Eger - hetente négyszer, 1944

1944-08-28 / 136. szám

Vf Ígér, L K 'évfolyam, 136. szám. Aba 20 fillAb # Hétfő ♦ Trianon 25,1944. augusztus 28. slOfizetési díj i 4fg hónapra 3 P 40 fillér, V* évre 10 P, — Bgges szám árai hétköznap 20 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGTSZEH SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 17f. Csekkszámla: 51.0fiti A város képviselőtestülete elrendelte a Békés-féle hagyaték sürgős bérbeadását Eger, augusztus 28. Eger Táros képviselőtestülete szombaton rendes közgyűlést tartott dr. Pál Endre polgármester elnök­letével. A gyűlésen a képviselőtestület tagjai mérsékelt számban vettek részt, de az előadott tárgyak álta- Iában érdeklődést keltettek. Nagyobb vita a Békés féle 12 holdas alapít­ványi szőlő bérbeadása körül fejlő­dött ki és a vita végén & közgyűlés úgy határozott, hogy a szőlőt a leg­sürgősebben bérbe kell adni. Újabb hat évre meghosszabbították a Síkfőkút bérletét A közgyűlés először a eikfőkúti nyaralótelep bérletével foglalkozott. Dr. Jankovics Dezső adta elő az ügyet. A város az özvegy Szánthő Györgynével fennálló bérleti szer­ződést további hat esztendőre meg­hosszabbítja, évi 3600 pengő bér­összegért. A bérösszegből a szer­ződés szerint a város 2800 pengőt a fürdőtelep fejlesztésébe fektet. A szerződést a képviselőtestület jóváhagyta. Újból felállítják a pusztagazdaságokat Pap István tanácsnok ismertette ezntán a városi legelóbiiottság ülé­sén höZött határozatokat. A legelő- ügyi bizottság megállapította az ál­latok legeltetési díját, meghatározta a legeltetés időpontját, megkötötte az állatok balesetére az önbiztosí­tást, intézkedett a legelőterületek után a gazdákat terhelő állatbe­szolgáltatással kapcsolatban. A le­geltetési dijak a következők : tehén után 60, borjú, 16 után 15, sertés ntán 35, süldő után 30, kecske és juh után 25 pengő. A legeltetés május 1-én kezdődik, sertést csak az alsó járásban haj­tanak ki. A biztosítást illetőleg a bizottság úgy h&t-úrozoté, hogy ön- biztosítást kőt. A [gazdák maguk becsülik fel állataikat és a becsér­ték egy százalékát beűzetik közös számlára. Ebből az összegből kár­talanítják a balesetet szenvedett állat gazdáját az állat értékének nyolcvan százaléka erejéig. Az ál­latbeszolgáltatásban a városi juhá­szat siet a gazdák segítségére, a- mennyiben egy évi szaporulatot ad be a gazdapontok teljesítésére a le­gelőterületek után. A Békés-féle hagyaték ügye Ugyancsak Pap István tanácsnok ismertette a Békés-féle hagyaték ügyében kiküldött bizottság vélemé­nyét. Bejelentette elöljáróban, hogy dr. Pál Endre polgármester a vá­rosi gazdaság helyzetének megvita­tására értekezletet hívott össze a város gazdasági szakértőiből. A bi­zottság feladata az volt, hogy meg­oldást keressen a magas napszám­bérekkel kapcsolatban a munkák elvégzésére, mert a hivatalos nap­számbéreken felüli kiűzetéseket a minisztérium a közületeknek kifeje­zetten megtiltotta. Az értekezlet az egyes munkáknál a terményben való fizetést javasolta a maximális áron s ezt a megoldást a közellátási fel­ügyelőség is tudomásul vette. A legelőkkel kapcsolatban a város kérelmet intézett a földművelési minisztériumhoz, hogy az üzemterv végrehajtását a háború idejére füg­gessze fel, ugyanakkor a kérelem­ben azt is kérte a város, hogy visszaadhassa a gazdáknak a lege­lők kezelését és ismét megszervez­hesse a pusztagazdaságokat, mert a legelők eddigi fejlesztésére negy­ven ezer pengőt fizetett rá. A Békés féle szólót a kiküldött bizottság a legalaposabban meg­tekintette. Megállapította, hogy a szóló a lehető legkitűnőbben volt kezelve s hogy eddig nem hozott hasziot, előző elhanyagoltságának tulajdonítható. A bizottság vélemé­nye az, hogy a szőlőt most, amikor már hasznot Ígér, nem szabad bérbeadni. A bizottság véleméayéhez elsőnek dr. Szabó Szilárd szólt hozzá. Ennél a kérdésnél az a döntő, hogy az alapítvány kezelése mibe kerül a városnak. A Békés féle szóló ügye állandóan foglalkoztatja a város képviselőtestületét. A gazdasági in­téző idejének huszonöt százalékát elveszi, a városi fogat is gyakran jár ki a határba a szóló miatt. Mindezekkel szemben aj városnak semmi haszna sincs az alapítvány­ból, az alapítvány célja szerint. Meg kellene fontolni azt az ál­láspontot, hogy nem volna e jobb egyáltalán lemondani az alapítvány kezeléséről. Addig is mindenesetre bérbe kell adni a szólóingatlant. Fehér Aladár: A bizottság szak­szempontból birálta felül a szólót és ennek megfelelően alkotta meg véleményét. Amit a szőlőben ta­pasztalt a bizottság, az dicséretére válhatik ifj. Braun Károly városi gazdatisztnek és a néhány éves szakszerű kezelés most hozza olyan olyan helyzetbe az ingatlant, hogy visszafizetheti a befektetett össze­geket. Ma azonban a város érdekei úgy kívánják, valóban meg kell fontolni a bérbeadást. Ugyanakkor meg kell fontolni azt is, hogy nem volna-e alkalmas egy városi szóló­gazdaság létesítése, ahol az Egerre jellemző vörösborokat szűrik, mert vörösbort alig lehet kapni az egri gazdáknál. Vitéz Polánkay László: Elvileg le kell szögezni, hogy a városi ingatlanok számát inkább szaporí­tani ajánlatos. A bérbeadás ellen súlyos kifogásként említhető, hogy a bérleményt a bérbevevő általá­ban kihasználja, befektetéseket rit­kán eszközöl.; Cisö&eJőzsef szerint a város min­den gazdasági tevékenységre ráfizet, ezért bérbe kell adni a szőlőt. Fehér Aladár megjegyzi, hogy tizenkét év volna az az idő, amely mellett egy bérlő megtalálná a szá­mítását. Mindenesetre megbízható bérlőt kell keresni s nem szabad az ingatlant több ember kezére adni. A vita lezárásaként dr. Pál End­re polgármester szólt a közgyűlés­hez. Rámutatott arra, hogy van egy alispáni határozat, amely utasítja a várost a Békés-féle szőlő bérbeadá­sára. Ezenkívül a város, amikor vállalta az alapítvány kezelését, el­feledkezett a saját érdekeiről és a kezelésre súlyos összegeket költ. Legjobb volna mindenesetre az ala­pítvány gondnokságáról lemondani. A polgármesteri válasz után a város képviselőtestülete bizottságot küldött ki a bérleti feltételek meg­állapítására. A magyar csapatok a szovjet páncélosokkal szemben Is megálltak helyüket Az Interiaf jelenti: A Kárpátok előterében a magyar csapatok si­keres helyi csatározásokat vívtak és elfoglaltak egy fontos magaslati pontot. A magyar csapatok a szövi jet támadó páncélosaival szemben is megálltik helyüket. Járadék előleget vehetnek fel a hadirokkantak és hadiözvegyek A hivatalos lap pénteki száma rendeletet közölt, amely lehetővé teszi, I., II. és III. járadékososz­tályú hadirokkantak és haiözvegyek gazdasági megerősödésüket szolgáló beruházások céljára nagyobb jára- dékelóleget vehessenek fel, amelyet azután járadékukkal törleiszenek. A járadékelóleg folyósítását a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) rendeltei a törvényhatóság területén működő közjóléti szövetkezet javaslatára. A járadékelőleget a hadigondozott csak a lakóhelyén működő közjóléti szövetkezet közreműködésével hasz­náltatja fii. A közjóléti szövetke­zet maga szerzi be a járadékeló- legból a szükséges termelő eszkö­zöket, vagy anyagot és természet­ben adja át a hadigondozottnak. A járadékelőleget, amely az 5000, sót a magasabb járadékosztályúak- nál a 7000 pengőt is meghaladja, legkésőbb tíz év alatt kell vissza­fizetni. A rendelet lehetővé teszi azt is, ' hogy a 45 évesnél fiatalabb I., II. és III. járadékosztályú hadirokkant házasodás céljára is kaphasson já- radékelóleleget, feltéve, hogy az országos nép- és családvédelmi alap­ból házasodási kölcsönben nem ré­szesült. Az országos hadigondozó hatóság ez úton hívja fel az érdekelt hadi­rokkantak és hadiözvegyek figyel­mét, hogy járadékelőleg folyósítása iránti kérelmet mindaddig ne nyújt­sanak be a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, még kevésbbá köz­vetlenül az országos hadigondozó hatósághoz, mig a részletes rendel­kezéseket magábanfoglaló végrehaj­tási rendelet meg nem jelenik. A járadékelólegek folyósítására rendelkezésre áiló pénzösszeg nem teszi lehetővé, hogy valamennyi

Next

/
Thumbnails
Contents