Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1963 (6-9. szám)
1963-05-01 / 7. szám
Erre a tőrkést, az eldobott pisztolyt és kerékpáromat magamhoz véve, a történtek után csakis a keresett partizán parancsnoknak tarthatott, nálam fél fejjel magasabb embert bekísértem a sajókazai vasútállomásra, hol alaposan megmotozva 5000 márkát és a már említett hamis okmányokat találtam nála. Kikérdezésekor először azt mondta, hogy Hlinka gárdista és Eperjesről szökött meg, előzőleg pedig Németországban volt, azért vannak tehát német okmányai. Mikor azonban elébetártam a társairól már tudott adatokat, akkor beismerte, hogy ő a keresett partizán parancsnok, vezérkari százados, 28 éves, odesszai születésű. Előadta, hogy mivel ledobásuk után nem tudtak egyhelyre összejönni, Görömbölyön befeküdt egy gazdaember csürjébe a széna alá és ott volt 24 órán át. Otthagyta eldugva rádió adó-vevő készülékét is, mert akkor már tudta, hogy nem Németországban van és az hamar árulója lehet, ha igazoltatják és megtalálják nála. Ezt később egy járőr vele odautazva, a mondott helyen épségben meg is találta. Végül előadta, hogy azért lőtt rám, mert mikor a kerékpáron elhaladtam mellette, felismerte bennem a katonát, arról történt leugrásomból pedig tudta, hogy észrevettem őt. De amellett arra is gondolt, hogy ha egy kerékpár birtokába jut, azzal könnyebben tudja elérni a szlovák határt. Kikérdezése után telefonon jelentettem a Sajószentpéterre összponsitott csendőrök parancsnokának, hogy a razziát ne kezdjék meg, mert a partizán parancsnokot már elfogtam. Később a németeknek lett átadva. A fentiekből kitűnik, hogy még egy kisebb partizán csoport is mily széleskörű intézkedésekre kényszeríti a hatóságokat és mily zavarólag hat a lakosságra is. A nyugati szabad országoknak tehát adandó esetben nagyon fel kell készülniük a partizánok elleni védekezésre és azok leküzdésére, mert az elmúlt háborús tapasztalatok alapján úgy Oroszországban, mint rabállamaiban több 100.000 partizánt képeztek ki. (Az 1944-beli eseteket tárgyaló II. részt egyik későbbi számunkban fogjuk közölni.) EGYESÜLETI BESZÁMOLÓ Ez évben március 2-án tartottuk meg a Csendőrnapot Clevelandban, egy rövid műsorral egybekötött társas-vacsora keretében, szép számban összegyűlt barátaink és bajtársaink körében. A nagy tetszéssel fogadott zeneszámokat és alkalmi szavalatot megelőzően Molnár Iistván bajtársunk tartotta meg — különösebben a vendégek tájékoztatására — jól felépített ünnepi beszédét, melyből az alábbiakat idézzük: .......szokatlan volt 82 évvel ezelőtt egy olyan királyi szentesítés, amelyik egy osztrák és szláv tömbbe beékelt magyarságnak engedélyezte egy nyelvében, vezénylésében, érzésében, tehát izig-vérig magyar fegyveres 5
