanulmányának földrajzi, kartográfiai vagy éppen történeti vonatkozásaival nem kívánok vitába szállni. Á kritika csak a kodikológiai meghatározás négy legfontosabbikának: írás, tartalom, szerző, proveniencia a tanulmányban való felbukkanását kíséri figyelemmel.

5 133