Eger - hetente négyszer, 1944
1944-02-14 / 25. szám
Eger, L F. évfolyam, 25. szám. Aha 12 FILLÉR Hétfő Trianon 25, 1944. február 14 ELŐFIZETÉSI Díja agg hónapra 2 pengő, V« évre fi P 60 fillér. — Bgges szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Tel: 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János» Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.5fi8i A német haderőnek még nagy ütőkártyái vannak A keleti arcvonalon ugyanazok az erők Alinak, amelyek a múlt év nyarán A Német Távirati Iroda katonai szakértője szerint a német védelemnek sikerült kiküszöbölnie azokat a veszélyeket, amelyeket a szovjettámadás rejtett magában. A keleti arcvonalnak majdnem valamennyi szakaszán ugyanazok az erők fogják fel a szovjettátnadáso* kát, amelyek 1943. nyara óta küzdelemben állnak. Ahol az ellenség sűrű tömegekben támadt s mozdulata az áttörés veszélyét jelentette volna, ott vetettek csupán be a németek szükség szerint tartalékokat. Nagyjából tehát olyan erőkkel látják el a védelmet a németek, amelyek a támadó erejéhez képest csekélyeknek nevezhetők. Az elmúlt nyár óta eltelt idő Mindenütt fellángoltak a harcok Berlinből jelentik a keleti arcvonalról: Az északi szakaszon erős szovjet tüzérségi előkészítés után mindenütt fellángoltak a harcok. — Háromszáz tisztséget uiselt negyeö- mester őrzi Egerben a polgári nyugalmat és tisztességet A Negyedmesteri Testület Breznay Imrét választotta elnökéül álltak alatt a német véderőnek módjában volt újabb hadseregeket felállítani, felszerelni és úgyszólván béke-idejű kiképzésben részesíteni. Ha ezeket a hadseregeket bevetik, érezhető lesz a német harci súly minden vonalon. Az, hogy ezek bevetését a német hadvezetés még uem rendelte el, azt bizonyítja, hogy a német hadvezetés ismeri erejét és bízik abban. A németeknek még hatalmas ütőkártyáik »annak. Hogy mik ezek, nem lehet pontosan tadni, de valószínű, hogy az új hadseregeken kívül újabb és továbbfejlesztett fegyverek és bizonyos találmányok, amelyek hatástalanítják a szövetségesek sok technikai újítását. Különösen heves küzdelmeket jelentenek az Ilmen tótól délre. A második vitebszki csata ugyancsak teljes erővel tombol. Nemes példa A Károlyi család ősi honfoglaláskori települési helye tudvalevőleg Nagykároly területén található fel. Itt építették fel a Károlyiak ősi kastélyukat, amely a ma: napig fennáll és a város egyik díszes, szép palotája. A bécsi döntés ntán Nagykároly visszakerülvén az anyaországhoz, a Károlyi család is visz- szakapta ősi birtokát. A város lakossága, amely hagyományos ragaszkodással viseltetik a Károlyi családhoz, a felszabadulás után visszavárta otthonába a Károlyi családot. A család azonban nem tért vissza, mert gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnök a határ közelében, a szatmármegyei Tiborszállá- son épített közben családjának, az 6 ismert szerénységéhez mért egyszerű udvarházat. A Károlyi család látva az ősi Nagykároly teljes le- rongyolódását, a régi megyeszékhelyből egyszerű virossá való lefokozását, nagylelkű adomány megtételére határozta el magát. A magyar nemzet védőerejének, a honvédségnek adományozta kastélyát, amelyben katonatisztek fiainak nevelőintézete létesült. így lett az ősi Károlyi kastélyból az ország legszebb katonai nevelőintézette. Mindezt azért mondtuk el, mert a napokban egyrészt ritka, kedves és megható ünnepség zajlott le az ősi falak között, másrészt Magyar- ország volt miniszterelnöke, gróf Károlyi Gyula ez ünnepség alkalmával olyan megnyilatkozást tett, amelyet megjegyzés nélkül nem engedhetünk elszállni a magyar lég- űrben. Gróf Károlyi Gyulát még aktív miniszterelnöksége idejéből ügy ismeri az ország közvéleménye, hogy csendesszavü, fáradhatatlan munkabírású férfiú, aki a becsületességnek és szerénységnek megtestesítője. Megnyilatkozásában azt mondotta: mint sok megrendítő eseményt személyesen is átélt ember szól az ifjúsághoz és néhány leszűrt élet- tapasztalatot szeretne a szivébe vésni. És valóban néhány olyan tanáccsal szolgált az ifjúság részére, amelyet meghallgathat és megforgathat eszében még a felnőtt, tapasztalt generáció is. „Csak az örök erkölcsi törvények és az ezekből fakadó nagy lelki tulajdonok tartják fenn a nemzetet. Bátorság, önérzet és fegyelem. Ez a három természetes lelki adottság, amelyet birtokolnia kell a jövendő magyarnak, ha magyar nemzeti életet akar biztosítani magának“. Katonaifjak előtt szólott Károlyi Gyula és igy természetesen említést tett a fegyver használatáról is. „Védtelenek elleni fegyverhasználat nem bátorság és nem magyar tulajdonság, hanem gyávaság, amelyet a magyar ifjúságiak semmiféle alakban magáévá tenni nem szabad.“ És mondott még többek között még egy különösen értékes és megszívlelendő igazságot: „A felfelé való hajbókolás és a lefelé való zsarnokság nem magyar tulajdon, ezt ki kell irtani magából a magyar ifjúságnak, ha hazájának életet akar biztosítani.“ „De épúgy nem magyar tulajdon a fegyelmezetlenség, a személyesség és a határozatlanság sem. Ha ezekből a hibákból akadna a magyar lelkületbea csak egy is, ezt ki kell nevelnünk magánkból, mert csak a lelki fegyelem, önmérséklet tudja elhárítani a nemzet élete felől azt. a veszedelmet, amelyet szélsőségekbe való belesodort- ság zúdít időnkiut nemzetünkre.“ Ha serpenyőre tesszük gróf Károlyi Gyula anyagi értékű adományát azzal a lelki értékkel, amelyet ez örök igazságok hangoztatásával az ifjúságnak adett, azt mondjuk: jöhet tűz és pusztulás, amelyik ledöntheti az ősi Károlyi kastély, immár katonai nevelőintézet falait, de ezek az igazságok, amiket e falak között gróf Károlyi Gyula hangoztatott, örökéletűek. Érdekes gazdajavaslat a kőzellátás számára hizlalók jutalmazására Köztudomású, hogy a sertéshizlalásra a gazdaságok ráfizetnek. Ennek ellenére számos gazda a zsirbeszolgáltatási kötelezettségének megfelelő hizlaláson túlmenóleg is, közérdekből vállalkozik közöletek számára való hizlalásra, jórészt saját abraktakarmányából. A miskolci gazdakamara most javasolta, hogy a közellátásnak hizlaló, tehát a ráfizetést egyrészt önként vállaló, másrészt a nagyobb jövedelemről tudatosan lemondó gazdák legalább a marhabeszolgáltatásnál nyerjenek némi kárpótlást, azáltal, hogy a 140 kilogrammot meghaladó, minden három sertés egy- egy szarvasmarha beszolgáltatásának feleljen meg. E beszámítás a zsírpontoknál történő beírást természetesen nem befolyásolja. A részben kiutalt abrakkal hizlaló gazdaságok csupán a hizlaláshoz sajátjukból felhasznált takarmányból ki- hízlalr sertések arányában jussanak előnyhöz a szarvasmarha beszolgáltatásnál. Az Egri Negyedmesteri Testület Apollónia napján, az eskütétel ntán tartotta évi rendes közgyűlését. A gyűlés kiemelkedett fontosságban, mert ez alkalommal töltötte be a testület dr. Petro Kálmán halálával megüresedett elnöki tisztséget. A gyűlés egyhangú bizalma Breznay Imre ny. tanítóképző intézeti igazgatót, Eger neves történeti kutatóját emelte az elnöki székbe, elsőnek a kiválasztott polgárok fölé s ezzel a város társadalmának elismerését és meleg szeretetét kívánta kifejezni Breznay Imre munkássága A Testület A továbbiakban dr. Angyal Lajos, a Testület főtitkára számolt be a negyedmesterek múlt évi működéséről. — A közel három évszázadnak, és egyénisége iránt. A gyűlést dr. Barsy István társelnök nyitotta meg és a nehéz időkben fokozottabb őrtállásra hívta fel a Negyedmesteri Testület tagjait. Bejelentette egyben, hogy dr. Czapik Gyula m. kir. tanácsos, érsek is kilátásba helyezte megjelenését a közgyűlésen, azonban országos érdekű ügyei elszólították Egerből. Egyébként rokonszenvét fejezte ki a testület munkája iránt és arra fópász- tori áldását küldötte. A bejelentést a Testület közgyűlése lelkes éljenzéssel vette tudomásai. munkássága — mondotta — amióta e testület önzetlenül szolgálja a magyar közösséget— mintha minden nehézsége összesürüsödnék ezekben a súlyos napokban. Soha ilyen sorsdöntő na-
