Eger - hetente négyszer, 1944

1944-06-07 / 89. szám

1844. júniusi 7 EGER 3 lésének legyen legfőbb hajtó­ereje. Uj magyar életet kell fakasz­tani tahát, korszerűnek kell lennünk s a szociális gondolat jegyében kell éluünk. A közjogi megyének szociá­lis megyévé kell átalakulnia. — A megye, az ősi varmegye az elmúlt évtizedek folyamán a maga munkájával egy gondolat által ve­zettette migát. A közigazgatás jog­szerűségét tűzte msga elé irányitó szempontul. Ebben nagy érték van, mert ha a jog elhalványul és az önkény kerül helyébe, akár felülről, akár alulról, a nemzet élete rende­zetlenné válik, a nemzet meggyen­gül, és könnyen idegen, vagy bom­lasztó törekvések martalékává vá­lik. — A jogszerűség gondolatát tehát nem szabad magunktól elutasítani, de annak értéke csak akkor dom­borodik ki, ha egyfelől az élet adott­ságaival és következményeivel össz­hangban áll, másrészt nem kerül ellentétbe a lelkűnkben éló igazság­érzettel. kell lenni. Akik a nagy problémák megoldása során abban reményked­nek, hogy a törvény őrei nem ta­lálják meg őket, és saját piszkos érdekeiket próbálják érvényesíteni, egyéni hasznukat kergetik, azokat becstelen gazembereknek tartom. Kormányzat, közigazgatás és társa­dalom egyaránt úgy kell, hogy ke­zeljék őket, amint megérdemlik. — Új világok születnek, ez az élet megfellebbezhetetlen törvénye. De ne higyjük, hogy most az összes értékek átértékelése következik be. A XIX. század liberalizmusának hamis átértékeléseit kell helyes irányba helyreigazítanunk. Arra kell törekednünk, hogy megint az legyen szép, ami valóban szép, megint az legyen jó és igaz, ami valóban jó és igaz, ami igaznak, jónak, szép­nek bizonyul, azon az örök mérlegen, amelyet egy élni akaró nemzet, ha Istent imád és ha Gondviselést tisztel, soha a kezéből ki nem adhat. — Isten által a lelkűnkbe oltott nagy örök értékeknek jegyében, de csak ezeknek a jegyében szabad a magyar egységnek létre jönnie, de létre kell jönnie és létre is fog jönni, mert ez a nép, szentül hiszem, jó, egészséges és igaz nép.Nem is tudaa másként egységbe tömörülni, mint a szépnek, & jónak és az igaznak szolgálatában. Ez fogja majd elhoz­ni valamennyiünk számára — adja Isten, hogy minél hamarabb — a jobb, szebb, boldogabb magyar jövőt. — Vitéz Imrédy Bélát beszéde ntán nagy lelkesedéssel ünnepelte a vár­megye közönsége. HÍREK Az űrnapi körmenet rendje a főszékesegyházban. I.' Templomi rend. (Űrnapkor a körmenetet szent­mise előzi meg, amely 8 órakor kezdődik). A testületek elhelyezkedése a gyülekezéskor és a visszatéréskor is a székesegyházban & következő: 1. A szentélyben a leckeoldalon levő padokban a papság és a férfi- szerzetesrendek, az evangéliumi ol­dalon az apácák foglalnak helyet. 2. A templom hajójában a ható­ságok, a katonai tisztikar és az egyházközségi képviselőtestület tag­jai foglalnak helyet az első padoszlopokban. 3. A kupola alatt, bemenet a jobboldalon, az egyesületek zászlóik alatt, baloldalon a harmadikrendek, a kongregációk,oltáregyletek, Mária- leányok, KALÁSZ leányok állanak. II. A körmenet rendje: Negyedmesterek, Szvorényi-úti olvasókör, Mária-ntcai olvasókör, Makiári ketiósnegyedi olvasókör, Cifranegyedi olvasókör, Központi rk. földműves ifjúsági Egyesület, KÁLÓT, Leventék, Cserkészek, Ka­lász leányok, Dohánygyári munká­sok és munkásnök egyesülete, Kol- ping-leányok egyesülete, Katolikus Legényegylet, Dobó-Asztaltársaság, Polgári Asztaltársaság, Keresztény Iparoskör, Asztalosok, Ácsok, Kő­művesek, Cipészek, Csizmadiák, Ká­dárok, Szabók, Egri Dalkör, Pol­gári Dalkör, Polgári Lövészegylet, Államvasutak, Postások, Közszolgá­lati alkalmazottak, Tűzoltók, Csen­dőrök, Frontharcosok, Vitézek, Ha­dirokkantak, Jézus Szíve Szövetség Rózsafűzér Társulat, Női kongregá­ciók, Féfi kongregációk, Szervitusz Mariana, Szerviták harmadik rendje, Szerviták Oitáregylete, Minoriták harmadik rendje, Minoriták Oltár­egylete, Assisi. Szent Ferenc har­madik rendje, Népművelő Testvé­rek, Szegénygondozó Nővérek, Anun- ciáta Nővérek, Irgalmas Nővérek, Szent Orsolya-rend, Angolkisasszo­nyok, Férfi szerzetesek, Világi pap­ság, Kispapság, Virágot szóró lá­nyok, Asszisztencia, Cslebrans (két oldalán a negyedmesterek fáklyák­ká! és a katonai dísz-szakasz), Ha­tóságok, Tisztikar, Egyházközségi képviselőtestület, Eaericana, Jog­akadémia, az egyesületben nem lévő nők csoportja. A kőrmenetben résztvevőket na­gyon kérjük, hogy mindjárt a kör- menet megindulásakor 6-os sorba álljanak, a menet alatt mindig az úttest közepén menjenek és a for- ditlóknál is az úttest közepén ha­ladjanak. Plébániai Hivatal. Az egri érseki főszékeseggház ének-és zene­karának műsora 1944. évi június hó 8-án. Űrnapján. Mise: Rudolf Bibi: F-dur mise. Vegyeskar zenekari kísérettel. Iutroitus: P. Griesbacher. Graduale: P. Griesbacher. Scquenti*: P. Griesbacher. Offertorium: Max Fiike: „Sicer- dotes Domini.. .* Vegyeskar zene­kari kísérettel. Communio: Recitálva. A körmenet alatt az oltároknál: Li8znyay-Szabó Gábor: Ünnepi Him­nuszai. Vegyeskarra rézfúvó kísé­rettel. Orgonái: Husztby Zoltán. Vezényel: Szalay Lajos. — Elveszett tegnap délután kedvesemlékű, de nem értékes kar­kötő a Szent János, Széchenyi, Malom-utca és Síp-köz között. Be­csületes megtaláló jutalom ellenében adja be a Takarékosságba. A sajátos magyar életforma alapjai a népban vannak — Új világok nyílnak, új rend keletkezik, mosdotta a főispán úr. A tudomány, a techaíka teljesen átalakította életviszonyainkat, csök­kentette a távolságokat és amint kincseit szerte árasztotta, megvál­toztatta a kultúr ember életformáját is. Ebben a nagy folyamatban min­den nemzet, amely tart magáról valamit, keresi azokat az értékeket, amelyeknek eddigi életben maradá­sát köszönheti, amelyeket történel­me folyamán sikerűit megőriznie és .amelyek együttesen a nemzet sajátos életformáját adják. Mert az egyes nemzetek bármennyire hasonultak is egymáshoz külsőségekben, ruházat­ban, mégis — ha öntudatuk volt — érzik azt, hogy különbözniük kell & többitől, a maguk iábán kell állaniuk, sem olvadhatnak fel egy nagy szürke tömegben, mert akkor mieden hagyományuk, sajátos érzé­sük semmivé válik. — Ha nézzük a társadalom kü­lönböző rétegeinek életformáját, azt látjuk, hogy minél tanultabb, minél jobbmódú, rétegekhez érünk, annál jobban jelentkezik az egyes nemzetek Az élet Jogai és a Jog éleitelensége — A közigaigatásnak, amikor a jogszerűség követelményeire súlyt vet, nem szabad magár* hagyatva lennie. A jogfejlesztés csak kismér­tékben feladata a vármegyének. .Magának az egész ország jogalko­tásának, elsősorban a törvényhozás­nak kell szem előtt tartania a kor­szerűség követelményeit. Ha nem nyernek jogi viszhangot a kor kö­vetelményei, könnyen feltámad a jogszerűségtől való szabadulás vá­gya és tragikus helyzet áll elő, ha -összeütközés támad az élet jogai és a jog élettelensége között. — A közigazgatásban nemcsak a Becsület és tisztesség — A közigazgatásban becsület és tiszte.-ség kell. A főispán ur is nagy hangsúlyt tett ezekre az er­kölcsi szempontokra. Minden funk­ciója az életnek csak akkor ér va­lamit, ha az erkölcs és a tisztes­ség jegyében áll, nemcsak elgondo lásában, hanem végrehajtásában is. — Akkor, amikor egy nemzet nagy, ránk öregedett problémák megoldásával viaskodik, ne hagyja «1 a törvényesség és a jogszerűség között az életformák hasonlósága. A felsőbb rétegek, akik egyfajta magas technikai civilizáció vívmá­nyait élvezik, több nyelvet beszél­nek s a világirodalom kincseit ere­detiben olvassák, természetes, hogy jobban hasonulnak egymáshoz. Nem­zeti öntudatuk ugyan töretlenül él, d8 az igazi, ösztönösen eleven kultúr alapok lenn a nép rétegeiben rej­lenek. Azok a népi irányzatok, tö­rekvések, amelyekkel ma a kultúra, a gazdasági élet, sőt a közigazgatás legkülönbözőbb területein találko­zunk, a népi alapokat akarják tu­datosítani, de céljuk nemcsak a népi rétegek szociális és gazdasági fellendítése, hanem a nemzeti kultúr- élet alapjait megszilárdítani és ezzel & nemzet sajátos életformáját az új civilizációban Í3 megőrizni. — A közigazgatás jogszerűsége nem jelenthet maradi ragaszkodást elavult jogi keretekhez, mert akkor értelme elkopik. — Világos tehát, hogyha meg akarjuk tartani sajátos magyar életformánkat, minden vo­natkozásban a korszerűség jegyében kell állania a közigazgatásnak is. jogszerűség fontos, hanem éppenúgy az eredményesség is. A közigazga­tásnak nenf szabad a paragrafusok­ban kiélnie magát, hanem az legyen a célja, hogy esek keretén belül minél több eredményt mutasson fel. Eredményesség és jogszerűség egy­mással csak akkor kerülnek ellen­tétbe, ba megmerevedés áll be a jog frontján, ha az alkotmány meg- kövesedik és nem tud fejlődni. Az a küzdelem, amelyet az alkotmány fejlődéséért folytattam, becsületes harc volt a fejlődésért és a forra­dalom ellen. útjait, de viszont a jogalkotói tart sanak lépést az élettel. S ha e vi- askodás közben kisebb kisiklások jelentkeznek, ne felejtsük el, hogy amint egy külföldi közmondás mon- ja — ahol gyalulnak, ott forgács is röpköd & levegőben. Nagy eredmé­nyeket száz százalékos tökéletes­séggel megvalósítani rendszerint nem lehet. De egyben: az erkölcs és a tisztesség követelményének szem előtt tartásában tökéletesnek i

Next

/
Thumbnails
Contents