Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1970 (33-36. szám)

1970-12-01 / 35-36. szám

EGY IDŐS BAJTÁRS EMLÉKEZÉSEI

A győztes Antant rendelkezése szerint kiürítendő területekről 1918 nov. második felében visszavonult csendőröket, az akkori Cső. Felügyelőség Esztergomban gyűjtötte. Ide vonultam be őrseim legénységével és az É-i határállomáson a szláv gyűrűben dec. 6 áig kitartott különítményemmel én is.

Ott már vagy 180 cső-t találtam a Papneveldében elhelyezve. Tiszt nem volt velük, s később se jött. Én lettem a parancsnokuk 2 hónapig.

Közeledett a karácsony és újév. Parancsba adtam, hogy aki nem megszállott területen lakó hozzátartozóját akarja meglátogatni, szabadságot kaphat. A jelentkezők közt volt egy igen jó kiállású, magas, fiatal, román származású, de magyarul is hibátlanul beszélő őrmester, Moldován András, ö azonban Hunyad megyébe kért szabadságot, ahol szülei és testvérei élnek. Közöltem vele, hogy oda nincs jogjrm szabadságolni, de feltehetően, ő onnan nem is jönne vissza.

i—' Százados úr, alázatosan jelentem, én akkor meg fogok szökni! — volt erre a láthatóan elkeseredett válasza.

—• Megszökik? Letartóztatom! Szűcs és Gergely főtörzsőrmesterek kisérjék az őr^zobába és a további parancsomig ott őrizzék!

Elkísérték. Én pedig gondolkozni kezdtem, bogy mit is csináljak vele? Hiszen nem szökött meg, csak ígérte. Fogda nincs, eddi g nem is volt rá szükség mert a fegyelem k:fogástaían. Hadbíró? Isten ments! Ki tudja, milyen paragrafust húzna rá! Tönrengésem nem sokáig tartott, mert a szóig, vezető jelenti, hogy Moldován kihallgatást kér. Elővezetik. Szemembe nézve jelenti:

—' Százados úr, alázatosan kérem a szabadságot és ígérem, hogy vissza fogok jönni.

Egy pillanat alatt keresztiil fut rajtam a gondolat: mit spekulálok én fogdán, hiszen itt a megoldás. Ha nem jön vissza, hát ott marad az oláh családjánál. amit többen is megtettek rajta kívül. Én is a szemébe nézek!

Magvar csendőr becsületszavára Ígéri, hogy visszajön? — kérdem.

Azonnal, határozottan, keményen válaszol:

—< Magyar csendőr becsületszavamra Ígérem, hogy visszajövök!

—> Rendben van! Állítsák ki a szabadságlevelet, 14 nap és 4 nap utazás! De van-e civilruhája?

i—' Den, már van, tegnap szereztem be. elég jó állapotút, olcsón.

i—' Akkor a kincstári dolgait adja le, Isten vele, szerencsés utat, visszavárjuk! Kezet szorítottam vele.

Ahogy lelépett, utána néztem. Sajnálom, hiszen olyan jó csendőrtipus, kemény, határozott. Az öreg szóig, vezető kérdezi, hogy kihúzza-e véglegesen a listából? Az érzésem az volt, hogy várjunk azzal 18 napot. Hátba visszajön? Számolom a napokat. A 14-én jelentik, hogy bevonult. Már visszaöltözve jelentkezik Kérdem, bogy, s mint volt, mi bír otthon? Jelenti, családja örömét, akik a változott viszonyokban is tűrhetően vannak. Neki nem történt semmi bántódása, igaz, nem is sokat mutatkozott nyilvánosan. Pár napi otthoniét után elbúcsúzott a családjától azzal az ürüggyel, hogy Dévára megy munkát