Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1967 (21-24. szám)

1967-12-01 / 23-24. szám

“Virágzásnak indult Magyarországot hagyott fiára II. Józsefre” Írja mégis, az egyik történetíró, de .. fia azután zsarnoki erőszakkal pró­bálta keresztülhajtani a Habsburgok célkitűzését, a magyarságnak a né­metek közé való beolvasztását.. írja egy másik (Fáklya 1967. jul.) .. . * * * 100 éve halt meg Czuczor Gergely bencés szerzetes, aki irodalmi mun­kássága, — igy az 1848-ban kiadott “Riadó”-ja — miatt Kufsteinben is ra­boskodott. 100 éve a budavári koronázásra irta Liszt Ferenc a “Koronázási Mise” név alatt ismert egyházzenei remekművét. A bécsi intrika azonban, — bár annak az ünnepélyes koronázási aktuk alatti előadásába nagyne­­hezen beleegyezett — nem engedte meg, hogy azt maga a szerző dirigálja, így Liszt a saját szerzeményét a karzatról volt kénytelen végighallgatni. * * * 100 éve nyitotta meg az orosz cár a “Moszkvai Kongresszust”, melyre a monarchia “szláv testvéreit” is meghívta. Itt a kiküldöttek az orosz imperializmus kiterjesztésére kaptak utasításokat. Visszatérve nyomban meg is kezdték az agitálást, amit a hatóságok, félve a diplomáciai bonyo­dalomtól, vagy talán elbizakodottságból, felelősségre vonás nélkül eltűrtek. * * * 50 éve, 1917 október végén kezdődött az olasz front egyik legnagyobb és sikeresebb offenzivája az Isonzónál. A magyar, osztrák és német csa­patok áttörték az olaszok jobb szárnyát, s azt a Piavéig szorították le. Sajnos, a hatalmas területnyereség sem volt elég a végleges döntéshez, bár foglyok száma meghaladta a 300.000-et, a zsákmányolt ágyuké a 3100-at. A francia csapatokkal, különösen francia tüzérséggel megerősített olasz front ezt a hallatlan nagy veszteséget is átvészelte, s a harc ment tovább — mint tudjuk — még éppen egy esztendeig. * * * 50 évvel ezelőtt, 1917. jun. 25-én halt meg 33 éves korában a szibériai krasznojarszki fogolytáborban Gyóni Géza, az 1. v. háború leghíresebb költője. Eredetileg papnak készült, de még theológus korában pályát változ­tatva, újságíró lett. Első verses kötetei már a háború előtt megjelentek, de igazi tehetsége a háború alatt bontakozott ki, melyben tart. hdgy-ként vett részt. A magyar katona vitézségéről és hősiességéről szóló versei az 1914. őszén körülzárt Przemyslből repülőgépen jutottak el a budapesti újságokhoz, ahol a legnagyobb sikereket aratták. Leghíresebb költeménye — amiben a csak otthon vitézkedőket leckéz­teti meg — a krasznojarszki fogolytáborban irt “Csak egy éjszakára küld­jétek el őket.. .” cimü verse volt, amit —• mint minden időkben helytállót — ismerünk. * # * 19

Next

/
Thumbnails
Contents