Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1974 (51-52. szám)
1974-12-01 / 51-52. szám
KARÁCSONYI GONDOLATOK Magános csend vesz körül. Az első téli, beköszöntő kótakaró oly hirtelen, váratlanul toppant be városunkba és környékére, bogy ki sem látszunk már a jó Isten fehér ajándékából. És ebben a nagy csendben belemélyedek a múlt ködös távlatába . . . Emlékeim körülzsonganak, lelkem visszaszáll rég letűnt időkbe . . . Egyszerre ott vagyok az Isten által jókedvében megteremtett drága szent magyar földön, a 29 éve otthagyott, kiüldözött, az istentelen vörös pribékek által Ieigázott, kifosztott, Kárpátok övezte integer magyar birodalomban, szőkébb felvidéki hazámban. Csendes kis szobámban a visszaemlékezés hangulatában már szinte nincs tér, idő, csak végtelenség. . . örök sóhaj és imádságos könyörgés a Mindenhatóhoz, hogy íi magyar nép lélekben, testben iszonyatosan szenvedő Ádventjét tegye szebbé és boldogabbá, hogy független, szabad hazában ünnepelhesse meg a le szent fiad születését, a megváltó Jézus Urunk földre jövetelét. A Karácsonyi Csoda sokkal több a mi hívő lelkűnknek, mint a menyei kórus hangja közt érkezett gyermek, aki istállóból indult el, hogy a legszebb tanítást adja az emberiségnek. Karácsony éjszakáján az Ég ölelkezett össze a Földdel, az Isten az emberrel, teremtmény a Teremtővel. Bajtársak! Magyar Testvéreim! Aki egyszer rátalál a Hit karácsonyára, belső boldogságának ragyogása mellett sápadt lesz a legszebb karácsonyfa fényei Az üzleti karácsony-vásár zaja nem tudja elnyomni elméjében az evangéliumi karácsony mindig új csodálattal és hálával fogadott örömhírét: " az Ige testté lön és miköztiink lakozik.” A Kisdedben nemcsak az Isten lépett közelünkbe, hanem rajta keresztül mi is az Isten közelébe léptünk. Általa múlandó, gyarló emberi természetünk az Isten természetfelettiségébe öltözik, teremtményből Krisztus testvérei, az Isten gyermekei és az ő végtelen boldogságának örökösei leszünk! 1