Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1965 (15-16. szám)
1965-12-01 / 15-16. szám
1 A terjedelmes erdőkből nagy mennyiségű tüzelő és épületfa jut még külföldre is. Épületfa még Kis - Ázsiába is. A marhatenyésztés igen fontos és a lovak részben nemesitett fajták. 1880- ban 1.819, 500 ló volt Magyarországon. A valódi magyarfaju ló kisebb termetű, de gyors és kitartó. Állami ménesek Mezőhegyes, Bábolna, Kisbér és a fogarasi. De több magánménes is van. 1883 - ban 9670 lovat adtak el külföldre 3.191,000- Frt. értékben. Szarvasmarha több mint 8 és félmillió, juh 9 és negyedmillió, sertés 4 és félmillió volt. A baromfi és méhtenyésztés tetemesen gyarapodott. A vadászat újabb törvénnyel szabályozva, a hasznos vadak tenyésztése előmozdittatik. Medve, farkas, róka néhol nagy mennyiségben fordul elő. Igen jelentékeny tényező a halászat is. A bányaterményeket illetően Magyarország Európa egyik leggazdagabb országa! 1883 - ban Í,628 kgr. arany, 17,708,ezüst, 8 millió kgr. réz 210,510 kgr. ólom, 176 millió kgr. vas, 2 és félbillió kgr. kőszén aknáztatott ki. - Drágakövek, mint nemes - opál, jaspis, kalczedon, ametiszt, topáz, gránát, stb. nagy mennyiségben fordul elő, továbbá minden szinü márvány. A sóaknákban 164 millió kgr., 12.6 millió Frt. értékű sót termeltek. Tetemes még a timsó, salétrom termelés is. A legkiválóbb ásványos gyógyforrásokban hazánk Európa leggazdagabb tájéka. Lakók száma közel 14 millió Horvát - Szlavono. nélkül kik 143 város, 1822 nagy és 10,870 kis községben, továbbá 3910 tanyán és pusztán élnek. ( :Ma 63 város és 3207 községben:) Az ipar és kereskedelem csak az 1867 - es kiegyezés után nyert lendületet, amiről az 1885 - évi országos kiállítás eléggé tanúskodott. Vasúti hálózat 9000 km., távirdahuzal hálózat 15,800 km. .-Az ország és megyei utak szaporodása, a gőzhajók és társulati vontató hajók mozdítják elő az ipart és kereskedelmet. Az első magyar hitelintézet 1840 - ben létesült, de 1883 - ban már 120 bank, 348 takarék, 326 takarék és előlegezőpénztár van Magyarországon. A közoktatás és szellemi művelődés 1868 óta tett feltűnő haladást. így pl. 1868-ig 12,780 községben 13,145 népiskola volt, 1884-ben már 16,205! Kereken 1.800,000 tanulóval., amihez a románok, oroszok (:ez alatt bizonyára Ruszinszkót érti:) ée szerbek aránylag a legcsekélyebb számmal járulnak . . . ” Azután felsorolja a polgári, tanító-, tanitónöképezdéket, gimnáziumokat, reáliskolákat, az egyetemek és műegyetem tanárainak és hallgatóinak számát, majd a jogakadémiákat és középfokú gazdasági intézeteket, a theológiai intézeteket, a bányász, erdész és gazdasági akadémiát, a borászati iskolát, a 2 kereskedelmi, valamint a tengerészeti akadémiát is. “A Tudományos Akadémia és több tudományos és szaktársulat működése, valamint a könyvkereskedés, nyomdászat és a szabad művészetek gyakorlása évről évre nagyobb lendületnek örvend, s a magyar nyelv és irodalom eddig is már magas fokot ért el, mig ötven évvel ezelőtt alig pangott.!! . . “A közigazgatási beosztás az 1886 évi XXI. t. ez. szerint 63 vármegyei és 25 városi törvényhatóságban állapíttatott meg.! . . 14
