Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1965 (15-16. szám)
1965-12-01 / 15-16. szám
karbantartott közúti és köves bekötőutak biztosítják a zavartalan közlekedést, az eladásra szánt terményeknek a környező városok piacaira való szállithatását, amit a Tiszaug - Lakitelek között 1936-ban forgalomba helyezett tiszai vashid csak fokozott. Ezen állítólag a kommunista uralom alatt vasúti sineket fektettek le. Ez a földrész, mely területileg igen szép és kellemes alföldi táj benyomását kelti, 1933 - ban egy bünügy kapcsán az országhatárokon túl is nagy érdeklődés központjába került. Ennek részleteit ismertetem az alábbiakban: A tiszakürti Örs 1933 nyarán egy gyanús haláleset ügyében nyomozott. Az esemény szálai Nagyrévre vezettek, igy a nyomozás lefolytatását az ide illetékes cibakházi őrs vette át, melynek parancsnoka a nagy szaktudással, hivatástudattal, személyi és helyi ismeretekkel rendelkező Császár thtts. volt. Már a nyomozás kezdeti szakaszában is bőséges tárgyi bizonyítékot produkált Császár thtts. annak bizonyítására, hogy a kérdéses esetben a halál nem természetes utón következett be, hanem arzén mérgezés utján, de oly tervszerűséggel végrehajtva, hogy ebből a tényből és más ezzel összefüggő körülményből joggal arra lehetett következtetni, hogy az eseményeket a háttérből nem laikus kéz mozgatja. Mindezt pedig olyan beállítással, hogy az erőszakos halál természetes behatásoktól eredőnek tűnhessen fel. Császár thtts. a felszínre hozott döntő bizonyítékok alapján a gyanús haláleset nyomozását már be is fejezhette volna, de nem azt tette. Vajon miért? Azért, mert közben olyan adatokra bukkant, melyekből kétségen kivül arra lehetett következtetni, hogy egy hosszú múltra visszanyúló, több emberáldozatot követelt bűncselekmény - sorozat kiderítésének igen bonyolult, szétágazó nehéz feladatát kell megoldania. Így vette kezdetét az a szenzációs, az ország határain túl is nagy figyelemmel kísért bűnügyi nyomozás, mely “Tiszazugi arzén mérgezések” néven vált ismeretessé és amelynek szálai 35 - 40 évre visszamenőleg elkövetett bűncselekményekre és azok teljes kiderítésére vezetett. A nyomozás 4 - 5 - ik hetében Császár thtts. és az abban tevékenyen résztvevő járőrök - melyben kimagasló eredményt mutatott fel Bartók törm. - olyan bizonyítékok birtokába jutottak, hogy a törvényes lépések megtételét tovább nem halaszthatták. Tanuk, gyanúsítottak kikérdezése folyamatos lett, több őrizetbevétel vált szükségessé, akik át lettek adva a szolnoki kir. ügyészségnek. Ezt a mozzanatot megelőzően azonban, s a nyomozás eddigi sima és eredményes menetét némileg megzavarta egy, a bűnüggyel szoros kapcsolatban lévő, de még szabadlábon hagyott személy öngyilkossága. Ugyanis a nyomozás tényfelderitő szakaszában kétségen kivül bizonyítást nyert, hogy a sorozatos bűncselekmények tervezője, irányitója és a mikénti végrehajtás rendezőjeanyagi ellenszolgáltatás fejében - özv. Fazekasné, nagyrévi okleveles szülésznő volt. A helyzet mérlegelése után Császár thtts. megérettnek látta az időt a cselekvésre. Égy nyomozó járőrt küldött Fazekasné lakására azzal az utasítással, hogy a szülésznőt vegyék őrizetbe és kisérjék a községházára. Ez a parancs azomban nem volt végrehajtható, mert mikor Fazekasné azt látta, hogy egy cső. 9
