Eger - hetente négyszer, 1944

1944-07-08 / 107. szám

ÄS H 20 FILLÉB Eger, IF. évfolyam, 107. szám. * Szombat * Trianon 25, 1944. július 8. (ELŐFIZETÉSI DÍJi Agg hőnapra 3 P 40 fillér, 7* évre 10 P, — Bgges szám árai hétköznap 20 fillér, vasárnap 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Licenm, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 170. Csekkszámla: 54.5001 Czapik Gyula ár. érsek légi ueszély esetére megengedte papjainak a délutáni misézést Kérjed Istent, ne engedje elpusztítani a magyarok kenyerét♦.. Eger, július 8, Czapik Gyula dr. érsek most adta ki legújabb pásztorlevelét, amely igen sok fontos rendelkezést tartal­maz a papság és hívek számára egy­formán. A pásztorlevél elóször a vetések védelmére hívja fel az egyházmegyei papság figyelmét és azok oltalmáért imát rendel. A pásztorlevél erről az alábbiakat mondja: Az ellenséges rrpttlőtámadások közismerte® veszélyeztetik vetésein­ket és élelmünket. , Elvárom T. Papjaimtól, hogy ezek őrzésének és az esetleges kártevések meggátlásának megszervezésében a községi hatóságoknak segítségére legyenek. Ugyancsak elrendelem, hogy most az aratás és cséplés tartama alatt mindennap a hívek által leginkább látogatott szentmise után hangosan 5 következő ima mondassák el: Könyörögjünk 1 Urunk, Jézus, ki az Oltáriszentség- ben a kesyér színe alatt jelen vagy, alázattal könyörgünk előtted. A há­ború elfajulása pusztulással fenye­geti vetéseinket, kenyerünket, amely nemcsak a mi életünk, de a Te szent Testednek földi külseje is. Tudjuk, Urunk, hogy bűneink miatt méltat­lanok vagyunk jóságodra, de nagy irgalmasságodra kérünk, oltalmazd meg a gyújtogatástól földünket és szérűinket. ígérjük, hogy vallásos élettel báláljuk meg kegyességedet. Boldogságos Szűz Mária, kinek testéből vétetett Jézus teste, imád­kozzál érettünk. Kérjed Istent, ne engedje elpusztítani a magyarok kenyerét, amelyből Krisztus testé­nek, az Oltáriszentségnek külső színe is vétetik. Ámen. A délutáni szentmisékre vonatko­zólag a következőkben rendelkezik az érsek főpásztor: Az Apostoli Szentszék a folyó évi május hó 19 én 1084/1944. sz. a. kelt kegyes rendeletével a magyar- országi főpásztoroknak felhatalma­zást adott arra, hsgy a háború ide­jén vasárnapokon és parancsolt ünJ nepeken délutáni szentmisék tartását engedélyezhessék. Ezzel kapcsolatban felhatalmazom T. Lelkészeimet, hogy ahol vasárnap, vagy parancsolt ünnepen légiveszály miatt a szentmise elmarad, ott az előre megállapított és a hívekkel megfelelő módon közölt délutáni órá­ban szentmise végeztessék. A szent­misét bemutató papnak a délutáni szentmise előtt négyórás szentségi böjtöt kell tartania, ugyanígy azok­nak a híveknek is, akik a délutáni szentmisén a szentáldozáshoz kíván­nak járulni, feltéve, hogy délelőtt nem áldoztak. A délutáni szentmisét legkésőbb este 8 óráig be kell fejezni. Ahol nem a légi veszély, hanem a munkaviszonyok, vagy egyéb rend­kívüli körülmények folytán a hívek jelentős része délelőtt nem hallgat­hat szentmisét, az illetékes plébános az okok felsorolásával az állandó vasárnapi és ünnepnapi délutáni misézés engedélyezéséért forduljon hozzám. A pásztorlevél a továbbiakban kimondja, hogy a papság nyári sza­badságát a háborús helyzetnek meg­felelően korlátozni kell, végül intéz­kedéseket tartalmaz a leventék nyári szentmisehallgatására vonat­kozólag. ezüst és a Magyar Bronz Vitézségi Érmet nyerték el. 2. Azok a tisztek, akik bármely rendfokozatban a Katonai Mária Terézia Rendet, vagy a Migyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet nyer­ték el. 3. Azok a tisztjelöltek és főtisztek, akik a Magyar Nagyezüst Vitézségi Érmen kívül a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét a hadiszalagon a kardokkal, továbbá azok a tiszt­jelöltek, és főtisztek, akik a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét hadidí­szítménnyel és kardokkal, azok a törzstisztek, akik a Magyar Érdem­rend Középkeresztjét hadiszalagon a kardokkal nyerték el, feltéve, hogy a kitüntetés személyes vitézségért adományoztatok. II. A közrendészeti szervek (m. kir. csendőrség, m. kir. rendőrség és a m. kir. pénzügyőrség) tagjai 1. Azok a személyek, akik a Ma­gyar Arany Vitézségi Érmet, vagy a Magyar Nagyezüst, a Magyar Kisezüst,és a Magyar Bronz Vi- tézségi Érmet nyerték el. 2. Azok a tisztek (tisztviselők), akik bármely rendfokozatban (fize­tési osztályban) a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet nyerték el. Eger, július 8. A pénzügyminiszter elrendel­te, hogy az ellenséges légitáma­dások következtében megsemmisült vagy megrongálódott épületek után előirt házadót — a háztulajdonos be­jelentése hiányában is —hivatalból Eger iparosodása nehezen indul fejlődésnek, mert forgalmi helyzete nem enged teret a közepes ipari adottságokkal rendelkező városnak. A gyáripart pedig mintha száműz­ték volna ebből a városból. A tég­lagyár, a dohánygyár és a lemez­gyáron kívül nincs nagyobb arányú ipari vállalkozás Egerben. Most, mint értesülünk, géperőre berende­zett tészta gyárral gazdagodik Eger. 3. Azok a tisztek (tisztviselők), akik az 1943 ban említett kitünte­téseket az ugyanott említett rend­fokozatban fizetési osztályban nyer­ték el, feltéve, hogy a kitüntetés személyes vitézségért adományoz­tatok. Ha az illető személy hősi halála vagy életének utóbb más módon való elvesztése folytán a kitüntetéshez já­ruló külön elismerésben már nem ré­szesülhet, ebben helyette vele együtt élt özvegye, vagy egy törvényes, még pedig elsősorban férfi, ilyennek hi­ányában női leszármazója részesít­hető. A külön elismerés kifejezéseképen megnyilvánuló juttatás aszerint, hogy a kimagasló érdemeket szerzett sze­mélynek, illetőleg hátramaradottjá­nak mi a foglalkozása, képzettsége vagy hajlama, a következő lehet: vitézi telek, a Vitézi Rend sza­bályai szerint; házhely vagy családház, az Or­szágos Nép- és Családvédelmi Alap keretén belül; hasznothajtó engedély, jogosít­vány, vagy megbízatás; pénzbeli támogatás a Nemzeti Ön­állósítás! Alapból, pályakezdés, vagy önállósítás céljára; közszolgálati állásba felvétel. töröljék. A bombakárosult háztu­lajdonosok elkésetten érkezeit tör­lési kérvényeit a m. kir. adóhiva­talok és adófelügyelőségek tartoz­nak elbírálni s a házadót a meg­semmisülés és megrongálódás nap­jától törölni. (MTI). Most nyitotta meg üzemét Szabó Ferenc a Szederkényi-utca 17. sz. alatt. A szerény keretek között el­induló gyárban tarhonyát, csigát, makarónit, laskát, fidelint és min­denfajta száraz tésztát gyártanak. Ez az új vállalkozás bizonyára nagy örömére szolgál az egri ház­tartásoknak, mert olcsón hozzájut­hatnak az egri asszonyok a finom tésztákhoz. r_tiir_rnr rrr — ...........- -.......... ““ •“* -■■■ »« R endelet a harcosok külön elismeréséről szélé korményzéi elhatározás végreha]tásárél Hivatalból törlik a terrortámadások során megsemmisült vagy megrongálódott épületek adóját Megindult az első egri tésztagyár Légiriadókor az ntcán lévő fogatolt járémüvekből a lovakat biztonságosnak látszé helyre kell vezetni Eger, július 8. Magyarország kormányzója 1943. évi augusztus 20. napján kelt leg­felsőbb elhatározásával a jelenleg folyó háborúban az ellenség előtt vitézül harcolt és ezzel kimagasló érdemeket szerzett honvéd harco­soknak, valamint a közrendészeti szervek hősi és önfeláldozó maga­tartást tanúsított tagjainak külön elismerésben való részesítését ren­delte el. Ennek a legfelsőbb elhatározás­nak végrehajtásáról a hivatalos lap pénteki száma rendeletet közölt. A rendelet alapján külön elisme­résben részesülhetnek a vitézül har­colt és ezzel kimagasló érdemeket szerzett honvéd harcosok, illetőleg a közrendészeti szerveknek a ha­társzolgálatban és hátországban ki­emelkedően hősi magatartást tanú­sított tagjai, ha az 1938. évi no­vember hó 2. napját követő esemé­nyek során vitézi tettükkel és az ellenség előtt tanúsított vitéz ma­gatartásukkal az alábbi kitünteté­seket érdemelték ki és nyerték el. I. A m. kir. honvédség és a m. kir. csendőrség tagjai közül: 1. Azok a legénységi állományú személyek, „akik a Magyar Arany Vitézségi Érmet vagy kétszer a Magyar Nagyezüst, a Magyar Kis­Uletékes helyről felhívják az állat­tartó gazdák figyelmét arra, hogy légiriadókor az utcán lévő fogatolt jármüvekből a lovakat azonnal fog­ják ki és a legközelebb eső bizton­ságosabbnak látszó helyre vezessék. A lovaknak oszlophoz, fához kö­tése, de teljes védelem nélkül ha­gyása nem elegendő és felesleges károsodást okozhat a nehezen pótol­ható lóállományban és a tulajdonos károsodásán hívül nemzetgazdasági szempontból sem közömbös. Mivel lovak számára szolgáló óvóhellyel nem rendelkezünk, ta­nácsos a lovakat a támadás előtt lehetőleg olyan helyre vezetni, ahol legalább a bombák repeszhatásától a legjobban védve vannak (udvar, fészer, kerítés mellé) és ilyen helyen

Next

/
Thumbnails
Contents