Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1970 (33-36. szám)
1970-12-01 / 35-36. szám
•— Százados úr! Nagy baj van! Kirabolták az irodánkat! No, ennek a fele se tréfa! Átmennek a cső. laktanya közelében lévő “színhelyre”. Közben N. elmondta, bogy ő d.u. 6-kor hagyta el az irodát, miután azt a szokás szerint bezárta és hazament a lakására. Vacsora után kivételesen — valamiért visszament és akkor fedezte fel a betörést, amit csak Csonka követhetett el, aki éjjel náluk volt. A lakásnak az utcáról nincs bejárata, csak az udvar felől. Az utcai kapu állandóan nyitva. A lakás 3 szoba és konyha. Az első bejárat az irodába nyílik, a másik a konyhába, s azon át a lakás többi helyiségébe. Odaérve megmutatja az íróasztal betolt, de le nem zárt fiókját, ahol a legfontosabb iratokat tartották. Sajnos, nem volt rajta patentzári Ök este mindig a konyhán át távoznak. F. szds. legtöbbször a tiszti étkezdébe, ő pedig a városi lakására. Az iroda befelé nyíló ajtaja elé minden távozásukkor odatesznek egy kis szőnyeget, amit, ha valaki ott bejön, azt automatikusan eltolja, de távozásakor nem tudja azt visszaigazitani. (Egyszerű módja a felfedezésnek, de nem biztonsági zár!) Ma is, amikor visszament a konyhán át, villanyt gyújtott és azonnal látta, hogy a kis szőnyeg nincs a helyén, tehát valaki járt ott. Azonnal az íróasztalhoz lépett, ahol felfedezte a hiányt. No, üthetjük a nyomát! Csonka azóta már rég túl van a határon, mert az olyan fedett, a terep átszeldelt, hogy ott megy át, ahol akar, különösen az, aki már többször megtette ezt az utat. mint ő. Ezután a sznypk. felkeresi a közeli batárvadász laktanyában a szakpkt. és bár minden remény nélkül, de kivezényeltetnek telefonon 2^2 jőrt lesállásba a Somoskőújfalui cső. és hőr. őrsről azzal, hogy hátha Csonka még a község körül szimatol? N. pedig a város É-i végén lévő kat-i állomásparsághoz ment jelenteni az esetet és hogy géptávírón értesítse a “károsult” parancsnokát. Onnan a város Főterén lévő u.n. kisállomáshoz ment érdeklődni, hogy azóta ment-e valami vasúti szerelvény Somos felé, amire Csonka esetleg felkapaszkodhatot, illetve, hogy nem Iátta-e valaki a keresettet. Ott tanyázott az állomás előtt az egyetlen taxis, N-nek régi jó ismerőse és bizalmasa. Elmondja neki búját, baját, mire az felkiált: “Én fuvaroztam vagy másfél, két órával ezelőtt!” Aztán elmondja, hogy ott a standján felbérelte őt egy ismeretlen, akinek a személyleírása ráillik a keresettre, különösen mert ő is észrevette, bogy a bal karja kacska és csak egy aktatáska volt nála. Az utasa elvitette magát az acélgyári Jónás-telepre, ahol kb. 20 percet időzött valakinél. Majd onnan Somoskőújfaluba irányította, illetve az már a község legelején leszállt azzal, hogy ő az útmenti egyik házba megy éjszakázni. Jó borravalót adott és meghagyta neki, hogy másnap hajnalban 5 órakor legyen ugyanott, mert kora reggel dolga lesz Salgótarjánban. N. azonnal kivitette magát a Jónás-telepre, ahol a taxis által mutatott házban lakó idős, nyugdíjas családtól megtudta, hogy Csonka, aki nekik régi ismerősük, valóban ott járt az este. Tartóztatták éjszakára, de nem fogadta el. ígérte azonban, hogy másnap ismét visszajön. Az eddigi — véletlenen múló h eredmény főnyeremény, — bár még nincs kihúzva! N. e hírekkel a cső. sznypk-hoz hajtat, tanácskoznak. Az egyetlen elfogadható lehetőség, hogy 19
