Eger - hetente négyszer, 1944
1944-02-16 / 26. szám
2 E G E R 1944. február 1*. Beniczky Aladár emlékezete a vármegye kisgyfilésén A közigazgatási bizottság ülése után a kisgyűlé8 tartott ülést dr. Hedry Lőrinc m. kir. titkos tanácsos, főispán elnökletével. Az elnöklő főispán megnyitó szavaiban & részvét hangján emlékezett meg Beniczky Eiemér bioottsági tag el hu ay tárói. — Róla emlékezvén, — mondotta többek között — érzem lelkem elfogultságát, mert a megboldogult is közel állt szivemhez. A szép szavak, a dícséaó beszéd nem illenék ahhoz a keresetlen egyszerűséghez, mellyel került minden külsőséget és feltűnést. És mégis mily nagy, • mily értékes és mily számottevő volt az & csendes egyszerűség, és az a tevékenység, amelyet a vissza- vonultság úri szerénységével mindig eltakart. Ezren és ezren követték és hallgattak szavára, mert szerették. És ezren és ezren szerették, mert segített önszántából, tanácsolt, pártfogolt szíve sugallatára és mert barátja, támasza volt mindenkinek, aki úgy érezte, hogy az élet, a sors társtalanná, elhagyottá tette. Lehetett volna felforgató ember, veszélyes nép vezér, mert ereje és népszerűsége volt hozzá, és volt egy vidéknek áldást, békét, nyugalmat biztositó prófétája, vezére, aki a közösség számára mindig csak alkotott. — Nem volna azonban róla formált megemlékezésem teljes, ha el nem búcsúztatnám benne Nimród népének egyik legkiválóbbikát. Igaz vadász volt, a szó nemes értelmében. Mint a Teremtő legfönségesebb templomában járt & susogó erdők rengetegeiben, boldog lélekkel, tiszta gyönyörűséggel élvezte a természet nagyszerűségét és szerette, óvta, védte az erdők istenteremtette díszét és kincsét, az erdők vadjait. — Tegyük le az emlékezés egy örökzöld levelét jelen jegyzőkönyvünk lapjaira is, mert vármegyéjének hasznos és értékes munkása, népének igaz barátja és hú ember volt. A bizottság tagjai a főispán szavait állva hallgatták végig. Ezután a kisgyűlés letárgyalta a rövid tárgysorozatot, amelyen Eger és Gyöngyös városok, valamint a községek több kisebb jelentőségű határozata szerepelt. Tanítói gyakorlatra bocsátják március 1-től a tanítóképző intézetek ötöóéues nöuenöékeit A vallás- és közoktatásügyi miniszter reudeletet adott ki a tanító képzó intézet ötödéves növendékeinek tanítói gyakorlatra bocsájtá- sáról. A rendelet kimondja, hogy az 1943—44. iskolai évben 1944. mái eins 1-sö napjától kezdődően tanítói gyakorlatra lehet bocsátani a tanítóképző intézet ötödéves fiú- növendékét. A tanítói gyakorlatra bocsájtást a növendék írásban elő terjesztett kérésére a kultuszminiszter rendeli el. A növendék kérvényéhez a legutóbbi évvégi bizonyítványának a tanítóképző intézet igazgatója által láttamozott egyszerű másolatán kívül más okmányt mellékelni nem kell. Az igazgató febrúár 20-ig véle- ményes jelentéssel közvetlenül terjeszti fel a kérelmet a kultuszminiszterhez. A tanítóképző intézet igazgatója saját hatáskörében visz- szautasítja annak a növendéknek a kérését, akit középiskolai érettségi bizonyítvány alapján vettek fel a tanítóképző intézet ötödik osztályába, vagy akiről eddigi tanulmányi eredménye alapján feltehető, hogy tanítói gyakorlatra bocsájtás esetében tanulmányait elégséges eredménnyel sem képes befejezni. A rendelet értelmében a gyakorlatra bocsátott növendék június 10 ig tanít, majd június 15-e után a kultuszminiszter által rendezett tanfolyamon vesz részt és a tanfolyam végén osztályvizsgát tesz a tanítóképző intézet ötödik osztályának tanítási anyagáról. Az 1938. évi január hó 1-töl a jelen időpontig Romániából Magyar- ország területére menekült személyek adatainak pontos összeírása vált szükségessé. Az összeírás mindazokra a személyekre vonatkozik, akik a fenti időpont után Romániából kijöttek és a határt szabályszerű útlevéllel, vagy hazatérési igazolvánnyal lépték át, illetve úti-okmány nélkül, mint menekültek — katonaszökevények — jöttek az ország területére. Az összeírás alapján az érdekeltek állámpolgársigi okiratot helyettesítő „Igazolvány“-t nyernek. — A régi tartózkodásra és munka- vállalásra jogosító „Igazolvány“-ok érvényessége március hó 31-vel megszűnik. Felhívja tehát a hatóság mindazokat a menekült személyeket, akik 1938. évi január hó elseje óta jöttek ki Romániából Magyarország területére, hogy összeírásuk céljából — saját jól felfogott érdekükben — Összeírják a Romániából 1938. óta menekülteket I az egri rendőrkapitányság 6. sz. szobájában jelentkezzenek személyi okmányaikkal és régi igazolványukkal — és pedig alábbi bármelyik napon 9 órától 13 óráig: Február hó 18., 19., 21., 22., 23. és 28 án. Figyelmezteti a hatóság mindazokat, akik a fenti időpont után jöttek Romániából Magyarországra mint menekültek és akik mindsz- ideig bármely oknál fogva nem je- entkeztek, hogy a fenti időpontban jelentkezési kötelezettségüknek feltétlenül tegyenek eleget, mert annak elmulasztása esetén kihágást eljárás indul ellenük. A fenti időpontban jelentkezni tartoznak azok is, akik időközben magyar állampolgársági bizonyítványt szereztek, vagy házasság- kötés által váltak magyar állampolgárokká, hogy a külföldiek nyilvántartásából törölhetők legyenek. Ä családot fenntartó erők Delley József előadása Az Actio Catholica előadássorozatában legutóbb Delley József igazgató-tanitó értekezett „Ami a családot fenntartja“ címmel a csald természetes és természetfeletti enníartó erőiről. Két ember közös élete csak akkor lehet szép és kiegyensúlyozott, ha a házasfelek megbecsülik és elismerik egymás személyiségét. A házasságban mindkét fél egyrangú fal. A férj nemcsak kenyérkeresó gép, akinek feladata a család anyagi szükségleteinek kielégítése s a feleség sem alkalmazott a háztartásban, akinek értékeit egyedül az szabja meg, hogy mennyire bírja a munkát. Másik fenntartó ereje a házasságnak egymás szolgálata és erkölcsi védelme. Ez a kölcsönös szolgálat, ennek finomsággal és tapintattal elvégzett feladata szorosabbra fűzi a házassági köteléket. Mindehhez hozzá kell venni az egészséges életbeosztást, ami azt az Actio Catholicában jelenti, hogy az igények kielégítésében meg kell tartani a helyes rendet és észszerű mértéket. A természetes fenntartó eróköa kívül jelen kell lennie a házasságban az isteni tekintélynek, hogy az irányítsa és oltalmazza láthatatlanul a házasfelek életét, de meg kell lennie az Istenben való bizalomnak is, amely enyhíti a jelen gondjait és erót ad & jővó küzdelmeihez. Az Istenben bízó család sohasem bomlik fal. Szükséges még, hogy a család a mindennapi munka közben időnkét találkozzék a közös ima gyakorlataiban és közösen fohászkodjék a Mindenható kegyelméért. A mély benyomást keltett előadáson kívül a műsort az egri érseki tanítónóképző intézet énekkarának különösen szépen sikerült énekszámai egészítették ki Virágvölgyi Jolán tanár-karnagy vezényletével.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------rrrnfffrffr|-fnrj||rj)jj_j H uszonnyolc Kolping-letíny tanulta meg a kukoricafosztás iparműuészetét Mióta a raffiaháncsot, kókuszt és a nemes külföldi gyékényfajtákat nélkülözi a magyar ipar a háborús behozatali nehézségek folytán, nagy becsülete lett a kukoricafosztásból kikerülő ievélzetnek, amelyet c-uhéj, csuhé és csuma néven tisztelnek az ország különböző vidékein. Ipari munkábavétele után kiderült, hogy sokkal erősebb háziipari készítmények állíthatók elő felhasználásával, mint az eddigi megszokott és nagyra becsült külföldi anyagokból. A esuhé-munkák készítésének népszerűsítésében rendkívül nagy érdemei vannak a Népművelő Testvérek rendjének, amelynek tagjai & falvakat járva mindenütt megtanítják a népet arra a háziipari foglalkozásra, s ezzel nemcsak a ház. körül szükséges tárgyak kézi elkészítése válik lehetővé, hanem sok értékes munka kerül eladásra, gazdagítván & szegény ember erszényét. Ilyen csuhé-tanfolyamot tartott legutóbb Bernadette népművelő nővér a Kolping leányok és asszonyok részére az egyesület Dobó utcai helyiségében. Hetenként háromszor gyűltek össze az otthonban a leányok és asszonyok, mintegy huszonnyolcán s rövid idő alatt bámulatos ügyességre tettek szert a kukori.a- fosztás felhasználása rerén. Vasárnap ízléses kiállítás keretében mutatták be a Kolping leányok és asszonyok tudásuk eredményét. Hatalmas asztalon sorakoztak fel a különböző, csipkeszeri mintákkal megfont kézi táskák, fdrdőcipők, kalapok, cipőtörlők. Külön szépséggel illeszkedtek a kiállítás anyagába a fonott üvegek, amelyek már a legmagasabb csuhé- múvészet alkotásai. Ezeknél a sodrás finomsága és egyenletesség volt szembeötlő. A kiállítást igen sokan tekintették meg és teljes elismerésüket fejezték ki a Kolping Leány- és Nóegyletben folyó gyakorlati munka iránt. A mélyen tisztelt vevőink szíves figyelmét felhívjak arra, hogy a jövőben tinta árut csak a régi üvegek beszolgáltatása ellenében tudunk kiszolgáltatni. Egri Kér. Sajtószövetkezet könyvkereskedése.
