Eger - hetente négyszer, 1944

1944-06-17 / 95. szám

2

E G E R

1944. június 17.

fl nagy uilágégés biztos győztese: a szociális gondolat

harcolhassa ki nemzetünk számára a győzelmet.*

A határozati javaslathoz elsőnek dr. Hunyadi Búzás Endre ország- gyűlési képviselő szólt:

— Nem véletlen, — mondotta — hogy a háborúnak ebben a szakában, az önkormányzatok parlamentjeiben hangzanak el a nagyszabású politikai megnyilatkozások. Az önkor mányzat a nemzet lelke, mely hallatja szavát mindig a maga foly-, toaosságában.

— Valamennyien hatása alatt állunk annak a megnyilatkozásnak, amelyet vitéz Imrédy Béla ebben a teremben tett.

— E beszédnek két kiemelkedő része volt: az egyik az önkormányzati közigazgatás értékelése, a másik pedig a beilleszkedés #z egység gondolatába.

— Borsod vármegye megnyilatkozása nemcsak ^nagyszabású kezdeményezés, hanem az önkormányzat lelkiismeretének szava a nemzet színe előtt.

— A politikai élet nemcsak a személyeket koptatja, de a jelszavakat is.

— Hogyan van az, hogy az egység évszázadok óta nem tudott elkopni. Mert valahogyan mindig hi ányzott.

— Az önkormányzat, mert a nagy megpróbáltatások idején lelki- ismeretvizsgálatot tart, rájön arra, hogy ez a hiány a mostani időkben attól az erőtől fosztja meg a nemzetet, amely nélkül nem élbet.

— Mi az egység ?

— Nagy, bizakodó, egymásban bízó kézfogás. Politikai és társadalmi;

szoros, nem ereszti el a fogott kezet, bármiképpen is szorongatják a szív érzései;

teljes, nincs alóla kivétel, mindenki benne van, minden érzésével,

Eger, június 17.

Két hét múlva véget ér az 1943 —44. gazdasági év, ugyanakkor érvényét veszti a tavalyi termény- beszolgáltatási rendelet és életbelépnek a közelláiásiigyi miniszter 107.000 számú rendeletének intézkedései, amelyek az 1944—45 gazdasági évre szabályozzák a beszól- gáltatási kötelességet. Ezzel kapcsolatban a Gabonaforgalmi Központ utasította az országos és körzeti gabonakereskedőket, hogy június 24-ével az összes gabonaeladások megszűnnek és a központ által rendszeresített gabonavásárlási utalványok ezen a napon érvényüket vesztik, tehát azok ellenében a kereskedők június 24 ike után gabonát nem szolgáltathatnak ki.

A malmoknak a június 24 ig gabonavásárlásra fel nem használt vásárlási utalványaikat az azokat kiállító kirendeltséghez kell beszol- gáltatniok. A kenyérgabona kiutalásban részesült kisigénylők legkésőbb július 15-ig kötelesek Utalványaikat a kiállító helyeken az új gazdasági évre rendszeresített utalványra kicserélni. A kicserélt új alakú utalványokra július 3 tói kezdve vásárolhatják a számukra kiutalt terményeket. A kereskedelmi őrlésre kijelölt malmok az új alakú utalványokra C3ak július 16-től kezd-ve vásárolhatnak újból kenyér- gabonát.

Mindebből nyilvánvaló, hogy a

mindenki átérzi, mint előnyős kötelességet;

tartós, nem a pillanatok hangulataiban született, hanem megfontolás útján meggyőződésből keletkezett. A nemzet egész lelkére, minden íélekzetvé-telére kiterjed.

— Mi az akadálya az egységnek ?

A hatalomra való törtetés,

a nemzetboldogiíás eszközeinek kisajátítása,

feitékenység mások eredményei iránt.

— A rend az élet alapja, az eresztékek recsegnek s az omladék eltemet minden életet, a nemzetét is.

— Ezek a gondolatok töltik el telkemet, ezeknek az érzéseknek adok hangot a vármegye parlamentjének nyilvánoságán.

, — Ezek jegyében s bízva az eredményben, kérem a törvényhatóságot, adjon nyomatékot Borsod vármegye határozatának, legyen tényezője a nemzeti célok egyhangú megnyilatkzásácak és nyomatékosan kérje a Miniszterelnök Urat, hogy annak az erőnek tudatában, amely Borsod vármegye átiratának elfogadását jelenti, teremtse meg az ország egységét testben és lélek be3, tettekben és gondolatokban azért, hogy az országot a ránk következő súlyos és nehéz megpróbáltatások idején biztosán vezesse a boldogabb jövő felé.

A további felszólalók : Takács Jó zsef és vitéz Gönczó János ugyancsak a nemzeti egység megteremtésének szükségességét hangsúlyozták, amikor a javaslat elfogadását kérték a közgyűléstől. Fel kívánt szólalni, de külföldi útja miatt kimentette magát Gosztony Sándor országgyűlési képviselő is.

A beszédek elhangzása után dr Horváth Árpád főispán a felirati határozatot egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki. »

gazdáknak is ehhez az időponthoz kell igazodniok, tehát gabona és hüvelyes terményeiknek eladásra felkínálásával junius 24-ig tehetnek eleget az 1943—44. gazdasági évi beszolgáltatás! kötelességüknek. — Különösen a gabonaféléknél fontos anyagi érdeke is fűződik a termelőknek ahhoz, hogy feleslegeiket az említett határnapig a vásárlásra jogosított kereskedőknek eladják, mert arról nincs sző, hogy a kor mány az aj gazdasági évben a gabonafélék árának megváltoztatását tervezné.

A termelői árak változatlan fenntartása viszont azt jelentené, hogy most jnlius l én a tavaly julius 1-én hatályba lépett termelői árak lesznek újból érvényesek, vagyis a kereskedők csak junius 24-ig eladott gabonafélék után űzethetik meg a múlt év szeptember 1 tói számítva járó félhavonkénti 25 filléres árlépcsőt, amely tudvalévőén- a raktározás, kezelés, kamattérítés és biztosítás fejében járt. Ilyenképen a julius 3 ikával kezdődő ui vásárlások alkalmával mázsáukint 5 pengővel alacsonyabb árat fizetnek a gabonáért.

— Az egri ggóggszertárak éjjeli szolgálata június hó 17-én estétől június hó 24-én reggelig Velcsey gyógyszertára, Hunyaditér 3.

Öröknek látszó földi értékek pusztulnak. Hatalmak dőlnek meg, mely hatalmak halhatatlannak látszottak. Látszottak ? Nem ! Hittek bennük milliók. Csak azok a kevesek nem, akiké volt. Látszólag törést szenvednek örök értékek. Kevesen vannak, de a kevesek hisznek a törésben. Milliók nem, pedig birtokolják a meg nem törhető értékeket. Alakul a történelem. Merre megy ? Ki tudná megmondani emberi ésszel? Alakul az életforma egyénnél és közösségnél. Milyen lesz az átalakult élet külsőleg, fizikailag érzékelhetően ? Jósolni sem lehet. Kiknek kezéből esik Ki utól- sónak a gyilok? Kiknek lelkében lázad fel először az emberi istenes méltóság? ... És lehetne a kérdések garmadáját felsorolni! Feleletet senki sem tud.

Egyet azonban már is lehet tudni : emberibb lesz az emberi sors, vagy helyesebben: istenesebb lesz az emberi élet!

Nem szó már! Nem politikai reklám! Nem pártpolitikai hangverés ! Életszükséglet! Mi ? A szociális kiépülés. Hinni lehet, sőt hinni kell benne.

Szociális kiépülés gazdasági, kultú- ralis és táradalmi vonalon. Ha még csak kikezdéseket lehet észlelni, de a messzebbre látók tovább néznek és látják a nagyobb, az átfogóbb alkotásokat is. A föld felbasított barázdáinak csodás szagát a föld embere szagolja. A mező illatát a föld emberének viszi a szél. A szellő hajlította kalászok a föld emberének integetnek. Mintha eddig nem ezt tették volna ? Mintha a föld felhasított teste nem a föld emberének verejtékétől párázott volna? Mintha a réten nem a föld emberének karja fordította volna a rendet. Mintha a kalászok nem borultak volna egymásra a föld emberének kaszasuhintása nyomán ? Igen, „ ... de nem nekik, de nem nekik!“ Kőházak, „kispaloták“ épülnek. Állatokkal népesedik be az új lakóházak udvara. Gyümölcsfák díszlenek a kertekben. Mintha eddig nem így lett volna ? Igen, „ de nem nekik, de nem nekik.“ Eleven, piros arcú gyermekekre mosolyognak azok. Áldás lett a gyermek, legalább is sok helyen, ha nem is mindenhol... és ezeknek a gyermekeknek az arca rózsásabb. Több a tej, a kenyér! ... Ma? amikor háború van? Igen! . . . ma, amikor megszorításokkal élhet minden ember, amikor kevesebb kerül a gazdagok asztalára is. Vagy talán épen ezért ?

Illyés Gyula elismert iró és költő. Erdélyi József értéke a magyar kultúr-életnek. Veres Péter, Sinka István még fogja az eke szarvát, de lélek —, szellemértéket hint bele a magyar talajba, szór bele a magyar szellem világába. Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső bevonultak a szellem halhatatlanjainak sorába. Kodolányi János, Kerecsendi Kiss Márton az egész nemzeti egyetemet megmozgató szellemszikrákkal gyújtogatják az aluszékony magyarságot. Erdei

Ferenc széles látókörrel nyitja meg a látni akarók szemét abba az irányba, mely irányba nézni csak néhány évvel ezelőtt is bűn volt, mely bűn büntetést vont maga után. És sorolhatnék fel a neveket, melyek fölött, mely nevek hallatára legjobb esetben mosolyogtak a „vélt nagyok“ nem is olyan régen. De az idő még ezeket a népi kultúrlénye- ket is túlhaladta. Erdei Ferenc szomorú kétséggel nézi a nép soraiból felkerült középosztálybeliek elszakadását a néptől, melyből eredtek. Meg is indokolja. Nem lehettek, nem lehetnek valóban tagjai a középosztálynak, ha nem szakadnak el életgyökerüktől. Ugyanezt a gondolatot vetíti ki Illyés Gyula is a Paszták népe c. önéletrajzában. Az élet azonban megcáfolta őket is. Ha a széliem, a lélek ereje él valakiben, aki tanultsága következtében felkerült a középosztályba, ha nehezen is, mert ennyiben igazuk van ma is, de ma már értéknek nézik a valódi értékeket akkor is, ha az érték tulajdonosa történetesen nem is rendelkezik koronás ősökkel vagy legalább is igen előkelő összeköttetésekkel. A tökéletesebb és általánosabb kultúra eredménye: a helyesebb emberszemlélet. Hogy a tökéletesebb emberszemléletet meghozó kultúra nagy részében népi eredetű, de művelt emberektől ered, nem kizárólagos. Vannak sokan, akik nem a népből származnak és oly értelmű és értékű harcosai a szellemi életnek, mint népi származású alkotó, építő, vető szellemek, de ezek viszont egyek lettek gondolkozásuk, alkotásuk tárgyaival, alanyaival.

A helyes emberszemlélet vitte el az embereket ahhoz a társadalom- politikához, melyben egyéni értékénél fogva lesz értékelt tagja az egyén a közösségnek. Társadalmi szétválasztődások nincsenek, csak társadalmi szétválasztások. Á szétválasztást végzi az ember, végezteti az anyaggal az ember. De ha okozója a kórnak, meg is szűntetheti, ha akarja. Akarja? Szép jelek támadnak. Nem vállveregetve hajlik le az ember embertestvéréhez, ha történetesen magasabban áll vagy ül. Vagy igen? Már nem okoz lélek- fájdalmat a»vállveregetés sem. Mosolyt csal az emberek arcára. A kinyilvánított nem-értékelés visszaszáll, visszaüt. Általános jelenség? Nem. Mint mondottuk: szép jelek támadnak. Falvakban, pusztákon, tanyákon, de a városok szélein is érték az ember! Mit eredményez ez ? Az értékként kezelt egyén minden ereje megfeszítésével valóban érték akar tenni. Ez a legnagyobb, legszebb eredménye a szociális fejlődésnek társadalmi Vonalon.

Kevesen vannak vagy többen, akik értik az idők szavát. Sokan lesznek, ha a kevesek akarják és akarásuknak érvényt szereznek, akarásukat nem rejtik véka alá! Magvetők tegyenek a vetni tudók. De legyenek. Még akkor is, ha ez némelyeknek nem tetszenék. Még akkor is, ha felenteseknek — nem feljebbvalók az ilyenek — más volna a véleményük.

Június 24-ig eleget kell tenni a beszolgáltatási kötelezettségnek