Eger - hetente négyszer, 1944

1944-02-16 / 26. szám

2 E G E R 1944. február 1*. Beniczky Aladár emlékezete a vármegye kisgyfilésén A közigazgatási bizottság ülése után a kisgyűlé8 tartott ülést dr. Hedry Lőrinc m. kir. titkos taná­csos, főispán elnökletével. Az el­nöklő főispán megnyitó szavaiban & részvét hangján emlékezett meg Beniczky Eiemér bioottsági tag el hu ay tárói. — Róla emlékezvén, — mondot­ta többek között — érzem lelkem elfogultságát, mert a megboldogult is közel állt szivemhez. A szép sza­vak, a dícséaó beszéd nem illenék ahhoz a keresetlen egyszerűséghez, mellyel került minden külsőséget és feltűnést. És mégis mily nagy, • mily értékes és mily számottevő volt az & csendes egyszerűség, és az a tevékenység, amelyet a vissza- vonultság úri szerénységével mindig eltakart. Ezren és ezren követték és hallgattak szavára, mert szeret­ték. És ezren és ezren szerették, mert segített önszántából, tanácsolt, pártfogolt szíve sugallatára és mert barátja, támasza volt mindenkinek, aki úgy érezte, hogy az élet, a sors társtalanná, elhagyottá tette. Lehetett volna felforgató ember, veszélyes nép vezér, mert ereje és népszerűsége volt hozzá, és volt egy vidéknek áldást, békét, nyugal­mat biztositó prófétája, vezére, aki a közösség számára mindig csak alkotott. — Nem volna azonban róla for­mált megemlékezésem teljes, ha el nem búcsúztatnám benne Nimród népének egyik legkiválóbbikát. Igaz vadász volt, a szó nemes értelmé­ben. Mint a Teremtő legfönségesebb templomában járt & susogó erdők rengetegeiben, boldog lélekkel, tisz­ta gyönyörűséggel élvezte a termé­szet nagyszerűségét és szerette, óvta, védte az erdők istenterem­tette díszét és kincsét, az erdők vadjait. — Tegyük le az emlékezés egy örökzöld levelét jelen jegyzőköny­vünk lapjaira is, mert vármegyéjé­nek hasznos és értékes munkása, népének igaz barátja és hú ember volt. A bizottság tagjai a főispán sza­vait állva hallgatták végig. Ezután a kisgyűlés letárgyalta a rövid tárgysorozatot, amelyen Eger és Gyöngyös városok, valamint a községek több kisebb jelentőségű határozata szerepelt. Tanítói gyakorlatra bocsátják március 1-től a tanítóképző intézetek ötöóéues nöuenöékeit A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter reudeletet adott ki a tanító képzó intézet ötödéves növendékei­nek tanítói gyakorlatra bocsájtá- sáról. A rendelet kimondja, hogy az 1943—44. iskolai évben 1944. mái eins 1-sö napjától kezdődően ta­nítói gyakorlatra lehet bocsátani a tanítóképző intézet ötödéves fiú- növendékét. A tanítói gyakorlatra bocsájtást a növendék írásban elő terjesztett kérésére a kultuszmi­niszter rendeli el. A növendék kér­vényéhez a legutóbbi évvégi bizo­nyítványának a tanítóképző intézet igazgatója által láttamozott egy­szerű másolatán kívül más okmányt mellékelni nem kell. Az igazgató febrúár 20-ig véle- ményes jelentéssel közvetlenül ter­jeszti fel a kérelmet a kultuszmi­niszterhez. A tanítóképző intézet igazgatója saját hatáskörében visz- szautasítja annak a növendéknek a kérését, akit középiskolai érettségi bizonyítvány alapján vettek fel a tanítóképző intézet ötödik osztályá­ba, vagy akiről eddigi tanulmányi eredménye alapján feltehető, hogy tanítói gyakorlatra bocsájtás eseté­ben tanulmányait elégséges ered­ménnyel sem képes befejezni. A rendelet értelmében a gyakor­latra bocsátott növendék június 10 ig tanít, majd június 15-e után a kultuszminiszter által rendezett tanfolyamon vesz részt és a tanfo­lyam végén osztályvizsgát tesz a tanítóképző intézet ötödik osztályá­nak tanítási anyagáról. Az 1938. évi január hó 1-töl a je­len időpontig Romániából Magyar- ország területére menekült szemé­lyek adatainak pontos összeírása vált szükségessé. Az összeírás mindazokra a sze­mélyekre vonatkozik, akik a fenti időpont után Romániából kijöttek és a határt szabályszerű útlevéllel, vagy hazatérési igazolvánnyal lépték át, illetve úti-okmány nélkül, mint menekültek — katonaszökevények — jöttek az ország területére. Az összeírás alapján az érdekel­tek állámpolgársigi okiratot helyet­tesítő „Igazolvány“-t nyernek. — A régi tartózkodásra és munka- vállalásra jogosító „Igazolvány“-ok érvényessége március hó 31-vel megszűnik. Felhívja tehát a hatóság mind­azokat a menekült személyeket, akik 1938. évi január hó elseje óta jöttek ki Romániából Magyarország területére, hogy összeírásuk céljából — saját jól felfogott érdekükben — Összeírják a Romániából 1938. óta menekülteket I az egri rendőrkapitányság 6. sz. szobájában jelentkezzenek személyi okmányaikkal és régi igazolványuk­kal — és pedig alábbi bármelyik napon 9 órától 13 óráig: Február hó 18., 19., 21., 22., 23. és 28 án. Figyelmezteti a hatóság mind­azokat, akik a fenti időpont után jöttek Romániából Magyarországra mint menekültek és akik mindsz- ideig bármely oknál fogva nem je- entkeztek, hogy a fenti időpontban jelentkezési kötelezettségüknek fel­tétlenül tegyenek eleget, mert an­nak elmulasztása esetén kihágást eljárás indul ellenük. A fenti időpontban jelentkezni tartoznak azok is, akik időközben magyar állampolgársági bizonyít­ványt szereztek, vagy házasság- kötés által váltak magyar állam­polgárokká, hogy a külföldiek nyil­vántartásából törölhetők legyenek. Ä családot fenntartó erők Delley József előadása Az Actio Catholica előadássoro­zatában legutóbb Delley József igazgató-tanitó értekezett „Ami a családot fenntartja“ címmel a csa­ld természetes és természetfeletti enníartó erőiről. Két ember közös élete csak akkor lehet szép és ki­egyensúlyozott, ha a házasfelek megbecsülik és elismerik egymás személyiségét. A házasságban mind­két fél egyrangú fal. A férj nem­csak kenyérkeresó gép, akinek fela­data a család anyagi szükségletei­nek kielégítése s a feleség sem al­kalmazott a háztartásban, akinek értékeit egyedül az szabja meg, hogy mennyire bírja a munkát. Másik fenntartó ereje a házas­ságnak egymás szolgálata és er­kölcsi védelme. Ez a kölcsönös szolgálat, ennek finomsággal és ta­pintattal elvégzett feladata szoro­sabbra fűzi a házassági köteléket. Mindehhez hozzá kell venni az egészséges életbeosztást, ami azt az Actio Catholicában jelenti, hogy az igények kielégíté­sében meg kell tartani a helyes rendet és észszerű mértéket. A természetes fenntartó eróköa kívül jelen kell lennie a házasság­ban az isteni tekintélynek, hogy az irányítsa és oltalmazza láthatatla­nul a házasfelek életét, de meg kell lennie az Istenben való bi­zalomnak is, amely enyhíti a jelen gondjait és erót ad & jővó küzdel­meihez. Az Istenben bízó család sohasem bomlik fal. Szükséges még, hogy a család a mindennapi munka közben időnkét találkozzék a közös ima gyakorlataiban és közösen fo­hászkodjék a Mindenható kegyel­méért. A mély benyomást keltett elő­adáson kívül a műsort az egri ér­seki tanítónóképző intézet ének­karának különösen szépen sikerült énekszámai egészítették ki Virág­völgyi Jolán tanár-karnagy vezény­letével.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------rrrnfffrffr|-fnrj||rj)jj_j H uszonnyolc Kolping-letíny tanulta meg a kukoricafosztás iparműuészetét Mióta a raffiaháncsot, kókuszt és a nemes külföldi gyékényfajtákat nélkülözi a magyar ipar a háborús behozatali nehézségek folytán, nagy becsülete lett a kukoricafosztásból kikerülő ievélzetnek, amelyet c-uhéj, csuhé és csuma néven tisztelnek az ország különböző vidékein. Ipari munkábavétele után kiderült, hogy sokkal erősebb háziipari készítmé­nyek állíthatók elő felhasználásával, mint az eddigi megszokott és nagy­ra becsült külföldi anyagokból. A esuhé-munkák készítésének nép­szerűsítésében rendkívül nagy ér­demei vannak a Népművelő Test­vérek rendjének, amelynek tagjai & falvakat járva mindenütt megtanít­ják a népet arra a háziipari foglal­kozásra, s ezzel nemcsak a ház. kö­rül szükséges tárgyak kézi elkészí­tése válik lehetővé, hanem sok értékes munka kerül eladásra, gaz­dagítván & szegény ember erszényét. Ilyen csuhé-tanfolyamot tartott legutóbb Bernadette népművelő nő­vér a Kolping leányok és asszonyok részére az egyesület Dobó utcai helyiségében. Hetenként háromszor gyűltek össze az otthonban a leá­nyok és asszonyok, mintegy huszon­nyolcán s rövid idő alatt bámulatos ügyességre tettek szert a kukori.a- fosztás felhasználása rerén. Vasárnap ízléses kiállítás kere­tében mutatták be a Kolping leá­nyok és asszonyok tudásuk ered­ményét. Hatalmas asztalon sorakoz­tak fel a különböző, csipkeszeri mintákkal megfont kézi táskák, fdrdőcipők, kalapok, cipőtörlők. Kü­lön szépséggel illeszkedtek a ki­állítás anyagába a fonott üvegek, amelyek már a legmagasabb csuhé- múvészet alkotásai. Ezeknél a sod­rás finomsága és egyenletesség volt szembeötlő. A kiállítást igen sokan tekintették meg és teljes elismeré­süket fejezték ki a Kolping Leány- és Nóegyletben folyó gyakorlati munka iránt. A mélyen tisztelt vevőink szíves figyelmét felhívjak arra, hogy a jövőben tinta árut csak a régi üvegek beszolgáltatása ellenében tu­dunk kiszolgáltatni. Egri Kér. Sajtószövetkezet könyvkereskedése.

Next

/
Thumbnails
Contents