Eger - hetente négyszer, 1944
1944-06-24 / 99. szám
1944. június 24 E G E H 3 A lovas és ami mögötte van. „A gümőkór a halállégió élén i lovagol“ — mondja Joh BunyaD. A magyar haláloki statisztikában is a I tbc. szerepel (az elaggottságot nem számítva.) a legmagasabb arányszámmal. Kereken 19,000 ember hal meg egy évben Magyarországon gümőkórban. Ennél azonban jóval magasabb a betegség áldozatainak száma, mert a statisztika sohasem tudja teljes pontossággal összegyűjteni azokat az eseteket, ahol a tbc. volt a halál tulajdonképeni oka. Hogy ez Magyarországon népbetegség, az senki előtt nem újság. Az elterjedettségére csak egy adatot nézzünk : 1942-ben az 1940. évi VI. te., a tuberkulózistörvény alapján működő 136 vidéki tüdőbeteggondozó intézetnél az először jelentkező betegek közül kereken 31,000 volt gümőkóros, ezek közül fertőző, vagy fertőző gyanús 16,000 beteg. Az orvostudomány a megelőzés és a gyógyítás módszereinek kidolgozásával és gyakorlati alkalmazásával óriási haladást tett a gümőkór megfékezésében. A magyar egészségvédelmi intézmények szinte példátlan teljesítményekkel dolgoznak : felkutatják, kiemelik, gyógyító intézetekbe küldik a betegeket, gondozásukat kiterjesztik a beteg környezetében lévő személyekre is. A gyógyító tudomány is nagyot haladt azóta, hogy Ráez Sámuel a Pázmány Péter Egyetem tanára Pesten a 18. század második felében „folyó sebj tsinálás“-ról írt, mint a sebészi (tbc. modern kezelési eljárásairól. * Az orvosok és az államhatalom összefogása a himlőt leküzdötte. Gyakorlatilag ma már nincs himlő az európai kontinensen. (Angliában van, mert ott nem kötelező a himlőoltás) ; pedig a 18. században Európában kereken 20 millió ember pusztult el himlőben. Lassanként a többi fertőzőbetegség „életterét“ is szűkebbre szorítja a megelőző és gyógyító orvostudomány. De hiába ismerjük a tbc. kórokozó baktériumát, a megbetegítésre különösen hajlamosító körülményeket, élet- körülményeket, életkorokat, be kell látnunk, hogy az orvostudomány a maga módszereivel sohasem tudja a gümokórt teljesen visszaszorítani. Tbc.-és fertőzésen szinte kivétel kélkül mindenki átesik, de csak azok betegednek meg, akiknek szervezetét, ellenállóerejét igen gyakran külső, ritkábban belső okok annyira legyengítették, hogy a kórokozó elsza- porodhatik a szervezetükben. Ilyenkor a beteg köpetében, váladékában kimutathatjuk a Koch-bacillust, de a betegség nem ezzel kezdődik, hanem az elégtelen táplálkozással és a zsúfolt tömeglakásokkal. A gümőkór táplálkozási és lakásnépbetegség. De itt már az orvosi munka határaihoz értünk. Nincs a világon olyan egészségvédelmi rendszer, amely gyökeresen segíthetne a beteg szociális körülményein. Az orvostudomány a gümőkór gyógyítása terén hatalmas elő- haladást tett, feladatainak hatalmas részét megoldotta. A probléma másik, nagyobb felének megoldása: a szociális életkörülmények megjavítása a társadalomra és a vezetésre vár. * A közegészségügy nem öncél, ezzel tisztában vagyunk. De isteni törvények és emberi észszerüség követeli, hogy életünket úgy rendezzük be, hogy lelki és testi egészségünket megvédhessük. -A lélek és a test egészsége a legszorosabb kapcsolatban van egymással, ezt a bölcseséget már a görögök előtt is ismerte az emberiség. A gümőkór leküzdése és ami ennek alapfeltétele, az emberek legnagyobb részének életnívó emelkedése csak úgy valósulhat meg, ha a társadalomvezetésben az orvosi gondolkozás is teret nyer. Kettős címen kér részt a vezetésben: egyfelől felismeri a testi és lelki betegségek okait, azokat távoltartja az emberektől. A gümőkór és egyéb szociális betegségek megelőzése egészséges táplálkozási és lakásviszonyok megteremtése egy orvos-társadalom vezető számára parancsoló szükség, olyan, mint fenyegető fulladás esetén a légcsőmetszés; egy nemorvos- társadalomvezetö részére ez csak egy a sürgősen megoldandó feladatok közül. Másfelől: az orvos az egyetlen, aki testében és lelkében egyformán ismeri az embert. Amikor házat építtetünk, elvárjuk az építésztől, hogy ismerje a különböző kőfajtákat, azok tulajdonságait. A társadalom vezetésére is olyan lény a hivatott, aki pz ember testi és lelki szerkezetét, működését, a test és lélek egymásra gyakorolt hatását ismeri. Nem kisebb ember, mint Descartes mondja a Discours de la Méthode-ban: „A lélek olyan erősen függ a testi szervek temperamentumától, hogyha lehetséges olyan módot találni, amely általában okosabbá, ügyesebbé teheti az embereket, mint amilyenek eddig voltak, hitem szerint, azt csakis az orvos- tudományban kell keresni.“ Léon Daudet is az orvosokat akarja a társadalom vezetőivé megtenni. D. Halévy és A. Huxley az orvosok, ápolók és nevelők vezetőszerepét sürgeti. A. Carrel, a mai orvostudomány egyik legnagyobb büszkesége másik oldalról közelíti meg a problémát : ő nem orvos társadalomvezetőket akar, hanem a vezetőktől követel mély és alapos orvosi ismereteket, tökéletes orvosi gondolkozást. Szerinte a mai ember tragédiája a túlspecializálódás; „Korunkban a nevelést, egészségtant, vallást, város- tervezést s a társadalmi és gazdasági szervezést olyan egyénekre bízzák, akik csak egyik oldalról ismerik az emberi lényt“. Carrel szerint a megoldás az lenne, hogy egy „szupertudománj9‘-ban a társadalomvezetéshez szükséges összes ismereteket: élettant és gazdaság- tudományt, vallástudományt és pedagógiát, lélektant és esztétikát, erkölcstant és patológiát stb. összefoglalhatnánk. Ilyen ismerettömeget csak néhány kivételes agyvelő gyüjthetne össze és ezek is csak körülbelül ötven éves korukra lennének birtokában tudásuknak. Áldozatot követel a vezetői szerepre való ilyen készület, „ezeknek úgy kell majd élniök, mint a nagy szemlélődő szerzetesrendek tagjainak“, de kell, hogy legyenek, akik feláldozzák magukat a közösség üdvéért, „úgy látszik, az önfeláldozás szükséges előfeltétele a haladásnak“. * Talán jogosan vethetné valaki ellenünk, hogy elfogultak vagyunk a saját foglalkozásunkkal, a saját ismereteinkkel szemben, túlzottan egyoldalúan, az egészség szemszögéből nézzük a világot. Megmondottuk, hogy az egészséget nem tartjuk öncélnak. Isten az embert úgy teremtette, hogy magában horEger, június 24. Az egri színházi idény megindulását az idén a színház építési munkálatai hátráltatták. A városi színház épületének mozi céljaira való átalakítása a szükséges anyagok beszerzésének nehézségei miatt csak későn indulhatott meg s amikor Beleznay Unger István legutóbb Egerben járt, olyan megállapodás jött létre közte és a mozi engedélyesei között, hogy a mozgószinház üzeme julius első napjaiban megindul s néhány hét múlva, julius vé gén, vagy augusztus elején a színház váltja fel előadásaival a mozit. Ez a megoldás kedvezőnek látszott azért is, mert a debreceni színházi idény kitünően ment, s általában Egerben sem szokott rosszul sikerülni az őszbe hajló szezon. Közben a Debrecen ellen intézett legutóbbi terrortámadás a debreceni közönséget rendkívül súlyosan érintette. A városban oly sok volt a halottak és sebesültek száma, hogy úgyszólván mindenkinek voltak kapcsolatai a károsultakkal. Ilyen körülmények között helyesebb voltv A német zenei élet ma, a háború ötödik évében intenzivebb, mint amilyen valaha is volt. Ez különösen a legtöbbet szenvedett városokra vonatkozik, ahol addig hangversenyeznek, amíg csak hangversenyre alkalmas térem akad. A koncerteket veszélytelen időpontban, a kora délutáni időpontban tartják, azok zsúfoltak s a jegyeket már napokkal előbb szétkapkodják. így nyilatkozott nemrég Gieseking, a németek világhírű zongoraművésze budapesti vendégszereplése alkalmával. A háborús idő ellenére, vagy talán éppen erre való tekintettel, a magyar közönség figyelme is fokozott mértékben fordul a zenei produkciók felé. Mert bárhogy ontja is a rádió reggeltől-estig a különféle zenét, a sűrűn rendezett hangversenyek, sorozatos zeneünnepségek mindegyike táblás ház előtt zajlik le. A legigényesebb, súlyos veretű zeneművészet és az úgynevezett könnyű, idegzsongító zene iránt állandóan dozza egy szebb és jobb földi világnak a képét. Mi úgy érezzük, hogy ez a szebb és jobb földi világ akkor jön el, ha a gümökórt, a foghiányból fellépő táplálkozási zavarokat, az angolkórt és még a számtalan többi szociális betegséget az életnívó emelésével, az életforma megváltoztatásával éppen úgy „az elmúlt idők betegségeivé“ tesz- szük, mint a himlőt azzá tettük a kötelező himlőoltás bevezetésével. Azt reméljük, hógy egészségesebb testű társadalomban az emberek lelke is egészségesebbé válik. Talán akkor köszönt majd be ez a világ, ha az orvosi gondolkozás a társadalomvezetésben nagyobb, aktívabb szerepet fog kapni. nyári szabadságra indítani a színtársulatot. Beleznay Unger István színigazgató a szokásos nyári fizetéses szabadságra küldte színészeit s maga is feleségével, ÜTovafe/Terus- sál Egerbe jött, hogy nyári pihenését töltse. A helyzet most úgy alakult, hogy a mozi építkezéseit julius első napjaira befejezik és a mozi megkezdi előadásait. Julius 19-én a mozi megszünteti üzemét és megkezdi előadásait a debreceni szintársulat, amely színvonalában és műsora tekintetében is a vidék első együttesei közé tartozik. A színi idény szeptember 21-ig tart. A szinház titkára is megérkezett Egerbe és rövidesen megkezdi a bérletek gyűjtését. Az elmúlt évben a szintársulat olyan nagy sikerrel játszott Egerben, hogy az szinte példa nélkül állt az elmúlt évek történetében. Nem kétséges, hogy az idén is ro- konszenvvel és támogatással fogadja az egri közönség a debrecen —egri színházak prózai és operetttársulatát. őszinte, nagy érdeklődés nyilvánul meg Budapest társadalma részéről. Eger város zenekedvelő, nemesebb szórakozás után vágyó közönsége is bizonyára örömmel fogadja a Zeneegyesület vezetőségének tervét, hogy több új, fiatal taggal megerősödött zenekarával július első napjaiban az Egri Dalkör, meg a m. fcir. 14. Dobó István honvéd gyalogezred zenekarának közreműködésével a bombakárosultak javára nagyszabású szabadtéri hangversenyt kíván rendezni a Korona kertjének e célra kiválóan alkalmas legalsó terraszáD. A mindenképpen tiszteletreméltó hazafias cél, és a lelki felfrissülést célzó értékes zeneszámok joggal tarthatnak számot a város társadalmának legmelegebb érdeklődésére. Suppé, Verdi, Schubert, Lehár, Strauss örökszép dallamaiban, Kodály, Sándor Jenő, Figedy, Farkas, Péter szerzeményeinek tiszta műélvezetében legalább egy-két órára Dr. Binqelhatm Béla. * * ..............-— —- — - - —-.................—- —- — —- —- —- - rr rrrr ritr_fti J úlius 19-én kezdődik az egri színi idény és szeptember Zl-ig tart Beleznay Unger István színigazgató Egerbe érkezett A Zeneégyesület x. a bombakárosultakért Szabadtéri hangverseny készül a Korona ffiggőkertjében
