Eger - hetente négyszer, 1944

1944-07-26 / 117. szám

2 EGER 1944. júliús 26 A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület julius 20-&n tartotta Gyöngyösön Győrffy Kálmán elnök­lete alatt rendes közgyűlését. A közgyűlésen megjelent dr. Horváth Árpád főispán is és képviseltették magukat az OMGE, az OTB, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Ka­mara, a Hegyvidéki Zöldmező Szö­vetség, a Tiszajobbparti Állatte­nyésztő Egyesületek Szövetsége, a vármegyei gazdasági felügyelői kar. Igen nagy számban jelenjek meg a vármegye birtokosai és kisgazdái és megjelentek a m. kir. Szőlészeti és Borászati Felügyelőség, a Kir. Külkereskedelmi Hivatal, a m. kir. Államvasutak, valamint egyéb gaz­dasági intézmények vezetői is. Győrffy Kálmán elnöki megnyi­Ne azt keressük, ami — Az életre menő hare arra készlet bennünket, — mondotta az elnök, — hogy elsősorban erő­inket feltétel nélkül egyesítsük, ember embertársán igaz odaadással segítsen. Ne azt keressük, ami min­ket elválaszt, hanem azt, hogy mi­ként tudjuk érdekeinket közös ne­vezőre hozni. Pártoljunk minden eszmét, ami elsősorban hazánk és ezzel a magunk érdekeit mozdítja elő, de kegyetlen szigorúsággal lép­jünk fel a konjunktúrák vámszedői­vel szemben, akiknek száma a zsidó- törvény végrehajtása után is nagy tábort képvisel. — A kiuzsorázó munkaadó része •- süljön époly elbánásban, mint a munkakerülő munkás, mert a mai idők fokozatosan megfeszített mus- kát és áldozatkészséget követelnek. A törvények és rendeletek alkotói bocsássanak ki világos, félre nem magyarázható, egyszerű rendelke­zéseket, amelyeket a kevésbbé kép­zett dolgozók is könnyűszerrel meg­érthetnek és követhetnek. A gazda drága idejét ne töltse el hivata­lokban való végnélküli, kilincselé­sekkel, ne kényszerüljön időt rabló kérdőívek és vallomások, kimutatá­sok készítésére, rendezzük úgy a tójában elsősorban dr. Horváth Ár­pád főispánt köszöntötte, aki olyan vármegye éléről jött Heves megyé­be, ahol a gazdasági egyesület ál­dásait már a megszállás alatt in­tenziven működő tevékenysége kap­csán ismerték meg a kis és hagy gazdák s ebben a szervezetben mu­tatkozott meg elsősorban az önfel­áldozó hazafíság alkotó ereje. Megnyitója során Győrffy elnök rámutatott arra, hogy a háború ötödik évében olyan erős kezek vették át az ország sorsának inté­zését, amelyek remélhetőleg meg tudnak küzdeni azokkal az óriási feladatokkal, amelyeket a mai kü­lönleges állapotok tőlük megköve­telnek. elválaszt bennünket dolgokat, hogy a gazda idsje va' lóban a termelés céljára álljon ren­delkezésre. A nagy tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó kapcsán dr. Hor­váth Árpád főispán köszönte meg a személyét illető üdvözlést, rámu­tatott arra, hogy egész életét olyan környezetben töltötte, amely a leg­szorosabb kapcsolatokban állott a mezőgazdasággal és közigazgatási pályája során Tolna s Gömör me­gyében is azt vallotta, hogy a 80 százalékig agrár vármegyékben a közigazgatás feladata a népjólét előmozdítása mellett a termelés nehéz munkájának a támogatása. Az egyesület működéséről szóló jelentést Balogh István m. kir. gaz­dasági tanácsos, igazgató terjesz­tette a közgyűlés elé. Beszámolt jelentésében a Jurcsek rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról, ame­lyek kapcsán a megye gazdatársa­dalma örömmel állapította meg, hogy a korábbi általános igénybevétel helyett, amelyeket katonai osztagok­kal és nagy adminisztrációval sem lehetett kielégítően megoldani: a Jurcsek rendszer bevált, a gazda nyugalmát, bizonyos mértékű tér- melési szabadságát biztosította. A következő évre ez a javított rend­szer az állatszolgáltatást is beépí­tette az eddigi igénybevétel melló­Eger, július 26. A MESE úszó szakosztálya a jövő vasárnapra ismét egy hatal­mas úszó programmot fűzött ki ma­ga elé: lebonyolítja Észak-Magyar- ország 1944. évi bajnokságát. —■ A műsoron részt vesznek Kassa, Miskolc, Ózd, Jászapáti, Gyöngyös, Diósgyőr és Eger legjobbjai. Vasár­nap délelőtt és vasárnap délután folyik majd a küzdelem, hogy el­nyerjék a büszke bajnoki címet. Ebben a küzdelemben remélhető­zésével és ezzel az igazságtalansá­gok forrását szüntette meg. leg az egri úszók jól megállják a »helyüket. A vasárnap délelőtti műsort az alábbi számok alkotják: 100 m. hölgy hátüszás. 100 m. ifjúsági gyors­úszás. 400 m. gyorsúszás. 200 m. ifjúsági mellúszás. 200 m. hölgy mellúszás. 100 m. hölgy ifjúsági gyors. 400 m. hölgy gyorsúszás. 4 x 200 m. gyorsváltó. 3 x 100 m. hölgy ifjúsági vegyesváltó. A MESE ezekben a számokban minden úszó­ját elindítja. A délelőtti műsort Az egri rendőrkapitányság ú] vezetője: • dr. Zslgmond János Rendőrségi szolgálatát is'itt kezdte 1920 ban. Innen Hatvanba került, ahol 13 évig szolgált, később He­Eger, július 26. A belügyminiszter az egri rend­őrkapitányság uj vezetőjévé dr. Zsigmondi János rendőrtanácsost nevezte ki Székelyudvarhelyről. A kinevezés hire nagy örömet keltett Egerben. Zsigmond János dr. egri születésű, tanulmányait Egerben végezte a ciszterci gim­náziumban és az egri érseki jog­akadémiának volt hallgatója. Szi­gorlatait a budapssti Pázmány Pe­ter Tudományegyetemen tette le. gyeshalmon, Aknaszlatinán, Húsz- ton, Marosvásárhelyen teljesített szolgálatot, mig Marosvásárhelyre került vezetőnek. Fiatal, erélyes rendőrtiszt, akinek lelkiismeretes ’munkásságát, körültekintő tapin­tatát és a legnehezebb viszonyok között is kitünően működő erélyét jutalmazta a .belügyminiszter a ki­nevezéssel. A vármegye gazdasági életének fontos kérdéseit vitatták meg a Hevesvármegyei Gazdasági , Egyesület közgyűlésén A mezőgazdaság Nem ilyen kedvező a mezőgazda- sági munkaerő kérdése. Az emberi munkaerő hiánya már az elviselhe- tőség határán van és olyan jelen­ségek mutatkoznak, amelyek a mun­kafegyelem, a közösségi érzés és a nemzeti kötelességtelj esi tés mellő­zésével főleg a napszámbérben olyan követelések élé állítják a munka­adót, amelyeket teljesíteni nem tud. Elsősorban a napszámosokat foglal­koztató kisgazdákat uzsorázzák ki a napszámosok, akiknek egy része, főleg a női napszámosok igen nagy részben batyuzó, feketéző foglalko­zást űznek a falu él a város között. A fővárosból kitelepített családok még könnyű munkát, például gyü­mölcsszedést sem vállaltiak a falun, ez igen nagy csalódás a munkaerő­ben szűkölködő, az állandóan esős időjárás miatt semmire rá nem érő falusi gazdák számára. A mezőgazdaság élő és holt leltára annyira elhasználódott, hogy sem az igabeli, sem a gépi vonóerő, sem a gépállomány, sem a járművek nem nélkülözhetik a nagyobb arányú ja­vításokat és pótlásokat. Hasonló a helyzet az épületeknél is, amelyek tatarozása, belső berendezésének megújítása sok helyen halaszthatat­lan. A gazdaközönség számára még őszig jelentékeny vas, mész, cement, deszka, léc és fűrészelt faárú, szer- ssámbőr kiutalása volna szükséges a tégla, cserép és félkész cement­árúk mellett1. Miután a fővárosi építkezések szünetelnek, ezek a sür­gős gazdaszükségletek annál inkább kielégítendók lennének, mert féléven belül tejjel, vajjal, hússal, zsírral térülnének meg és például a siló­építéssel a takarmányozás lehető­ségeit jelentékenyen javítanák. Az üzemanfagellátás, a különleges termelési ágak, gyümölcs és idény­cikk termelés, a szőlő és borgazda­ság,'erdészet, a mezőgazdasági ipar megyebeli helyzetének részletes fel­tárása után foglalkozott Balogh súlyos kérdései fokozási lehetőségeivel most, a há­ború idején. A kérdés, melynek idő­szerűséget a háborús többfogyasztás kölcsönöz elsősorban: főleg tech­nikai vonatkozású, mert a magyar gazdában az erkölcsi megalapozott­ság, a feladat fontosságának fel­ismerése és a megoldásra való tö­rekvés megvan, de a technikai esz­közök hiányzanak. A jobb termések érdekében jobb talaj munka, fokozott trágyázás, jobb növényápolás lenne szükséges és ezeket az emberi és állati, valamint gépi munkaerő hi­ánya miatt ma nyújtani nem lehet. A nagy tetszéssel fogadott igaz­gatói jelentéshez Kecsmár József, Balogh Antal, Plősz István, Gosz- tony Andor és Sípos István szólották hozzá, a felszólalásokra dr. Horváth Árpád főispán, Győrffy Kálmán elnök adták meg a megnyugtató felvilá­gosításokat. Mocsáry Miklós a lótenyésztési szakosztály működését ismertette tartalmas beszámolójában és a köz­gyűlés örömmel vette tudomásul a s^kosztály szép eredményeit. Öröm­mel értesült a közgyűlés az elnöki bejelentés során arról is, hogy az alföldi lótenyésztő községek kiváló csikóanyagának edzettebb nevelése érdekében egy mátrai zsidóbirtok juttatása iránt tett lépéseket az egyesület elnöksége és biztató ígé­reteket is kapott. Az egyesületi számadások és költségvetés elfjgadása után a köz­gyűlés elhalálozások és egyéb okok miatt megürült 17 igazgató választ­mányi tagsági helyet töltött be a köve kezók megválasztásával: Kecsmár József, Mocsáry Miklós, dr. Kemény Imre, Kövér József, Kovács Lajos, Fjilöp Istváa, Hajdú István, Cbwild Géza, ifj. Szalay János, Beökönyi Tibor, Strada Jó­zsef, Radetzky József, Adler István, Bársony Gáspár, Beniczky György, báró Goumoens Coaon, Ujfalussy György. igazgató a mezőgazdaság termelés­Július 30: Észak-Magyarország .: úszóbajnoksága Egerben Kassa, Miskolc, Ózd, Jászapáti, Gyöngyös, Diósgyőr és Eger legjobb úszói küzdenek a kerületi bajnokságokért

Next

/
Thumbnails
Contents