Eger - hetente négyszer, 1944
1944-06-03 / 87. szám
A S R 16 FILLÉB Eger, LV. évfolyam, 87. szám. * Szombat * - Trianon 28, 1944. június 3. ELŐFIZETÉSI Difi tgg hónapra 2 P 83 fillér, /«évre 8 pengő, — Egyes szám árat hétköznap 16 fillér, vasárnap' 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz, 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent Jánot- Ngomda. Telefon 170. Csekkszámla 54.65Si Vitéz Imrédy Béla képviseli a kormányt dr. Horváth Árpád főispán beiktatásán Eger, junius 3. Dr. Horváth Árpád főispánt június 5-én, hétfőn délelőtt iktatják be ünnepélyes keretek között Heves vármegye íőispáni tisztébe. Az ünnepélyes alkalomra megmozdul a vármegye egész közössége,törvényhatósági bizottsága, ügy, hogy a beiktatás felemelő hatásúnak ígérkezik. Külön súlyt és jelentőséget ad a vármegye ünnepének az a körülmény, hogy a megy egy ülésen vitéz Imrédy Béla gazdasági e5úcsminisz- tér jelenik meg a kormány képviseletében. Imrédy Béla ma a közélet egyik legérdekesebb és legkoncep- ciózusabb embere s megnyilatkozá sát rendkívül nagy érdeklődés előzi meg. Az ül főispán élefralza Hétfőtől kezdve tehát a vármegye közjogi rendje szerint is új főispán áll a törvényhatóság élén. A vármegye kö»5nsége«iisztelette! és bizalommal fogadja a kormánynak a vármegye élére rendelt képviselőjét és a maga részéről készséggel vállalja irányítása alatt azt a munkát, amelynek célja a magyarság erkölcsi és anyagi felemelése a szebb jövő felé. Dr. Horváth Árpád a munkás magyar középosztályból emelkedőit a íőispáni székbe. 1897 december 24-én született Szakoson, Tolna vármegyében, édesatyja a község ló- jegyzője. Római katolikus vallású. Középiskoláit a ciszterci rend pécsi gimnáziumában, jogi tanulmányait pedig részben a kolozsvári, részben a pécsi tudományegyetemen végezte. 1916-ban, alig hogy letette jeles eredménnyel az érettségit, katonai szolgálatra vonult be a volt cs. és kir. 24. tábori vadász zászlóaljhoz, 12 hónapig frontszolgálatot teljesített s a 12. Isonzó csatában megsebesülve, haza kellett térnie. Önfeláldozó magatartásáért vitézségi éremmel tűntették ki. 1922-ben lépett a közigazgatás szolgálatába Tolna vármegyénél, mint közigazgatási* gyakornok. Később vm aljegyző, majd tb. fószol- gabiió lett, 1928 tői 1931 ig főis- páni titkár. 1938 ban a belügyminiszter a rimaszombati járási kato nai parancsnoksághoz rendelte katonai tanácsadónak. 1938. decemberében Gömör és Kishont vármegyék főjegyzőjévé, majd 1939 ben nébai Szontágh Zoltán alispán halála után a vármegye alispánjává nevezte ki a belügyminiszter. Tolna vármegyében különösen a levente iutézméay és a tűzoltóság fejlesztése terén ért el komoly eredményeket, ezért az Országos Testnevelési Tanács ezüst érdemérmével tüntették ki. Hivő és tevékeny katolikus mivoltának egyik legszebb bizonyítéka az a legmagasabb kinevezés, amely a pápai Szent Szilveszter rend lovagjai közé emelte. Mit Ír dr. Horván Árpádról a gémért sajtó Dr. Horváth Árpádot 1943 márciusában erősítette meg Gömör vármegye alispáni állásában a belügyminiszter. Ebből az alkalomból a GÖMOR című vármegyei lap igen szépen méltatja dr. Horváth Árpád egyéniségét és munkásságának eredményeit. — „A cseh megszállás alól történt örömteljes felszabadulásunk után, még a katonai közigazgatás működésének ideje alatt, idegenből: Tolna vármegyéből került köz- igazgatási előadóként hozzánk dr. Horváth Árpád. Abban az időben kezdte meg, mint megyei főjegyző, majd mint alispán Gömör országban működését, amikor a legsúlyosabb viszonyok és legnehezebb körülmények között kellett a trianoni határokon belüli és azokon kívüli, már egyes részeiben felszabadult, anyagiakban a csehek által kifosztott, lelkiekben a hnszéves megszállás alatt szörnyen meggyötört lakosságból álló vármegyét új életre hívni. Szinte emberfeletti munkát, a válságos időkben soha nem tétovázó, de a kitűzött cél elérése, a nehéz munka minél jobb és minél gyorsabb elvégzése érdekében kerülők nélküli, egyenes utón haladó egész embert, tettrekész, alkotni akaró és tudó igazi férfit követelt és kívánt meg a vármegye újra életre keltése. — Dr. Horváth Árpád szeretni nagyon tudó szívvel 8 Istenbe vetett erős hittel a legteljesebb sikerrel oldotta meg aránylag rövid idő alatt feladatát, végezte el felelősségteljes, nehéz munkáját, amit legfényesebben igazolnak az immár valóságként elénk ragyogó megany- nyi nagyszerű alkotás, valamint dr. Sóldos Béla volt főispánunknak a vármegye 1942. évi tavaszi rendes közgyűlésén az alispán munkásságát is méltató üdvözléséből kicsendülő elismerő szavai: „Felelősségteljes munkájában abból a szerétéiből merített lelkierőt, amelyet első perctől kezdve érzett vármegyénk népe és földje iránt; ez a szeretet párosulva a magával hozott köz- igazgatási tudással, szakképzettséggel ős jószándékkal, aránylag rövid idő alatt olyan nivőra emelte közigazgatásunkat, hogy ezért hálás lehet neki a vármegye közönsége.“ — Dr. Horváth Árpád, a hivatali helyiségét a hozzáfordulók számára mindig nyitvatartó alispán, már a kezdeti nehézségeken minden v fennakadás nélküi vezette át a vármegyét és számos ismeretterjesztő, értékes előadással járult hozzá az új helyzet adta változások mégis méréséhez, s mindenkor a vármegye főispánjával legteljesebb összhangban végzett építő, alkotó munkás sága során nagy súlyt helyezett a lelkek megbékélésére, egymás megbecsülésére, az összetartásban rejlő, s eredmények elérését biztosító magyar népi erő hatékonnyá tevésével az egység megteremtésére s mindarra, ami a keresztény, nemzeti, szociális, hazafias és haladó szellemiség velejárója a szebb és jobb magyar jövő, Nagymagyarország megteremtésére irányuló nagy és szent célkitűzésekben. — Ilyen emberségesen igaz emberi munkásság, ilyen nemesen magasztos nagyszerű első tisztviselői lankadatlan és példás dolgosság tiszta érzéseket kellett, hogy fakasszon a vármegye közönségének szívében.“ Hivatalos Jelentés a péntek délelőtti berepülésről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Június 2 án a kora délelőtti órákban erős ellenséges kötelékek vadász kísérettel több útvonalon az ország déli határát átlépve, több városunk ellen terrortámadást intéztek, majd déli irányban elhagyták az ország légiterét. Több helyről bombázásról érkezett jelentés. A lakosságnak veszteségei voltak. Anyagi károk keletkeztek. Jénlns 11-től további intézkedésig csak rendőrhatósági engedéllyel lehet elhagyni a vármegye területét csak halaszthatatlsnul sürgős és fontos ügyekben Dr. Szabó Gyula alispán rendelkezést adott ki, amely szerint a vármegye területét elhagyni bárkinek és bármilyen utazási eszközön csak a rendőrség, illetve a községi elöljáróság engedélyévrl szsbad. A városokban a rendőrség, községekben az elöljáróság az engedélyt csak halaszthatatlanul sürgős és fontos ügyekben adja ki. A vasúti és egyéb jegypénztárak csak az engedély felmutatása esetén szolgáltatnak ki a vármegye területén kívül eső állomásra vasúti jegyet. "Igazolvánnyal kell ellátni magukat azoknak is, akik autón, kocsin, kerékpáron vagy gyalog igyekeznek elhagyni a vármegye területét. Egy nap alatt ezer pengő: a Ferences harmadrend 500, a Rózsa-utca páratlan oldala 566 pengőt adott a bombakárosultaknak Eger, június 3. A hónap végén kissé ellanyhult a gyűjtés a bombakárosnltak számára. Eger adakozó társadalmi rétegének tekintélyes része tisztviselő s így érthető, hogy hónap vége felé kevesebbet szerepelt az „Egerben a bombakárosultak rovata, amely egyébként oly sok áldozatkész magyar nevet fogott össze már eddig is. Június 2-án két komoly összegű adomány érkezett szerkesztőségünkbe. Egyik a Szent Ferenc harmadrendjének 500 pengős adománya, amelyet az áhítatos lelkek ajánlottak fel a magyar sors szenvedőinek, másik a Rózsa-utca páratlan oldalának páratlan adománya, 566 pengő, egyetlen egy lelkes házparancsnoknő, Nöhrer Jánosné gyűjtötte össze nagy buzgalommal. Ez az összeg részletesen így mutatkozik : Kintzly Sándor és, neje 300, dr. Eötvös József 100, Éltes Kamill és neje 40, Oláh Sándor és neje 30, Csillag László 15, Nöhrer Jánosné 10, Papp Zoltán 10, dr. Angyal Lajos 10, -Kitzbichler Ferencné 10, Fogarassy István 10, Bánhidy Gyu- láné 10, Kerekes Mihály 5, Molnár Gézáné 5, Mohai Józsefné 5, Vent József 2, Kitzbichler Sanyika 2, dr. Fejér Béla 2 P. 27 és fél ezer pengő az'«Eger» eddigi gyűjtésének eredménye. A fent említett adományokkal együtt az „Eger“ szerkesztőségbe beküldött összegek pontosan 27.428 pengő 17 fillért tesznek ki. Olyan összeg ez, amelyhez hasonlóval kevés vidéki lap támogatta erkölcsileg helyi sajtóját.
