Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1963 (6-9. szám)
1963-08-01 / 8. szám
Az oroszok által rádió adó-vevő készülékkel ellátott Ózd környéki titkos ügynök már szept. 8-án éjjel kézrekerült, mert a szovjet repülőgép érkezésekor irányjelző rakétát lőtt fel, amivel gyanússá válván, egy közelben portyázó csendőrjárőr rögtön elfogta, így a partizánok fogadására már nem mehetett ki a megjelölt helyre. A nyomozás kiderítette, hogy ezt az ügynököt 1941. márc-ban a budapesti orosz követség egyik tisztviselője szervezte be és látta el rádióval. Az ügynök — mint hadifogoly — az első világháború alatt és után hosszabb ideig volt Oroszországban, ahonnan 1921-ben tért haza egy orosz nővel, akit később feleségül vett. Kommunista szempontból már akkor gyanúsak voltak, mégis a férfinak később sikerült Ózdon állami szolgálatba kerülni. Az első csoport bevetése után 10 nap múlva az oroszok újból 12 partizánt dobtak le Hangony-Domaháza-Gesztete hármas határok erdőségébe és szintén azzal a feladattal, hogy az ózdi, borsodnádasdi és diósgyőri vasgyárak működését bénítsák meg. Ezt a partizán csoportot azonban még a ledobás napján felmorzsolták a csendőrjárőrök, ami a felállított őrségek és a lakosság éberségének volt köszönhető. Ennek a partizán csoportnak a leküzdésénél fordult elő, hogy mikor az egyik községi jegyző 10-ed magával fegyveresen kereste az erdőben a partizánokat és egy tisztáson azokra rátalált, akkor azok közül 5 magyarul beszélő kivált a csoportból és a jegyző csoportjához menve, velük kezet fogtak, cigarettára gyújtottak és elbeszélgettek, főleg arról, hogy merre vannak a partizánokat kereső járőrök. A jegyző erre — anélkül, hogy sejtette volna tévedését — készségesen tájékoztatta erről a partizánokat, mire azok visszamentek csoportjukhoz és eltűntek az erdőben. A jegyző csoportja azonban hamarosan ezután találkozott egy, az én parancsnokságom alatt álló csendőrjárőrrel, melynek elmondta, hogy éppen most találkozott néhány emberrel, kik szintén a partizánokat keresik. A kapott személyleirásokból és ruházatból persze rögtön tudtam, hogy a jegyző a partizánokkal találkozott, igy a járőrrel azonnal üldözésükre indultára, kikre 6-700 m-rel távolabb rá is bukkantunk és erős tűzharccal leküzdöttük azokat. A harcban 6 partizán megsemmisült, 6 pedig megadta magát. Egy 11 főből álló partizán csoportot okt. 3-ára virradóra Borsodnádasd és Egercsehi községek határaiban dobtak le az oroszok és ismét ugyan azokkal a feladatokkal, mint az előző 2 csoportot. Ezek sem voltak azonban szerencsésebbek, mint az előbbiek, mert az első napon ezek is felmorzsolódtak. Közülük 4 elesett, 3 megadta magát, 4-nek azonban sikerült Szlovákiába átmenekülni és az ottani partizánokhoz csatlakozni. Az oroszok látták, hogy a partizánokkal való kísérletezésük ezen a területen hiábavaló, igy oda több partizán csoportot már nem dobtak le. A partizán csoportok gyors és eredményes leküzdését a parancsnoksá-7
