Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1970 (33-36. szám)
1970-12-01 / 35-36. szám
SZAKASZPARANCSNOKOK A csendőrség legutóbbi szervezetében a szárnyak 2—4 szakaszra tagozódtak, 1—1 szakasz magábafoglalt 5—10 őrsöt. Az egész ország 92 szakaszra oszlott. A szakaszok élén állt a szakaszparancsnok alhadnagyi rendfokozatban, mint legmagasabb altiszti parancsnok. A szak-pk. kötelessége volt az alárendelt őrseinek mindennemű tevékenységét, kezdve a laktanyarendtől a szakasz területének közbiztonságáig ellenőrizni, ba szükség volt rá irányítani, s a nyomozásokban személyesen résztvenni, A szak-pk. volt az összekötő kapocs az alárendelt őrsei és a szárnyparancsnok között. Kik voltak ezek a szakaszparancsnokok? Röviden: a csendőrség szine-javaü! Hosszú, 28—35 évi szolgálattal, bőséges elméleti és gyakorlati tudással rendelkező, a legmagasabb altiszti rendfokozatot — az albadnagyit — viselő, s erkölcsileg is a legmagasabb fokon álló csendőrök. Egy-egy szakaszparancsnok “fogalom” volt a kerülete területén! AI árendeltjei, valamint elöljárói osztatlan megbecsülését élvezte! Mintaképe minden csendőrnek és odaadó támogatója a sznypknak. Magánéletükben tiszta, példát adó családapák. Alárendeltjeiknek gondos, oktató, tanáccsal szolgáló elöljárói voltak. Közülük sokan, bosszú szolgálati idejük alatt megtakarított pénzükön — nyugdíjas éveikre számítva — bázat, néhány bold földet vásároltak. E mellett gyermekeiket taníttatták, kik közül nem egy volt, aki egyetemet végzett. Dacára idősebb koruknak, majd mind erős, egészséges, a fáradalmakat jól bíró. sokszor a fiatalokat megszégyenítő fizikai teljesítményekre voltak képesek, kerékpáron, vagy lovon járva az őrseiket. Szorgalmukba jellemző, bogy ba szükség volt rá, éjjeli nappallá téve dolgoztak. segítettek, vagy helyettesítették a szárnyparancsnokukat. Nyugodt, megfontolt gondolkozásukkal, komoly, úri magatartásukkal és fellépésükkel mind a közhatóságok, mind a polgárság tiszteletét érdemelték ki. Nem e^v tagja volt a polgári kaszinóknak. A kör- és főjegyzők, de a főszolgabírók is gyakran kérték ki tanácsukat, meah'va az értekezleteikre. De számos esetben nyilatkoztak róluk a legmagasabb elismerés hangján a járás és törvényszéki bírók is! Egy-egy szakasz magán viselte mind szolgálati, mind magánéletében a szaknk. minden “jellegzetességét” a fegyelem, tudás, rend és tisztaság tekintetében. Hová lettek ezek az igazán “törzsökös” csendőrök? Nagyrészük röviddel a kitelepülés után a háború befejeztével hazament, okol talán kitétel nélkül üldöztetésnek volt kitéve és sokan börtönben, vagy had:fngságba kerülve felezték be életüket. Aki onnan szabadult, idős koruknál fonva természetes kelőit haltak, s tudomásunk szerint csak igen kevesen élnek jelenleg az emigrációban. 4
