Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1964 (10-14. szám)
1964-12-01 / 13-14. szám
ban... vajha a következő idők is ez irányban és hasonló eredménnyel haladva: a folytonos fejlődés és haladás által valósítsák meg legszebb reményeinket ...” Mi, a 77 év előtti dicső Baj társak késői utódai büszkén elmondhatjuk, hogy az általuk kívánt remények meg is valósultak! A zsebkönyv adatai szerint a jelvényes kitüntetettek között volt: 3 fő I. oszt. ezüst vitézségi érmes ( magyezüst:) Ezek között kettő 1878- ban, bizonyára Boszniában szerezte, egy pedig már 1869-ben! 8 fő II. oszt. ezüst vitézségi érmes (:kisezüst:) a legtöbbnek 1878-ból, de 1 fő már 1859-ben kapta. (:Solferinó. Osztrák-olasz háború.:) 345 legénységi állományú csendőrnek volt meg a Hadiérme, amit a boszniai okkupáció alkalmával érdemeltek ki. Szolgálati kötelezettségének betöltése után 1887-ben kilépett 432 fő. Ez a nagy, mintegy 8 százalékos szám azt mutatja, hogy a belépéskor vállalt kötelezettség több, nehezebb volt, mint amire számítottak, s azt vagy nem bírták, vagy máskép gondolták. A kilépések oka nincs feltüntetve. Ezek egynegyed része a kassai kerületből való volt. Érdekes a statisztikai táblázat az 1887-es év egyéb fogyatékáról is. Eszerint: „1.) Meghalt 53 2. ) Szökevény (:I. kér. 3, III. kér. 1:) 4 3. ) Nyugdíjazva lett 77 4. ) Végkielégitéssel elbocsátva 40 5. ) Családi tekintetből elbocsátva 9 6. ) Fegyelmi utón eltávolíttatott 77 7. ) Hadtörvényszékileg elbocsáttatott 117 ! ! 8. ) Polgári állami szolgálatba lépett 8 9. ) Szolgálatban megsebesült 14 10.) Sebesülés folytán meghalt 1 fő.” Amint a 6. és 7. adatból láthatjuk, fegyelmi tekintetben már akkor sem volt „pardon”. De ez szükséges is volt, hogy a Testület fennmaradhasson és kiváló hírnévre tehessen szert. 1887-ben csak 1 tiszt kapott jelvényes kitüntetést, egy rablóbanda eredményes felszámolása, illetve megsemmisítéséért, valamint 4 altiszt részesült abban, tüzesetek alkalmából tanúsított önfeláldozóan bátor magatartásukkal véghezvitt életmentésért. Többen részesültek honvédelmi miniszteri és kerületi parancsnoki dicsérő okiratban, ugyancsak jutalomdijban is, ami az érdem nagysága szerint 10 Forinttól 50 Forintig terjedt. 11