Eger - hetente négyszer, 1944
1944-02-09 / 22. szám
Eger, LV. évfolyam, 22. szám, AB A 12 FILLÉR Szerda Trianon 2a, 1944. február 9, ELŐFIZETÉSI DÍJi •gg hőnapra 2 pengő, V« évre 6 P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. POLITIKAI LAP, ME0JELEH1I HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum, tsz. 3. Telt 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János« Nyomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.958« A második vitebszki csata orosz veszteségei kezdi megközelíteni az elsőét Berlinből jelentik a keleti arcvonal helyzetéről: A déli szárnyon a Krím félszigeten Keresnél a német rohamcsapatok igen komoly eredményeket értek el. Mélyen benyomultak az oroszok erősen kiépített állásaiba. Ugyanakkor csatarepülők célbavették az oroszok után- pótló vonalait és igen sok hidi- anyagraktár megsemmisült. Az újonnan megválasztott negyedmesterek ma, Apollónia napján reggel a fószékesegyházbantartottszeni;- mise után ünnepélyesen letették a hivatali esküt a városháza nagytermében. — Az eskütétel után a Azt mondja a latin közmondás: Infer duos litigantes tertius gaudet. Azaz, ha két ember pöriekedik egymással, annak rendszerint egy harmadik örül. De itt olyan pörölésre gondolok, mint mikor két legény viszálykodik afölött, hogy melyikük szereti jobban a leányt. Mi is az „Eger“ újság előző számaiban pö- rölve akartunk egymásra licitálni, hogy vájjon melyikünk szereti jobban az Egri Normát. Ennek csak a Szegénygondozó őrülhet. Van itt azonban ennél nagyobb baj is. A dolog odáig fejlődött, hogy vegül most már azt kell bizonyítanunk, hogy egymást szeretjük-e ? Mivel az én hibámból jutottunk idáig, éppen azért jóvátevő szándékkal megkísérlem kifejteni azt, hogy hogyan írtam volna meg az Egri Norma védelmében c. cikket, ha egy helyett kettőt aludtam volna rá s ha olvashattam volna azt, amit igen tisztelt partnerem az “Eger“ újság február 7-i számában közzétett. Akkor így írtam volna meg a cikkemet: Az elmúlt vasárnap városunk társadalmának egyik vezető tagja 400 ember előtt előadást tartott. Tiszteletreméltó bátorsággal bírálta társadalmunk intézményeinek és közA szovjet nagy erőkkel folytatja támadásait Vitebszknél. Itt a német ellenállás nagy elhárító sikerrel dolgozik. Ezeket a sikereket legutóbb 240 elpusztult szovjet harckocsi jelzi. Megjegyzi a hadijelentés, hogy a második vitebszki csata orosz veszteségei kezdik megközelíteni az első csatáét. Akkor a szovjet 1200 páncélkocsit veszített. Negyt dmesteri Testület megtartotta évi rendes közgyűlését. Az eskütételről, valamint a közgyűlésről legközelebb számolunk be részletesen. szellemének keresztény katolikus erényekben való fogyatkozását. Többek között kiemelte azt, hogy a felebaráti szeretet gyakorlását nem lehet sem az Úristenre, sem más felebarátainkra — tehát az Egri Normára sem áthárítani, hanem az mindnyájunk személyes kötelessége is. Nem ülhetünk páholyban, ölhetett kezekkel, hogy hiszen itt van ez Egri Norma, az elintézi a szociális (inkább karitatív!) gondozást, nekünk semmi gondunk tovább vele. Ezek után pedig az igen tisztelt előadó ür szóról-szóra ezeket mondotta: „Az Egri Norma gyönyörű intézmény! Legyenek áldottak, akik kigondolták és megvalósították. De ez sem lehet tökéletes s erős a gyanúm, hogy míg egyfelől érdemetle" ueket is táplál, másfelől nem jnt el azokhoz a szemérmes, vagy önérzetes, kolduláshoz nem szokott szegényekhez, akik panaszaikat nem a Szegénygondozó Hivatalban, hanem a Tabernákulum előtt sírják el s ott is csak befelé pereg a köny- nyük, amikor a Mi&tyánkban odáig érnek: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk 1“ A közönség ennél a mondatnál élénk tetszésének adott kifejezést s nekem meg az az erős gyanúm, hogy ez az igenlés és taps inkább a Szegénygondozórólj elhangzóit bírálatnak szólt, mint az azt megelőző elméleti fejtegetésnek. Azonfelül magam is úgy értelmezem a dolgot, mintha az idézett gondolatmenetben aligha félréérthetően ez rejlenék: egri társadalom, az Egri Norma ■'em tökéletes intézmény, mert míg egyfelől érdemetleneket is táplál, másfelől nem jut el a szemérmes .szegényekhez, tehát tessék kötelességnek érezni és fokozni az egyéni jótékonykodást! Mivel pedig az előadást végighallgató közönség hangulata, illetve tetszésnyilvánítása arra vall, hogy a bíráló mondatnak tulajdonított hangsúlyt, s a nagyközönség lelkében ped'g annak ünnepélyes megállapítása, hogy az Egri Norma méltatlanokat is táplál kebelén, hátrányosan érinti az adakozókat, szeretném néhány példával megvilágítani, hogy honnét származik ez a többször hallott, s „erős gyanú bau“ testet öltött hiedelem, mintha tényleg érdemetleneket is támogatna az Egri Norma, és pedig olyan mértékben, hogy miatta nyíltan kell szorgalmazni a társadalomban az egyéni jótékonykodást? Ha ez így igaz, akkor az intézmény nem „nem tökéletes,“ hanem egyenesen rossz! S akkor leírtam volna azokat az életből vett eseteket, amiket itt most fölösleges elismételni. Igen ám, de mit csináljak azzal a nagy kővel, amit élcelódő szavak kíséretében olyan erősen hajítottam vissza az előadó úr kezeügyéhez, hogy még most .is izomlázam van tőle? Eger, február 9. Az Actio Catholica előadássorozatában legutóbb Kocsis Károly áll. .gimnáziumi igazgató tartott előadást „Ahogy az Isten az embert látja“ címmel. Lendületes és hivő szavakkal, a meggyőződés forróságával ismertette az ember testi és lelki lényegét, lényének kettősségét, a test isteni teremtésű csodáját, amely sejtjeinek tökéletességével, alkotásának arányaival és nemes szabásával méltó hordozója a léleknek. A test maga nagyszerű, de a lélek emeli fel az állati lét fölé. A lélek csodája a legnagyobb csoda, az hogy érzeteink, képzeteink, Ahelyett ezeket írtam volna. Mikor hazafelé mentem az előadásról, mintha egy kis kavicsot dugott volna valaki a cipőmbe. S lehet, hogy ezt a kavicsot azok a gyűjtök is ott érzik, akik havonta gyűjteni mennek a Szegénygondozónak, gondolván magukban: mi járunk bázról-házra, viták és kér- lelésak közt uj adakozókat szerzünk és kutatunk föl. Ugyanakkor a Szegénygondozó Hivatal s az apácák „nem jutnak el azokhoz a szemérmes, vagy önérzetes, kolduláshoz nem szokott szegényekhez, akik panaszaikat nem a Hivatalban, hanem a Tabernákulum előtt sírják el stb.“ ? S másnap felkerestem a Hivatal vezetőjét, hogy mi itt az igazság? S erre azt a választ kaptam: „Az 1943. évben 312 esetben folyósítottunk szemérmes szegények részére készpénz segélyt, összesen 18.720 P értékben.“ A természetbeni tételek itt nem szerepelnek. Pecsétes írásom van róla. íme, mikor ezt most közzéteszem, Összerakom a kis kavicsokat s kérem az előadó urat, mint az Egri Norma barátját, hogy szives legyen velük kocogtatni azok ablakán, akik máig is elzárkóznak az adakozástól stb. * így írtam volna meg, ha kettőt alszom rá s ismerem a kéziratot. Bátyám, ue haragudj, hirtelenkedvü öcséd kérlel! Tisztellek és szeretlek! Dr. Kiss István. emlékezésünk van, hogy egyesíteni tndjnk magunkban az idő és tér távolságait, Visszaidézzük emlékeinket és el tudunk gondolatban zarándokolni a 'föld legtávolibb tájaira, hogy meg tudjuk sejteni alkotónk nagyszerűségét, ez a lélek rendkívüli adományának köszönhető. Az ókori görög bölcselet tisztul- tabb felfogású nagyjai isteni kinyilatkoztatás nélkül is rájöttek az ember magasabbrendű lelkiségére, a kinyilatkoztatás pedig az isteni szózat hitelével világosit fel bennünket a lélek létezéséről és tulajdonságairól. Isten az embert lelki Ma reggel letették az esküt az új negyedmesterek így írtam volna meg... (Az Egri Norma ügyében) Ahogy az Isten az embert látja Kocsis Károly állami gimnáziumi igazgató előadása az Actio Catholicában
