Eger - hetente négyszer, 1944
1944-07-03 / 104. szám
\ Ajánlatos a kereskedelmi árukészleteket elaprézva biztonságba Helyezni • Eger, július 3. A magyar városok bombázása szükségessé teszi azt a megfontolást, bogy nagyobb kereskedelmi árúköszleteket lehetőleg elaprózva tanácsos biztonságba helyezni. — Megkívánja ezt a kereskedő és a fogyasztó érdeke egyformán, de legfőképpen az egész magyar köz- ellátás ügye. A nagyobb cégek számára ajánlatos, hogy árükészletüket a bővében található egri pincékben helyezzék el. De a pincetnlajdonosok más városok, vagy a főváros kereskedelmi árúkészletét is befogadhatják megfelelő bér Ellenében. Ilyen ügyekben dr. Kőhalmy Elemér Budapest I., Mészáros n. 2. szám alá kell bejelentést intézni. Az egri pinc‘gazdák figyelmét felhívjuk a magyar segítő készségnek erre a módjára. megmutatták. — Legtöbbje azért nem tudott előbbre jutni, mert nem rendelkezett megfelelő forgalmú üzlethelyiséggel és ennek következtében minden szorgalom mellett sem tudott megfelelő módon érvényesülni. Bölcs intézkedés tehát a kereskedelem és közlekedésügyi minisztertől, hogy a lezárt, fő útvonalakon fekvő 1944. júliús 3. s nagyforgalmú üzlethelyiségeket ezeknek a régi keresztény kereskedőknek juttatja és csak ezeknek a kielégítése után veszik majd az iparhatóságok az új jelentkezőknek a kérelmeit elő, kik között természetesen elsőbbséget élveznek a háborús rokkantak s általában a hadviseltek. Szabadtéri hangverseny a bombakárosultakért ír jitr rtrr rrr —- ................— -.......................- ““ -.......................................................... J árd Hörül lakásod minden este, nem szűrődlk-e lány valahonnan. i Minden lény halálos veszély! fTli a helyzet a lezárt zsidó üzletek igénylésével kapcsolatban Vasárnap lesz az Egri Városi Zeneeggesület hangversenye a Korona-kertben a bombakárosultak javára Az 50.500.—1944. K.KM. számú rendelettel lezárolt zsidó üzletek körül nagy harc indalt meg s rendkívül nagy számú jelentkező keresi fel az illetékes hatóságokat, a kereskedelmi és iparkamarát, a Baross Szövetséget, hogy kiigénylő kérvényüket benyújtsák. Csak nagy - nehezen lehetett megértetni különösen a nem kereskedő folyamodókkal, hogy a lezárt üzleteket előbb likvidálni kell és csak azután lehet sző esetlegiaz üzlethelyiség olyan irányú értékesítéséről, amelyet ő kér. A nemrég megjelent 2120— 1944. M.E. sz. rendelet ismét felkavarta a kedélyeket, minek az a magyarázata, hogy csak nagyon kevesen olvassák a rendeleteket elejétől végig. Ennek következtében a Baross Szövetség szükségesnek tartja, hogy röviden ismertesse a rendelet lényegét, s így mindenki tisztán lásson a nagy horderejű kérdésben. A rendelet szerint jelenleg csak azok a kereskedők igényelhetnek üzlethelyiséget, akiknek üzletei a bombatámadások következtében tönkre mentek vagy a hatósági előírások által létesített gettókban feküdtek s igy régi kereskedői tevékenységüket eredeti üzlethelyiségeikben önhibájukon kívül nem tndják folytatni. Tehát ciak ezek a kereskedők fordulhatnak az elsőfokú iparhatóságokhoz üzlethelyiség iránti kérvényükkel és kérhetik valamilyen hasonló lezárt üzlet kiutalását. Természetesen ezek a kereskedők sem kapják meg a nekik kintalt üzlethelyiségben lévő zárolt készleteket, hanem — mint a rendelet előírja — vagy elviszik ezt a készletet más üzlethelyiségbe, amely még zárlat alatt van, vagy megfelelő módon el kell különíteni az uj* tulajdonos készletétől, hogy ez által az összekeveredés megakadályozható legyen. Az elsőfokú iparhatóság tehát a felsorolt két kategórián kívül más jelentkezők kérelmeit nem veheti figyelembe s igy beadásuk teljesen felesleges. Előreláthatólag rövid időn belül megtörténik a lezárt készletek értékesítése s utána megindulhat a harc az egyes üzlet- helyiségekért a kérelmezők között. Természetesen mindenkinek a kérelmét nem lehet majd kielégíteni, minthogy lesznek olyan szakmák is, melyekbeti a meglevő kereskedők száma teljesen elegendő a fogyasztóközönség szükségleteinek kielégítésére s igy a mai viszonyok között újabb kereskedelmi cégek alapítása a szó legszorosabb értelmében fölösleges. Ezeknél a kereskedői ágaknál tehát az új jelentkezőket nem lehet majd az elsőfokú iparhatóságnak figyelembe venni s így legfeljebb majd csak arról lehet szó, hogy a meglévő keresztény kereskedők jobb, megfelelőbb s nagyobb üzlethelyiséghez juthatnak, melyet az eddigi lakásviszonyok között nem tudtak megvalósítani. Erre a a kérdésre 2 1-20/1944. M. E. számú rendelet módot is ad, mikor utasította az elsőfokú iparhatóságot, hogy a lezárt zsidó üzletek kiutalásánál a régi keresztény kereskedőket, illetőleg iparigazolvánnyal rendelkezőket vegyék elsősorban figyelembe. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter már eddig is számos esetben megmutatta megértő jóindulatát a keresztény kereskedelem iránt és ezt az újabb intézkedést is csak hálás köszönettel fogadják a régi kereskedők. Kétségtelen ugyanis, hogy ezeket kell elsősorban előnyben részesíteni a lezárt zsidó üzlethelyiségek értékesítésénél, hiszen ők voltak azok, akik végig közdötték eddig & nehéz és küzdelmes harcot nem egyszer a legrosszabb körülmények között. Ezeket a kipróbált és megedzett keresztény kereskedőket kell most a hatóságoknak minden erővel támogatni és segíteni, hiszen életrevalóságukat és rátermettségüket már eddigi működésükkel A pusztító támadások során egyre több lesz a hajléktalanná váló magyar család, egyre több lesz az éhező száj, egyre erősebbé válik a segélykérés. Eger megértő társadalma már eddig is derekasan kivette részét az országszerte folyó segélyezésből és gyűjtésből. Az egri Városi Z aneegyesület újabb ötlettel lepte meg közönségét: július 9-én, vasárnap délután nagyszabású szabadtéri hangversenyt rendez a Korona-szálló kertjében Bukucs Károly operaénekes, a kir. Operaház tagja, Töröklé Ivanovich Ili énekművésznó, a m. kir. 14. honvédgyalogezred zenekara, a király- és koraányzódijas Egri Dalkör, a dalárda vegyeskara és a városi zenekar közreműködésével. A hangverseny jövedelmét a bombakárosultaknak szánja a Városi Zene- egyesület. A háború pusztító' viharában jóleső érzéssel vettük tudomásul a Városi Zsneegyesület szép gondolatát. Mintha azt hirdetné ezzel a Zeneegyesület, hogy hiába minden pusztítás, hiába a füstölgő romok, hiába az embertelenség és kegyetlenség, hiába a háború minden rémülete, Eger város művészei megtalálták a módját annak, hogy éppen a kultúra legnemesebb eszközével, az emberi hanggal és hangszeres zenével segítsen azokon, akiket az embertelenség döntött nyomorba. A jelenleg dúló háborúnak sok rossz következménye lesz. Sok szenvedés, sok megpróbáltatás, sok verejték és könny vár az emberiségre. Egy haszna is lesz azonban, s e haszon az, hogy az emberek újra megtanulják becsülni a lélek értékeit. A porig alázott és földre sújtott emberiséget a háború után nem tudja majd más megváltani, mint a lélek nemesebb ösztönein épülő, újra a szép és jó szolgálatában álló emberi munka. Tisztitó viharnak kell végigsöpörnie az emberiségen, hőgy a kínban és gyötrelemben eldurvult emberi lelket fölemelje újra az eszmények ragyogó magasságába. Ez a tisztító vihar ismét szóhoz juttatja majd mindazokat, akik az emberi művelődés szolgálatában küzdenek a szép és jó, az igaz és nemes uralmáért e földön. A Városi Zsneegyesület már rálépett erre az útra, amikor megfeledkezve minden szenvedésünkről, felülemelkedve a mindennapi élet hétköznapiságán a szépségre irányítja figyelmünket. Amikor fülünk tele van szirénazúgással és repülógépmótorok robajával, bombák becsapódásával és segélyt- kérők sikoltozásával, a Zeneegyesület a szépség és művészet hangjait akarja belevarázsolni fülünkbe. A Zsneegyesület úgy állította össze műsorát, hogy figyelmünket elterelje a mindennapok gondjairól. Éppen ezért elkalandoz a múltba. Megszólal a klasszikus operett egyik fejedelmének, Suppée-nak öröbszép Galathea-nyitánya, halljuk majd Schubert fülbemászó, annyi kedves emléket idéző, mindig megragadó és elbájoló „Három a kislányainak melódiáit. A mindenkor szívesen hallgatott, s az operettmuzsikát és táncdarabokat is könnyed finomsággal játszó katona-zenekar számait örömmel várja a közönség. A műsort összeállító bizottság gondoskodott arról is, hogy a modern operettzene és filmzene magyar mesterei, Lehár Ferenc és Sándor Jenő is megszólaljanak. Nem hiányzik majd a magyar népdal sem: Fígedy Sándor rapszódiája és Szalay Lajos egri orgonaművész magyar dalokból szótt pompás indulója a magyar temperamentumot lobogtatja meg. Az énekkar a zenekarral karöltve Strauss János keringóiból szólaltat meg egyet. Különös őröm Eger város közönségének, hogy ritkán hallott, országszerte ismert és kiváló énekkarait ismét élvezheti. A szereplő vendégművészek magánszámai a műzene mestereit szólaltatják meg. Számaik elé nagy várakozással tekintünk. A hangversenyt városszerte nagy érdeklődés előzi meg. A közönség érdeklődése elismerés mindazok felé, akik napi munkájuk fölött még vállalták azt is, hogy a jótékony célra való tekintettel sem áldozattól, sem fáradságtól nem riadnak vissza, hogy segíthessenek a kibombázot- takon. A zene- és énekkart Huszthy {Zoltán országos karnagy, a katonazenekart Juhász Ferenc katonakarmester vezényli.
