Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1968 (25-26. szám)
1968-06-01 / 25-26. szám
1 — 175 éve mutatkozott be Kolozsvárt az első magyar színjátszó társaság, mint állandó színház. Későbbi tagjai voltak az európai hírűvé lett Déryné, Küry Klára, Jászai Mari stb. — 150 éve született Semmelveis Ignác, aki a gyermekágyi láz okának felfedezésével világhírnévre tett szert, sok százezer szülő-anya megmentője. Szobra Budapesten van. A budai szülőházában Orvostani Múzeumot rendeztek be. — 150 éve hal meg Dugonics András, az első magyar regény, az „Etelka“ szerzője. — 100 éves a M. Kir. Honvédség. Ez az időbeli meghatározás nem pontos, mert hiszen az 1848-as híres elődeinket, a szabadságharc honvédő seregét is így nevezték, ez a toborzott hős alakulat azonban Világossal és Araddal megszűnt, az ezt követő 20 éven át, a teljes elnyomatás, magyarirtás, a korlátlan Habsburg uralom ideje alatt pedig nem létezhetett. — Az 1867-es „Kiegyezés” folyománya volt azután a honvédség — ugyanakkor az osztrák Landwehr — felállítása, amit az 1868 évi XLI. törvénycikk foglal magában. Ezzel kapcsolatban állították fel a Honvédelmi Minisztériumot, élén gr. Andrássy Gyulával és a Honvéd Főparancsnokságot József főherceg — a korunkbeli József főherceg édesapja — vezetése alatt. A honvédség az idézett te. szerint feloszlott 6 honv. kerületre, ezen belül 82 zászlóalj-területre. Felállításra került ugyanekkor 32 lovas-század is. 1871- ben a honv. kerületek száma 7-re emelkedett, mégpedig: I. Budapest, II. Szeged, III. Kassa, IV. Pozsony, V. Székesfehérvár, VI. az Erdélyi honv. kerület Kolozsvárt, VII. a Horvát-Szlavon honv. kerület Zágráb székhellyel. Hivatalos nyelv az I-VI. kerületben a magyar, a VII-ben a horvát volt. Ugyanekkor a lovas-századok létszámát 40-re emelték. Minden kerület 2 gyalog-dandárból állott, minden ddr. 2 félddr-ra tagozódott, félddr-onként 3-4 zászlóaljjal. 1890-ben a félddr. elnevezés megszűnt és helyette jött az „ezred”. Tüzérséggel, műszaki csapatokkal a honvédség még akkor nem rendelkezett, így, mint annak idején jellemezték önálló hadműködésre még nem volt képesitve. A törvény kimondta, hogy a honvédséget az ország határain kívül csak kivételes esetben szabad alkalmazni, s erre mindenkor a törvényhozás külön intézkedése szükséges. Sajnos, 1914-ben ezt azonnal megszavazták. Gondoljuk el, mi lett volna, ha a honvédségünk a határokon belül marad! Biztos, hogy se egy muszka, se egy oláh katona be nem tette volna a lábát országunkba! 1872- ben „Ludoviceum” név alatt nyílt meg a későbbi „Ludovika Akadémia” a honvéd tisztképző intézet. 23
