Eger - hetente négyszer, 1944
1944-08-04 / 122. szám
1944. aueusztus 4 EGER 3 Lapzárta: Vlslnszki Törökországban a tengerszorosokról tárgyalt falui lakosok eladták kk. Kindor- nai Sándor cserépfalui lakosnak az ingatlanukat képező 4/io rész illetőséget a Király utcában 7200 P. vételárért. Kindornai Lajosné cserépfalui lakos eladta Pelyhe János és neje egri lakosoknak a Nagyrózsás dűlőben lévő 2504G-51 terjedelmű in- gatlanságuk 2/s öd részét 8000 P. vételár fejében. Özv. Erdélyi Sindorsé egri lakos, mint ajándékozó ajándékba adta Bródy Józsefné egri lakosnak a Kisgalagonyás dűlőben lévő szántó és erdő ingatlaDságát 1442Q 51 terjedelemben összes tartozékaival együtt tisztán és tehermentesen 5000 P-t kitevő értékben édesleányának, ki az első férjétől egyenes ágon származik. Bóta Antal egri lakos eladta Bóta Sándor és neje egri lakosoknak az Árok-köz 8. sz. alatti házas belsőséget összes tartozékaival együtt tisztán és tehermentesen. A vevők vételárat nem fizetnek, de kötelezik magukat, hogy eladót holta napjáig tisztességben eltartják, lakás, fűtés, világítás, ruházat és élelemmel ellátják, viselik az ingatlan összes terheit és tisztességesen eltemettetik. Hanus Sándor egri lakos eladta Hanus Imre és neje egri lakosoknak a Kiekocs dűlőben lévő 982 □-öl ingatlanát 4000 P. vételárért. Országos Földhitelintézet budapesti lakos eladta Bodó Ferenc és neje egri lakosoknak a tőlük árverésen megvett ingatlanukat 1011 P. vételár fejében. Bukuli Mihály egri lakos ajándékba adta feleségének Bukuli Mi- hályné sz. Kállai Julianna egri lakosnak a tulajdonát képező ingatlan részt 5000 P. becsérték feltüntetésével örökre és visszavonhatatlanul. — A labdarúgás hős! halottjai Az egri leventék az elmúlt vasárnap Szihalmon játszottak labdarúgó mérkőzést. A mérkőzés sima lefolyású és fegyelmezett volt. A játék vége felé a szihalmi levente csapat középcsatára az egri leventék kapuja felé vitte a labdát. Az egri kapus, Gál Lajos, eléje szaladt, rávetette magát a támadó csatár lábára. Agyaiapi törést és agyrázkódást szenvedett. Az Irgalmasok egri kórházába szállították, de már az életnek nem lehetett megmenteni a szerencsétlenül járt leventét, mert hétfőn reggel szívbénulás következtében meghalt. A tragikus sorsú fiatal levente halála az egri leventék társadalmában és mindebiben mély részvétet keltett. Gál Lajost szerdán délután 5 órakor temették el a Rozália temetőben. A szertartást Császti Gyula levente lelkész végezte. Az egri leventék diszszá- zada tisztelgett a leventehalott koporsójánál. Hirdetésével célt ér, ha az EGEB-ben hirdet. Az egyik legutóbbi jelentés szerint yisinszki Törökországban a tengerszorosok kérdéséről tárgyalt. Visinszky azt kérte a török kormánytól, hogy a tengerszorosokat a háború idejére, de későbbi időre is hagyja nyitva az orosz feketeHÍREK Árvíz Egerben. Már nyugtatták csőrüket a város verebei, s a szombat este alkonyatát készülődtek átvenni borzas denevérek, mikor néhány lélekzet- akasztó villámlás eregetése után zivatar kezdődött. Riadtan húzódott minden járókelő fedéltadó „óvóhelyekre“. Nagy falak köpönyege alatt, széles ablakok mögül figyeltem a ciszterek templomának kettős tornyán szétporladó cseppek záporozó ködét. Néha-néha a mennybéli jég is szétnézett ebben az árnyékvilágban. A vihar félelmes fénye öntötte ei a világot, s villannyal terhelt, fülledt levegő töltött be mindeneket. A vészsejtó csendet egyre erősödő lárma kavarta föl. Önfeledten elhangzó kiáltozás, vidám élénk- ségű hangok szűrődtek be az utcáról. A zaj kissé valószínütlenül hangzott, de folyvást hangzott, szivárvánnyá színesedett, s a villámok ijesztő dörgésének alig sikerült elhalványítani egy-egy pillanatra a terebélyesedő zsivajt. Az ablakhoz rohantam, feltártam, s feltárult előttem a nagy zene-bona titka, a mozi sarkán hömpölygő ár. Dühös méltósággal rohanja meg a távolabbi járdarészeket, itt a közelben pedig az üzletek küszöbénél emsl- geti allattomos fejét. A vizárba belegázoló postakocsi vadnyugati távlatot ad az egyszerű ténynek, eldugultak a csatornák. Igen, a piszkos lében ott hányódik a ma életének ezernyi névjegye. Ázott boríték, kopott gyufadoboz, eldobott színházjegy, tépett ujságcafat, amely talán arról betűs- ködik, Madame Csangkaisek meglátogatta Rio de Janeirot. S az életnek ez a sok kivetett szemete, ez a sok keserű szimbólum, hitvány kis testét nekifeszíti bosszút esküdve nehéz, vas csatornák sűrű rostélyának. S miljom kis vízcsepp összecsődülve, vad rohanásban hozza el árját a Osiky uceáról, az Apát utcáról. Kélnek az emberek nagy vállalkozásra, vállalkoznak bátran csatornanyitásra. Az ifjabb korosztály rövidnadrágú egységei kifutnak kikötőjükből a széles tengerre. Vége az előadásnak közben a moziban, s a vizárral szemközt emberár nő. Nincs más választásuk vagy megállnak s várnak a szeny- nyes hullámok nyugvására, vagy vállalják a tengeren való átkelésnek történelmi felelősségét. S cir* tengeri flotta számára. Ha ez a megállapodás létrejönne — moneják a német sajtó szóvivői — az Oroszország ázsiai politikájának győzelmét jelentené. ADeutsche Allgemeine Zeitung véleménye szerint Törökország veszélyes útra lépett. qios, puha kis lábak kezdenek evezni a mélyszinű vízben. Fittyet hányva a prlgári illemnek a csinos fehérszemélyek, levetik lábalkalmatosságukat, s szépen hónuk alá csapva, nekiindullak a nagyvilágnak. Hála a járózsámoly divatjának. Néha még elröppen egy-egy könnyed sikoly, a meleget pihegó pici láb nehezen viseli el az „ellenség“ fagyos hidegségét. Ez az ellenség nem is ellenség már. Öblös csatornák mohó torka nyeldesi buzgón Másnap, vasárnap, sötét homokbuckák szomorogták a nagy csata bágyadt emlékét. Ennyit őrzött meg az utca. Én egy emléket őriztem meg, ami sokszor eszembe jut még. Láttam elegáns szürke ruhát s a gazdáját mezítláb, s óvatosan emelt két ujja közt függött két gyönyörű jószág, két vadonatúj férficipó. Jolsvag István. — Kinevezési Dr. Horváth Árpád, Heves vármegye főispánja dr. Rózsahegyi László egri lakost Heves vármegyéhez díjtalan közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Térzene. A m. kir. „Dobó István“ 14. honvéd gyalog pótezred zenekara augusztus 6-án 11 óra 30 perctől 12 óra 30 percig térzenét ad az Érsekkertien. A térzene műsora a következő: Pécsi: Egyesült erővel, induló. Suppe: Könnyű lovasság, nyitány. Pazeller: Herkulesfürdői emlék, keringő. Huszka: Bob herceg, egyveleg. Indulók. Vezényel: Juhász László zenészfótörzsórmester. Hirdessen az EGER-ben SZÍNHÁZ Kaméliás hölgy. A világirodalom egyik örökifjú darabja Dumas: Kaméliás hölgye. Nem lehet elkoptatni, mert a romantikus hősben: Marguerite Gau- tier-ben annyi mély emberi vonás tükröződik, hogy sorsa és mondanivalója minden kor színpadán időszerűen hat. A párisi félvilág egy csillaga beleszeret egyik rajongójába, Armand Duvalba. Armand mindent feléget maga mögött szerelméért: a mindent átfogó érzés elszakítja családjától. Marguerite áldozata sem kisebb : szakit eddigi életével.Vidékre költöznek, hogy egymásnak éljenek. Armand apjának személyében utóién őket a társadalom és széttépi a kettőjüket összezáró köteléket. A sors kegyéből azonban Marguerite halálos ágyához elér még Armand, hogy a megtisztult érzések utolsó lobbanásában búcsút vegyenek egymástól. A darab kapcsán először beszélnünk kell arról a pattanásig izzó légkörről, amely a színpad és a zsúfolt nézőtér között teremtődött. Ez a színpad és a közönség megkívánt eszmei viszonya, ahol az első sortól a jegyszedőkig mindenki rátapad érzékszerveivel a színpadra és éli azok életét és lelkét, akiket a színészek megjelenítenek. A darab tengelye és sarkpontja a lelke őszinte mélységéből játszó, síró, megható Marguerite, Moőry Lucy. Élmények, lelki történések és szomorú tapasztalások állnak Marguerite alakja mögött. A színészi játékon túl sok-sok őszinte könny buggyant ki Moóry leikéből. A tisztaságért való vágyódás, a gyermekien megható önfeláldozás és az utolsó találkozás örömében megfü- rösztött halál úgy ragyogott le arcáról s úgy szakadt ki mozdulataiból, hogy a nézőtéren ülőket lenyűgözte. A szerep méreteiben is egyedülálló alakításra ad alkalmat, mondani valójában pedig az érzelmek széles hullámzása fér el. Moóry Luci ebben az alakításban a legtöbbet adta eddig önmagából. Márky Géza Armandja a ma szemüvegén át túlzottan romantikus. Mozdulataiban régi metszetek férfi alakjai éledtek újra a negédesség enyhe túlzásával. Az öreg Du vált alakító Deésy Jenő az apai szigort és megbocsátást érces hangon tolmácsolta. A pénzemberek ridegségével ellensúlyozta fin szerelmét. Károlyi István Varville bárója ellenszenves figura a darabban; Károlyi arcvonásai azonban ellene mondanak a pökhendi Varville egyéniségének. .Giray gróf szerepében pár percig Hortobágyi Artur jelenlétét élvezhettük. A kártyás cimbora Gaston alakjában Badőczy István mozgott jól a nagyszerű kulisszák között. Kés- márky Kálmán Saint Gaudens ja és Csengery Aladár Gusztáv-ja mellett csacsogásával Nichette szerepében Nagy Csilla hozott üdeséget a dráma nyomott hangulatába. A minden hájjal megkent és erősen vénülő Prudence alakjában Fáskerti Mária sürgött-forgott a színpadon. Ujvá• rossy Kató, Arany Kató, Oláh György, Kondora Ilona és Fitori Ferenc játszották a darab kis szerepeit. A rendezés Károlyi István munkáját és hozzáértését dicséri. farkas Heti műsor Péntek: Fbkete Péter. ^Operett. Szombat délután: Az első. Színjáték. Szombat este: Fekete Péter. Op. Vasárnap délután : Fekete Péter. Vasárnap este: Fekete Pét^r.
