Eger - hetente négyszer, 1944
1944-01-24 / 13. szám
Eger, L V. évfolyam, 13. szám, AR R 12 FILLÉR Hétfő Trianon 25, 1944. január 24 ELŐFIZETÉSI Dtji agg hónapra 2 pengő, V* évre fi P 60 fillér. — Egges szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap !6 fillér, SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teli 1S. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 51.568« 1941 óta nem volt hasonló erejű légitámadás A lillafüredi beszéd A magyar politikai életnek komoly eseménye volt az a beszéd, amelyet, Káll*y Miklós miniszter- elnök Lillafüreden mondott el egy elő adássorozatba iktatva politikusok előtt. Tudvalévóieg már az elmúlt esztendőben szemináriumi előadásokat tartottak Lillafüreden legkiválóbb szakemberek bevonásával törvényhozók számára. Kállay Miklós a most folyó szemináriumi előadások alatt végighallgatott egy fejtegetést, arai Magyarország vízgazdálkodásáról és & tiszántúli öntözőművekről szólott. Kapóra jött a téma, mert mint ismeretes, miniszterelnöki hivatala vállalása előtt, élén állt az Országos Öatözésügyi Hivatalnak, annak fundaraentnmrakó működését, kiváló munkáját s eredményeit pontosan tudja és igy a szakember beható ismereteivel kapcsolódhatott az előadó beszédébe. Kállay Miklós azonban ezidőszerint elsősorban felelős miniszterelnök, az ország számára iránytmutató poliiikus. Érthető tehát, hogy amikor árvizekről, belvízi veszedelmekről s azok ellen való védekezésről szólt, mindig érez- nünk kellett, hogy beszédének mesz- szemenö nemzetpolitikai háttere van 8 a szakember megállapításai kapcsolódnak a politikai éleslátás figyelmeztető szavával. Kállay Miklós miniszterelnöknek lillafüredi beszéde hosszú ideig kell hogy foglalkoztassa a magyar közvéleményt, mert egyes kitételei sorsdöntő jelentőségűek. Bitka különös értéke ennek a beszédnek az, hogy bár képletesen nyilatkozott meg a legsúlyosabb problémákról, mégis annyira érthető, vonzó és szinte magával ragadó volt minden kitételében, hogy az nemcsak a legszerényebb politikai iskolázottsággal rendelkező magyar előtt vált érthetővé, de lendületességben veretesen szép stílusával a magyar közéleti férfiak politikai megnyilatkozásai közül is kiemelkedő értékű. Valósággal árad ebből a beszédből a magyar lelkiség. Sokszor felvetették már a magyar politikai életben ezt a kérdést: mi az, magyarnak lenni? Kállay Miklós ezt most nem tette. De minden mondata és megállapítása feleletet jelent erre a kérdésre s mi azt mondjuk: magyarnak lenni annyit jelent, mint úgy érezni, úgy megnyilatkozni és olyan szándékokkal állni a nemzet elé, mint ahogy ezt Kállay Miklós teszi. Jólesik tudnunk, hogy egy •zeresztendős magyar család közöttünk élő értékes hajtása irányítja az ország ügyeit olyan időkben, amikor valóban felvetődik a kérdés: tudunk-e magyarok maradni tovább ? Mert a lillafüredi beszéd a többek között ezt is mondotta: „nagy hullám közeleg országunk határához... A térképet kell néznünk, mint amikor az árvizek ellen akarunk védekezni.“ Ha jön az árvizek elsöpró hulláma, nem lehet a Tisza közepére állni egy embernek és azt mondani: megállítom az árvíz pusztítását,mert a hullámok a szétforgácsolt erőt kegyetlen könyörtelenséggel sodorják el. Da ha közeleg az árvíz hulláma s a határ minden harangját félreverik, ott kell hagyni házat, állatot s mindent, ami a mienk: fel a gátakra. Fel, talán a falvak, városok apraja-nagyjának. Mert az árvíz — éles meglátással állapította meg a miniszterelnök — a leggyengébb, legpuhább pontokat keresi, ahol szakítani tud. Ha hullám közeledik az ország határa felé, az is a puha pontokat keresi. De ha a nemzet egységben, egyetemes elhatározásban áll a gátakon, nem járhatunk úgy, mint a Tisza sodrában álló jószándékú, de egyetlen ember. Egyoldalúsággal, egység megbontásával nem lehet vizeket szabályozni és árvízhullámokat feltartani. Ha eddig soha nem tudta volna a magyar nemzet, hogy miként kell megtalálni a módját annak, hogy összedolgozzon millió és millió magyar, — ha ezt soha nem is tette volna, most életérdeke parancsolóan kötelezővé teszi számára. — Ezt az egy gondolatot ragadjuk ki csupán a miniszterelnök lillafüredi beszédéből, amely témákban gazdag megnyilatkozás volt. Nem kételkedünk abban, hogy a magyar nemzet komolyan felfigyel a figyelmeztető szóra s nem enged feje fölött elrepülni egyetlen napot sem, amit ne féltve őrzött értékei, jövője és boldogulása, függetlensége* szabadsága és keresztény kultúrája védelmére fordítana. Ha & magyar nemzet osztály és bármi elkülönülés kikapcsolásával egységesen áll, erőt mutat és azt, ha kell, ki is fejti, a gátakon puha pontokat nem talál semmiféle hullám. Az Aftonbladet londoni tudósítójának jelentése szerint, a német légierők pénteken éjszaka és szombaton hajnalban végrehajtott támadásait az angol fővárosban szokatlanul erőseknek jelentették ki. — Illetékes nyilatkozatok szerint 1941 őta nem élt át az angol főváros hasonlóan heves támadást és a jelenlegi két bombázás az 1940. évi úgynevezett villámtámadásokhoz hasonlítható. A városban mindenfelé súlyos károk keletkeztek. Körülbelül abban az időpontban, amikor brit bombázók az Északi tengeren át behatoltak Közép Németország fölé, ahol súlyos veszteségeket szenvedtek, német harcigépsk indultak támadásra Anglia eilen. Angliában az elözönlési tervek közeli megvalósításának híre súlyos aggodalmakat keltett. Általában súlyos áldozatokra számítanak s ez a körülmény az angol társadalmat megfontolásra bírta. Az egyik angol lap találóan fejezi ki a közvélemény álláspontját, amikor azt írja, hogy az elözönlési terve* Isztambul, január 23. Az Isztanbul című török lap írja: A nemzetközi sajtóban gyakran esik szó a Magyarországhoz visszacsatolt területekről. Immár közismert tény, hogy Magyarország kizárólag olyan területeket szerzett vissza, amelyeket a világháború után elvettek tőle. Az ezeréves történelmi Magyarországhoz tartozó területek visszaszerzését tehát senkinek sem áll jogában valamely imperialista politika megnyilvánulásának tekinteni. De nem szabad elfeA Budapesti Közlöny szombati száma közölte a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter rendeletét a távbeszélő forgalom időbeli korlátozásairól. A rendelet a közérdekből fontos távbeszélő forgalom leLondon ellen Az angol főváros erős lég elhárító tűzzel fogadta a támadókat és rengeteg fényszóró lépett működésbe. Az első támadóhullám után mindenfelé tüzek keletkeztek és a további támadások általában 30 — 30 jelentősebb tüzet okoztak. Az egyik német bombázókötelék parancsnoka, aki alacsonyabban vezette a támadó köteléket, súlyos bombakárokról és kiterjedt tüzekről számolt be. A szombat hajnali német támadásról közelebbi adatok még nem állnak rendelkezésre, a nagy tüzek azonban már jóelőre jelezték az utat a támadóknak. Eddigi jelentések szerint nyilvánvaló, hogy ez a támadás is nagyhatású volt. két később kellene végrehajtani, akkor, amikor az oroszok elérték a balkáni határt, vagy mélyebben hatoltak lengyel területre és a balti államok felé. Az invázió csak akkor volna mentes a nagyobb kockáza* ■toktól, ha olyan időben történnék, amikor a német nemzeti szocializmus bomlása mindenütt megindult lejteni azt sem — írja a török lap —, hogy Magyarország elvesztett területeinek csak egy részét szerezte vissza. így Románia ma is hatvanezer négyzetkilométernyi ősi magyar terület felett uralkodik, minthogy a második bécsi döntés Erdélynek csak kisebbik részét juttatta vissza Magyarországhoz. Sok százezer négyzetkilométernyi gazdag, mintegy százezer magyar lakost számláló terület van, amely nem tért vissza Magyarországhoz. bonyolításának biztosítása érdekében a közhasználatú távbeszélő állomásokat és alközponti berendezéseket az üzembentartás szempontjából teljes üzemű és korlátozott üzeműekre osztja fel. Egy sngol lap későbbre tanácsolta az európai előzőn:lést Magyarország elvesztett Jogos területeinek csak egy részét szerezte vissza — irja az Isztanbul Rendelet a távbeszélő forgalom korlátozásairól
