Eger - hetente négyszer, 1944
1944-06-19 / 96. szám
1944. június 19. E G E R 3 államvezetői munka támogatására. A bajtársi szellem ápolásával egységes szervezetbe tömöríti azokat, akik a nemzet létéért folyó küzdelemből fegyverrel kezükbe a vették ki részüket. A nemzeti közösségi szellem, a magyar jobboldali felfogás egységes kialakísásával a Szövetség őrködik a belső rend biztosítása felett. Céljai közé tartozik a frontot járt bsjtársak erkölesi meg- becsüléséaek biztosítása és jogos, komoly egyéni érdekeinek védelme a hazáért véráldosatot hozó hősi halottak emlékének ápolása, példájuk megbecsülése, hátramaradottaik gondozása, a háború rokkantjairól való gondoskodás oly megszervezése, hogy az ne könyöradomány legyen, de méltó az áldozat nagyságához, amelyet önzetlenül hoztak minden magyarért. A Szövetség napi pártpolitikával nem foglalkozik, tagjai sorában szí- * vesen látja a jobboldali politika kipróbált harcosait, de nem veszi be azokat, akik az elmúlt korszakban zsidóbsrát, liberális, baloldali felfogásukkal és magatartásukkal a nemzeti gondolat árulói voltak. A ^zövetgég belső szervezete a legteljesebb harctéri baj tágasságon alapul, ily szempontból nem tesz megkülönböztetést legénységi, tiszt- helyettesi, vagy tiszti állományú tagjai között, ezt a felfogást domborítja ki a keresztbe tett két kardon nyugvó halálfejes jelvény is, mely minden tag sz imára egyforma kivitelben készül. A leghatározottabb katonás fegyelem uralkodik a Szövetség belső életében és külső magatartásában — A bajtársak egymást feltartott, kinyújtott jobbkarral „Harc!“ köszöntéssel üdyözlik. A bolsevizmus elleni háború évfordulóján, június hó 22 én, a Szövetség később közhírré teendő helyen és időben nyilvános nagy gyűlést rendez az összes jobboldali társadalmi egyesületek és szervezetek bevonásával bolsevista-ellenes állásfoglalás céljából. — A nagygyűlésen biztosan részt fognak venni azok, akik megértik a Keleti Arc voaal Bajtársi Szövetség jelszavát: »Győzelem vagy halál!* * A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség hevesmegyei és egri szervezői közük: Az egri törzs megalakítása gyors ütemben folyik, felhívjuk a Keleti arcvonalat megjárt bajtársikat, hogy 3 nap alatt délután 5—7 között jelentkezzenek az egri járás főszolgabírói hivatalában (Vármegye- háza), ahol a szervezet működik addig, míg a rövid időn belül elfoglalható székházába (Eger, Széchényi utca 42. sz) beköltözhetik. A jelentkezés alkalmával katonai igazolványukat és tiszta keresztény származásukat igazoló irataikat hozzák magukkal. A szövetség tagjai lehetnek: 1. Akik a keleti arcvonalat megjárták s azt hitelt érdemlően igazolni tudják, 2. akik 1914—18 ban frontszolgálatot teljesítettek, de a régi Frontharcos Szövetség elzsidősítá- sáboz nem nyújtottak segédkezet és a letűnt liberális rendszert nem támogatták, 8. mindazok a magyar férfiak, akik a Nemzeti Hadseregben vagy a Honvédségnél kiképzést nyertek és különösképpen-Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék visz- szafoglalásánál katonai szolgálatot teljesítettek, kivéve ha baloldali mozgalmakban résztvettek, vagy azokat támogatták, 4. hadiözvegyek, szülői gyámi, vagy törvényes képviselői beleegyezés alapján a hadiárvák, nemre való tekintet nélkül. Mindezeknek tiszta keresztény származásukat nagyszülőkig bezárólag igazolni kell. A szervezők mindazokat, akik fenti feltételeknek megfelelnek és gondolkodásmódjuk, eddigi életük és viselkedésük őket erre méltóvá teszi, jelentkezésük alapján felveszik a törzs tagjai sorába. Befejezte előadásait a debreceni Csokonai-színház A társulat nyári szabadságra megy és csak július vége felé jön Egerbe Debreceni értesülés szerint vasárnap „A pénz nem boldogít“ című Taszary-darabbal bezárta kapuit a debreceni Csokonai-színház. Nemcsak a debreceni, közönség, hanem a hivatalos tényezők is teljes elismeréssel adóztak tBeleznay Unger Istvánnak és társulatának. A Csokonay színház társulata most nyári szabadságra megy és csak július vége felé, tehát egy hónapi pihenés után jön Egerbe. Eger színházlátogató közönsége szeretettel várja Beleznay-Unger társulatának két hónapra szabott egri működését. — A színigazgató személye és társulata biztosítják, hogy ebben az évben is sok színpadi élménnyel fog gazdagodni Eger közönsége. — Az egri dohángkisárudák gondoskodnak a súlyosan sebesfiit honvédek dohángellá- tásáról című legutóbbi szamunkban megjelent cikkhez helyesbitóleg közöljük, hogy a kisír* fitosok havi 60 ezer Szimfóniát és Leventét, igényléseiknek. tíz százalékát teszik félre & súlyosan sebesült hősöknek, akik nem tudnak a kórházakból kijönni doháDynemüt vásárolni. A dohány- kisárusok ezt a szándékukat bejelentették az egri kir. pénzügyigazgatóságnak, amely a bejentést jóváhagyólag tudomásul vette. A káli rablógyilkosság három vádlottja közül a tértit életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, az asszonyt és édesanyját (elmentették Mint annak idején lapunk hasábjain megírtuk, az egri törvényszék rögtönítélő bírósága két alkalommal is összeült, hogy letárgyalja a káli rablógyilkosságot, amelyet március 11-én este 10 óra körül, légoltalmi elsötétítés ideje alatt követtek el. A statáriális bíróság nem tadta megnyugtató módon kideríteni a tettest, vagy tetteseket, mert a fél- beismerésben levő Radios Jenő a gyilkosság elkövetését vadházastár- sára, Ludvig Bélánéra fogta, aki a statáriális tárgyalás egész tartama alatt szilárdan megmaradt tagadó vallomása mellett. Június 16-án a törvényszék dr. Szitányi tanácsa tárgyalta a bűnügyet. A vádat dr. Tóth Sándor kir. ügyész képviselte. Radics a főtárgyalás során újból beismerte, bűnös abban, hogy a kérdéses este elment Ludvigaéhoz és elkísérte özv. Káli Jánosné* lakására. Az asszóny útnak indulás előtt a fásfélszerbői kivett egy baltanyelet és azzal mentek az öreg nagynéni, a „nene“ lakására. Radies — vallomása szerint — nem gondolta, hogy Ludvigné rátámad özv. Kálinéra, az áldozatra. Amint odaértek, Ludvigné szidalmazni kezdte Kálinét, miért nem akarja rájuk hagyni az örökséget, majd a széken üló öregasszony fejére ütött kétszer a baltanyéliel. A 75 éves asz- szony nem tudott védekezni. Hátra- hanyatlott és úgy maradt. Ekkor az asszony bement a szobába és a készpénzt magához vette. így vallott a férfi, de az asszony minderről tudni sem akart és szilárdan megmaradt tagadása mellett. A szembesítések eredménytelenek mradtak. Radics még annak a gyanújának is kifejezést adott, hogy & két ütéstől az öreg asszony nem halhatott meg, valószínű, hogy Ludvigné és az anyja visszamentek Káliné lakására és ott végleg elintézték az áldozatot. Tagad az asszony Radics Jenő után vadházastársát, Ludvig Bélánét hallgatta ki a törvényszék. Ludvigné elmondta, hogy a bűncselekmény elkövetésének napján Radics Jenő nem volt az ő lakásán. Nem beszélt vele. Pár nappal a gyilkosság előtt Ludvigné lányával egy levelet íratott Radics Jenőnek, hogy többé nem akarja látni, nem óhajt vele szóba állni, csak levélben érintkezhetnek. A levélben azt kérdezi Ludvigné, hogy a márciusban született gyermekük __ felruházásában hajlandó-e segíteni. Ez a levél is bizonyítja, bogy Radics Jenő és Ludvig Béláné között minden kapcsolat megszakadt a gyilkosság elkövetése előtt. A törvényszék a tanúvallomások alapján megállapítja, hogy Radics ölte meg Kálinét A tanúvallomások reggel kilenctől este hat óráig tartottak. Hat óra után néhány perccel visszavonult a törvényszék dr. Szirányi- tanácsa, hogy meghozza ítéletét. Az ítélet indokolásában a törvényszék megnyugtató módon megállapította, bár Radics nem a valóságot mondotta el és a bűncselék- ménynek szemtanttja nem volt, Káliné megölésének vádja Radics Jenő lelkiismeretét terheli. A tanúvallomásokból ugyanis kitűnik, hogy Radics felesbe művelte Káliné földjét. Mindennap járt hozzá. A gyilkosság napján is épen Káliné lakásán tartózkodott, amikor Várkonyi János káli lakos 400 pengőt adott át Kálinénak. Olvasta Radics is azt a levelet, amelyet aznap kapott az öregasszony egy pesti ügyvédtől. A levélben félszólítja az ügyvéd az áldozatot, hogy rokonai ági öröklés címén igényt támasztanak vagyonára. A törvényszék megállapítása szerint ekkor érlelhetett meg Rádiósban a pénzszerzés gondolata. (Erre enged következtetni az is, hogy előző napon Radics disznót vásárolt és csak 10 pengő előleget adott, mert nem volt több pénze.) Először bizonyára pénzt kért a zsugori öregasszonytól s amikor az kereken visszautasította a kérést, Radics elszánta magát tettének elkövetésére. Az ölési szándék már csak azért sem hiányozhatott Rádiósból, mert rabolni akart és ha az asszonyt nem üti agyon, tette kiderült volna. A tényálladék megállapítása után a törvényszék szándékos emberöléssel kapcsolatos rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek Radics Jenót és ezért életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Ludvig Bélánét és anyját, özv. Makula Istvánnét, aki testvére volt a megölt özv. Káli Jánosáénak, az ellenük emelt vád alól a törvényszék felmentette. Az ügyész Radics Jenő bűntettének minősítése miatt, valamint Ludvig Béláné felmentése miatt fellebbezett. Radics védője, dr. Kozma Sándor is fellebbezett az ítélet ellen, míg Ludvigné és özv. Makuláné megnyugodtak a felmentő ítéletben. — Koszorúmegváltás. Elek Béla halála alkalmából koszorúmegváltás címén Vída Ferenc 15 pengőt adott az egri Szegénygondozó javára. — A* ÚJ élet vegéngtáránek késienként megjelenő 30 fillére« ftt- attei kaphatók a Kér. 8aji6t»ó*ti< kitti kőnytkirtsktiétibin.
