Eger - hetente négyszer, 1944

1944-02-05 / 20. szám

1944, február 5. EGER 3 Többszáz német repülő támadta Londont Okos háziasszony tudja, hogy olcsóbb a Diana sésborszesz, ba az fires üveget összegyűjti és abban az üzletben, ahol vásárol, pénzért visszaadja. A Német Távirati Iroda jelenti: Február 4-re virradóra, valamint pénteken reggel többszáz német repülőgép támadást intézett Nagy- London ellen. A támadást az angol légvédelem a védekező eszközök teljes bevetésével igyekezett elhá­rítani, esnek ellenére a támadás eredménye kielégítő. A német gé­pek minden esetben olyan taktikát Az argentin kormány megszakí­totta a diplomáciai kapcsolatot a vicbyi francia kormánnyal, továbbá alkalmaztak, hogy sikerült észre­vétlenül a célpontok fölé jutniuk s több ezer gyújtó és romboló bombát dobtak le, közöttük a legnagyobb méretüket is. A visszatérő gépek észlelése szerint a támadott terület fölött sűrű füsifellegek látszottak. A támadásból mindössze 14 német gép nem tért vissza. Bulgáriával, Romániával és Magyar- országgal. A hirt hivatalosan is közzétették Buenos Airesben. Az egyház ugyanakkor óva int a túlzott bérköveteléstől, amely a gazdasági élet esődjét okozza, egy­ben inti a munkásságot, hogy a munkát jól végezze és kifogástala­nul lássa el feladatát. Az előadássorozat legközelebbi eseménye vasárnap délután 6 óra­kor lesz a Kaszinó nagytermében a következő műsorral: 1. Josquin des Prés: Szűz Máriához Előadja a ciszterci gimnázium énekkara. Vezényel: Falubiró Győző gimnáziumi tanár. 2. Ahogy Isten az embert látja. Elő­adó : Dr. Kocsis Károly áll. gimná­ziumi igazgató. 3. Monteverdi: Szent Cecíliához. Elő­adja a ciszterci gimnázium ének­kara. A mukárél, munkásról és a wnkaMr kérdéséről tartott előadást szerdán dr. Angyal Lajos az Actlo Gatbollca előadássorozatában . «I.« .... - —- —- —- — .............................. —- -ff rrr rrrr._rrtr_ríir rrrr rnr _ii Kissé hűuösebb lett az idő Altegnap esti és ma reggeli csapadék összesen 24 milliméter Argentina megszüntette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal Az Időjárásiam Intézet egri ki- rendeltsége a következő időjárási adatokat jegyezte fel: Tegnap, február 4-én a legmagasabb hőmér­séklet 9.2 fok, a minimum 5 fok. Tegnap este 5.9 fok. Tegnapi eső 5 milliméter. Ma reggel a hőmérő legmagasabb állása 1 fok. A mi­nimum 0.9 fok, a talajmentén 0 fok. Az éjjeli esőzés 19 milliméterre rúgott, majd az esőzés a reggeli órákban havas esőzéssé változott. Itt említjük meg, hogy február l-én 11.8 fokot mutatott a hőmérő. Ilyen időjárás mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy a katonai szakértők az orosz fronton tél nél­küli téli csatáról beszélnek. r így kezdődik a „láncolás44 Márton István egri szücsmester 85 kg. gyapjún igyekezett túladni. A láncoló kereskedők Mekkájában, Budapesten lakott a másik üzletfél, névszerint Krausz Miksáné budapesti lakos. Márton István és Krausz Miksáné mindaddig a pillanatig, míg üzletfelekké nem váltak, egy­más létezéséről vajmi keveset tud­tak. Hogy azonban ez az üzlet létrejöjjön, arról Krausz Sándor Imre gondoskodott, aki a szűcs szakmá­ban a segédi rangig jutott és ben­sőséges rokoni szálak fűzték Krausz- néhoz. így nem is csodálkozunk azon, hogy a Márton Istvántól be­szerzett gyapjút épen Krauszné őnagyságához akarta juttatni. Mert csak akarta. Krausz Sán­dor Imre ugyanis épen az állomásra hajtott a rendkívül értékes gyapjú­szállítmánnyal, mikor a szolgálatot teljesítő rendőrnek bizonyos jelen­ségek gyanússá tették Krausz Sán­dor Imre viselkedését. A rendőr kitűnő fogást csinált igazoltatás közben. A nyomozás során a ren­dőrség őrizetbe vette a 85 kiló gyapjút meg 1800 pengőt, ami va­lószínűleg a gyapjú ára. Az őrizetbe vett gyapjút és bankjegyeket a tettesekkel együtt átadták a tör­vényszék uzsorabíróságának. Csak azon lehet eltűnődni néhány pillanatig, ezzel a kis közellátási epizóddal kapcsolatban: vájjon mit keresett volna ezen a gyapjú szál­lítmányon Krausz Miksáné asszony­ság, ha ő 1800 pengőért vette. Legalább két ezret — tisztán . .. Újabb gazdajavaslat a szarvasmarha igénybevétellel kapcsolatosan Az Aetio Gatholica és a belvárosi egyházközség előadássorozatának szerdai eseménye dr. Angyal Lajos érseki kereskedelmi iskolai igaz­gató előadása volt „Ahogy az Isten a munkát akarja“ címmel. Az előadó költői gondolatmenettel fejtegette, miért alapja az életnek a munka megbecsülése, milyen sze­repet szánt az Isten a maga teremtő elgondolásában a munkának. Végig­vezette hallgatóságát a természet­ben, a műhelyekben, a kereskede­lemben végzett munka lényegén, megvilágította a művészi teremtés munkáját. — Az emberi szellemnek ott kell lebegnie a formátlan anyag felett s azt arra kell kényszeríteni, hogy forma jöjjön ki belőle, amely életet hordoz magában. Mert Isten a vi­lágot befejezetlenül adta át az em­bernek és felszólította, hogy hajtsa uralma alá a földet és fejezze be a teremtést. A munkás, az alkotó ember Isten nyomdokaiba lép és valóban tovább folytatja a meg­kezdett alkotást. — A szentirást végiglengi a munka tisztelete és megbecsülése, az Isten fia szóval és tettel hirdette a munka nagy értékét, a»ága is ács volt és mint az ács fiát ismerték kortársai. Sokan azt mondják, — éppen a szentírás alapján, hogy a munkát Isten büntetésül szabta az emberre. — Hamis ellenvetés, mert XIII. Leó pipa írja a Herum Novarum kezdetű eucikiikájában: „Ami a testi munkát illeti, az a paradicsomi állapotban sem hiányzott volna. Da akkor lelki gyönyörűségül az aka­rat szabadon kívánta volna meg, most pedig a bűn büntetéséül fáj­dalommal reánk kényszeritett szük­ség. — Roseablüt János 1450-ben oly elragadó szavakkal dicsőítette a munka természetfeletti áldását, hogy ma is érdemes szavait megjegyezni: „A becsületes munkás minden ve* rejtékcseppje négy részre oszlik: az első a pokolba hull, és kioltja számára a pokol tüzét; a második a leikébe hull, és azt megtisztítja és megdicsöiti; a harmadik az ég felé száll és oly kedvesen muzsikál a Szentháromság Egyistennek, hogy az megkönyörülő jósággal hajol le a szegény ember leikéhez; a negye­dik a munkást — a lelki közösség révén — mindabban a lelki kincs­ben részesíti, amelyet az ima, böjt, alamizsna stb. itt a földön össze­halmoz. — Az Egyház tehát, amint lát­juk a munka méltóságára és a »un kás megbecsülésére tanít. — A mai munkamegosztásos tár­sadalomban a munkás munkája gyü­mölcsét munkabér formájában kapja meg. Mivel Isten rendelése szerint az embernek munkájából kell meg­élnie, a munkabérnek olyannak kell lennie, hogy abból a munkás és családja valóban megélhessen. És e ponton az Egyház élesen szembe­helyezkedik azzal a kapitalista fel­fogással, amely a munkában csak egy költségtényezőt lát, amelyet a termelés olcsóbbá tétele érdekében mennél alacsonyabbra iparkodik szo­rítani és a munkabért a végletekig leszállítani. — Az igazságos munkabér meg- valósitása csakis az állam közre­működésével történhetik, mert a munkás keresete a munkabér­kérdésnek csak az egyik oldala. A munkabért ugyanis túlnyomó- részben pénzben folyósítják, gon­doskodni kell tehát arról is, hogy a munkás a piacon pénzéért a kí­vánt javakat meg is kaphassa. Az árak magassága és a pénzér ék te­hát döntően befolyásolják a munka bér értékét. Elért követeli a pápa az igazságos bér mellett az igazsá­gos árakat is. Ezt a szabályozást pedig csak az államhatalom végez­heti. A szarvasmarha igénybevétel so­rán közismerten számos panasz ki­fogásolja, hogy a kereskedők a 16 — 20 km távolságból etetés nél­kül az átvételi helyre hajtott szar­vasmarháknál is eszközük a 8°/0-os levonást. Az alacsony átvételi árak mellett ez a méltánytalan levonás különösen érzékenyen érinti a be szolgál ía'.ásra kötelezett gazdákat. A miskolci Gazdakamara most rész­letesen indokolt felterjesztéssel élt a földmívelésügyi minisztériumnál, és kérte, hogy az átvevő kereske­dők csoportos beszolgáltatásánál kötelesek legyenek ellenőriztetni, hogy a szarvasmarhákat ne etessék meg.

Next

/
Thumbnails
Contents