Eger - hetente négyszer, 1944

1944-06-12 / 92. szám

i

i

2

EGER

1944. június 12.

című tanulmánya, mindkettő nagy elismeréssel találkozott.

1911-ben nagyobb szabású értekezésben foglalta össze & magyar katolikus költészet egyik kiemelkedő büszkeségének, Tarkanyi Bélának életét adta ki eddig kiadatlan verseit és nyugodt, képzett elmével bí • rálva jelölte meg helyét a migyar irodalomban. Ez a bíráló szellem egyébként is jellemezte egyéniségét. Szenvedélyek nélkül, a kiművelt elme szempontjai szerint nézte az eseményeket, s akár mint tanár, akár mint újságíró szóit hozzájuk, mindig érezni lehetett, hogy maga- sabbrendű hely az, ahojnan szól: az örök értékreudi és esztétikai igazságok magaslata. ,

Az egri tanítóképzőben a magyar nyelvet és történelmet tanította, de nemcsak szóban, szép elméletekben értette át a haza fogalmát. A háborút vitézül végigverekedte és súlyos sebesüléssel tért hm főhadnagyi ranggal. Legkedvesebb emlékei közé tartozott; ha elmesélhette, hány kedves tanítványával találkozott a próbatétel mezején s * büszkesége volt, ha megáilták helyüket. Háborús élményeit foglalta 'össze Tizeshonvédík Galíciában c. könyvébsn. 1936 ban Haves vármegye vitézei címmel adott ki

könyvet, amelyben a vármegye vitézeit vette számba és megírta dicső tetteiket. Az egri tanítóképző száz éves fordulójának ünnepére megírta h&rmadfélszáz oldalas művét „Pirker első magyar tanítóképzője címmel. Ez a könyv a magyar neveléstörténeti irodalmat szinte páratlan adatokkal gazdagította.

A szakirodalom és kritikai irodalom mellett az újságíró tollát is avatott kézzel forgatta. 1921-tól 1924-ig az „Eger“ segédszerkesztője volt és száznál többjeikké jelent meg. Utolsó pillanatáig is hűséges olvasója volt lapunknak, ezt szó szerint kell értelmezni: az „Eger* pénteken megjelent példánya hullt ki fáradt kezéből, mikor haláltusája megkezdődött.

Irodalmi munkássága elismeréséül a Gárdonyi Társaság rendes tagjai sorába választotta, tanári működésének elismerését érsekfópásztora a címzetes igazgatói címmel méltányolta, egyben előterjesztést tett, hogy mint a vidék művelődésének önzetlen munkását tanügyi főtanácsossá nevezték ki, ez az öröm azonban már nem adatott meg neki, szombaton hajnalban elpihent dolgozó keze.

Halálának híre nagy és mély részvétet keltett.

Készül Magyarország talajtérképe

A Földtani Intézet keretében | olyan tudományos munka van folyamatban, amely hivatott arra, hogy a mezőgazdasági termelés terén, de ezzel Összefüggőén egyúttal a mező- gazdaságban gépeket és eszközöket szállító, nemkülönben mezőgazdasági terményeket feldolgozó ipar terén korszakalkotónak mondható reformok egész sorozatát tegye szükségessé. Ez a munka a tájtérképezés, vagyis az ország földjének a talaj és tájak különbözősége szerint való felosztása, egymástól elhatárolása és annak tudományos megállapítása, hogy melyik földterület milyen tájegységhez tartozik, ennek folyományaként ezen a területen milyen kultúrnövények milyen művelési rendszerekkel termeszthetők eredményesen és melyek azok a növényféleségek, amelyekkel ugyanezen a területen kísérletezni nem ajánlatos.

A gondolat felvetője és a munkaiatok kezdeményezője néhai Teleki Pál gróf miniszterelnök és európai hírű földrajztudósunk volt. Ma a munkálatok annyira haladtak, hogy a trianoni Tiszántúl táj- és talajtani térképe már meg is jelent, a Dunántúl és a Kisalföld tájtérképezése is teljesen elkészült, a felvidéki részé pedig folyamatban van.

A tájtérképek jelentősége a gyakorlati életban ma még felbecsülhetetlen. A tudomány izekkel a térképekkel olyan értékkel* siet a mezőgazdaság szolgálatára, amely országszerte megteremti az úgynevezett tájgazdálködás lehetőségét, ami viszont azt jelenti, hogy a gazda valóban többet és jobbat tud termelni és Magyarország termésátlagai nemcsak elérhetik, hanem felül is múlhatják a külföldnek sokszor irigyelt és a miénknél lényegesen nagyobb termésátlagait. Arról a térképszelvéayról, amelyet a gazda saját mezőgazdasági üzeméről megkaphat, le lehet olvasni, hogy földje milyen tájkörzethez tartozik, talaja milyen összetételű a három meteorológiai' főtényezóböl: a hőből, a napfényből és a csapadékból mennyit remélhet, tehát, hogy azon a földön miféle terményekből milyen művelési rendszer alkalmazásával mekkora termésátlagok várhatók.

Eeformot kíván a tájtérképezés nemcsak a főid megművelése, hanem a mezőgazdasági közigazgatás és a termelésnek irányítása terén is. A mezőgazdasági közigazgatásnak nem a politikai,hanem a tájegységi határok szabják majd meg a teendőit. És mivel egy közigazgatási járás több tájkörzetre tagozódhatik, természetes, hogy a mezőgazdasági igazgatás sem mozoghat a* politikai határok között, hanem tájkörzetenként kell berendezkednie, hogy ered ményes muakát tudjon végezni.

Magyarország termőföldje különböző táj- és talajtani egységekre oszlik és ezek az egységek szeszélyes rendszertelenséggel váltakoznak. Szik, lősz, agyag, homok találhatók úgyszólván minden átmenet nélkül. A gazdának ezzel egy birtoktesten bslül is számolnia kell,

tehát ugyanazon üzemben is szükséges lesz különböző mívelési módszereket alkalmazni. De fontos lesz az is, hogy a gazdának forgótőke álljon rendelkezésére. Eaélkül a jobb megmivelést, több napszámot, gépeket és műtrágyát igénylő táj- gazdálkodás nem lehet sikeres, de igaz az i«, hogy a befektetett tőke meghozza a kamatot, hiszen az eddigi kísérletek bizonyítják, hogy pl. a homokon a rozstermelés majdnem háromszorosra emelhető.

Fel kell készülnie a talajgazdálkodásra az iparnak is. Gépekkel, eszközökkel kell ellátnia a mezőgazdaságot, másrészt gondolni ‘'kell

arra íj, hogy a mennyiségileg fokozódó nyerstermények egy részét iparilag kell feldolgozni, és pedig lehetőleg azon a vidéken, ahol ezek a termények nagyobb mennyiségben teremnek. Számolni kell tehát az iparnak bizonyos mértékű decentralizálásával is, ami az okszerű gazdálkodás természetes követelménye.

Joggal lehet tehát mondani, hogy a táj térképezés aj korszakot jelent & mezőgazdaság terén. Olyan uj korszakot, amikor minden reménységünk meg lehet arra, hogy mezőgazdaságunk világviszonylatban is versenyképessé válik.

fiz egri Irgalmasokhoz szállították be a besenyőtelki autószerencsétlenség színinöuenőék-álöozaiait

A magyar sajtót már bejárta a hír, hogy Kiss Ferencnek, a Színészkamara igazgatójának autójával szerencsétlenül járt két sziniaövendék. Pongrácz Imre és Radnai László színinövendékek Kiss Ferenc autóját Nigyváradra akarták vezetni. Besenyőtelek határában jártak, amikor a nagy sebességgel halsdő autó

egyik kerekének a gumija kilynk&dt. A defekt következtében az autó felfordult. A színiuövendókek az ülésekről kivágódtak és azután az autó felrobbant. A két színinövendéket súlyos, de eem életveszélyes állapotban az Irgalmasok egri kórházába szállították.

Ötvenmillió pengő értékű elrejtett isidé ékszer került eddig kézre Miskolcon

Miskolc, június 12.

A m. kir. miskolci csendőr nyomozó alosztálynak a zsidók vagyon- rejtegetésével kapcsolatban kezdett nyomozása máris szenzációs eredménnyel járt. Az eredmény több mint ötvenmillió pengő értékű szín- arany, brilliáns, ékszer, kötvóDy, Napoleon arany, stb. stb. a miskolci zsidóság raffiuériával rejtegetett zugkincse.

A ládákba gyűjtött kincsek előtt szinte káprázik az ember szeme a vakító ékszerek csillogásában.

A meglehetősei népes névsorból csapán egyet kettőt említünk meg. Azokat is csak azért, hogy rádöb-. benjünk, milyen arányokban történtek az elrejtések. Például Ábra- movies Dezső ékszerész nem kevesebb, mint 750.000 pengő értékű aranyat, ezüstöt és'ékszert adott Hubay Lajos látszerésznek. Ugyancsak Hnbay Lajos iránt volt bizalommal Klein László miskolci zsidó

fűszeres is, aki 50 ezer psngő értékű ékszert adott át. Radványi ^IgnáCiié cipőkereskedő a házmester- né asszonyságnak, Sütő Józsefijének „ajándékozott“ 200,000 pengő értékű aranyat és brilliánst, meg 24 darab 250 pengős részvényt. Dr. Klein Gáspárué, aki nem zsidó, Fürst Judittól, Blum Mórtól és Hauer Etem éráétól vett át készpénzt, aranyat, ezüstöt és 27 darab zálogcédulát. Hogy miket vittek be a zálogházba a zsidók, arról nincs említés, de tudjuk, hogy az utolsó hónapok nagy ijedelmei iftzött a zálogház kiiűiió mentsvára volt a zsidó vagyonnak. Voltak olyan esetek is, amikor egyéni akció útján jutott zsidó ékszerhez nem zsidó. Például Steiner Enil ablaktisztító 10 ezer peDgós ékszert rejtett el. Honnan, az nincs a felsorolásban.

íme, így fest közelebbről a zsidóság vagyoni helyzete. Bocsánat 1 így csak festett . .

Ritkulnak az árdrágítás! ügyek a töruényszéken

Lapunk hasábjain többször beszámoltunk az egri törvényszék uzsorábírájákoz került árdrágítási ügyekről. Azt is megállapítottuk, hogy az árdrágító visszaélések száma csökkent az utóbbi hónapokban. Azért még mindig akadnak olyanok, akik nyerészkedési szándékból megfeledkeznek az idők komolyságáról. íme néhány szemelAény ezeknek az embereknek a névsorából.

Grósz Péter makiári lakos a húsvéti ünnepek alkalmával borjukat vásárolt vallomása szerint családja részére. A vételnél a 2T0 hatósági ár helyett élősúlyban 3-50-et adott a zsenge jószágokért. Több borjut vett, mint amennyit a család el tudott fogyasztani, éppen ezért a jó-