Eger - hetente négyszer, 1944
1944-05-31 / 85. szám
% EGER 1944. május 31. igénybevételt észlel, azt azonnal jelentse a legközelebbi őrszemnek vagy rendőrőrszobának, aki, illetőleg amely a szükséges további lépéseket haladéktalanul megteszi úgy, hogy a szabálytalanság elkövetése lehetőleg még & helyszínen megak&dályoztassék. A vármegye Tüzrendészeti Értesítőjének legutóbbi száma kegyelettel emlékezik meg Breznay A dr. Monostori) Elek v*. tűzrendészet! felügyelő szerkesztésében kéziratként megjelenő Hevesvármegyei Tüzrendészeti Értesítő legutóbbi száma kegyelettel méltatja Breznay Imrének a tűzoltóság fejlesztése terén végzett munkásságát. Az Értesítő az alábbiakban em lékezik meg Breznay Imréről: „A szeretett bajtárs elvesztése feletti mély fájdalom érzésével kísértük utolsó útjára legjobb munkatársunkat, aki mindig hűséges maradt a zászlóhoz, melyre feleskü dött. A vármegye 9300 főnyi tűzoltója gyászolja és őrzi kegyelettel Breznay Imre emlékét, aki Heves vármegye Tűzoltószövetségének 52 éves múltja alatt 39 éven át vitt vezetőszerepet a Szövetség életében és vállalt önzetlen és áldozatos munkát a közjóért, becsületből. Több, mint egy emberöltőn át serkentette ez intézményen keresztül az embertársak szolgálatára az általa vezetett testületeket és lelkesítette szóval, tettekkel, jó példával, a sajtó hasábjain és a szakirodalom terén is nemcsak a vármegye, de az egész ország tűzoltóságát. Munkásságának híre é téren is túlnőtt a megye határain és az Országos Tfizoltószövetségbe is vezetőszerepre hívták. A katona, a bányász s a tűzoltó Imréről ismeri a halált, A tűzből, a vészből, munkából, harcból nem mindig tér vissza élve az, aki oda elindult. Ezért tanította a mi kedves Imre bátyánk, hogy a tűzoltónak úgy kell végeznie kötelességét, hogy bármely pillanatban félelem nélkül odaállhasson az Örök Bíró elé azzal a biztos tudattal: megtette mindig legszebb kötelességét, amit a felebaráti szeretet törvénye parancsol. Megboldogult bajtársunk már az Örök Biró előtt áll és útravalóul vihette magával a jól meghircolt életnek és a nyugodt lelkiismeretnek biztonságát, mert egyéb jeles tevékenysége mellett kitartóan és kimagasló érdemekkel szolgált oly eszmét, melynek célja a legmagasz- tosabb fóldi cél: a bajbajutott embertársak megsegítése és az emberi életnek és vagyonnak a pusztulástól való megmentése. Az elpihent bajtárs iránti meleg szeretettel, de egyszersmint büszke öntudattal valljuk Róla: non omnis morietur. Ha nem is testben, da lélekben továbbra is velünk lesz, példaképünk marad és az általa életrehívott berendezések é3 bevezetett szokások keze nyomát őrzik további emberöltőn át. Bízvást hisz- szűk, hogy most már SzeDt Flórián seregében, de ezentúl is velünk együtt küzd édes Hazánknak a vésztől való megmentésében.“ Szmrecsányi kardvívö verseny A MOVE egri sportegylet vívó szakosztálya most tartotta meg a dr. Szmrecsányi Lajos, néhai egri érsek fópásztor által alapított „Szmrecsányi“ kupáért kiírt kard vívó emlékversenyt. A verseny a versenyzők és a közönség nagy érdeklődése mellett zajlott le. A döntőbe kilenc versenyző került. A késői órában végétért mérkőzések a következő eredményt hozták: Az első helyezett László Ferenc jogszigorló lett, aki az alapító levél szerint egy évig védője a „Szmre- csányi“ kupának és Eger város kardvívó bajnokának címét viseli. A katonai parancsnokság által felajánlott tiszteletdijat megérdemelten nyerte. Második helyezett Csatth Imre joghallgató, ki az egész idő alatt igen jó formát mutatva a kupáért való küzdelemben László mögött csak holtversenyben maradt le. Harmadik helyezett lett Borsos Béla áll. gimn. VIII. o. t., ki szorgalmas előtanulmányával és edzéseivel ugyancsak jól megérdemelte elért helyezését. Negyedik Kenderessy Károly, ki az egri vívók között már ismerős jó vívó. Ötödik Sávoly Titusz, hatodik Simon Gyula, hetedik Szamosvölgyi Attila, nyolcadik Liszkóczi Tibor, kilencedik Pataki György. Valamennyien legjobb tudásukat adták a versenyen. Az első öt [helyezett tiszteletdijat nyert, a többi pedig a MOVE vívó emlékplakettjét. Ez a verseny is beigazolta, hogy Egerben a többi sport ág mellett a vívó sport sem marad el. A versenyzők előkészítését és edzését Néderkirschner Ödön honvédvívó hadnagy szaktudással és szeretettel végezte; a versenyen mint döntő-bíró lelkesen közreműködött. A díjakat dr. Bodnár István ügyvéd, a szakosztály elnöke osztotta ki. — Elveszett egy fekete bórtárca névre szóló igazolvánnyal. A becsületes megtaláló adja be az EGER szerkesztőségébe, ahol illő jutalomban részesül. Járd körfii lakásod minden este, nem szfirödlk-e lény valahonnan. Minden lény halálos veszély! Eger zenei művelődésének első úttörője uolt Edspűröy Katinka Eger, május 31. A múlt héten nagy részvét mellett helyezték őrök nyugalomra Gáspárdy Katinka zenetanáráét, a város közbecsülésben állott, dédelgetett Katyus nénijét. Súlyos évtizedekkel a vállán, de lélekben fiatalon halt meg, mint olyan ember, aki a szépségnek s a szépség művelésének szentelte életét. Ez az élet egyike volt a város művelődése szempontjából leghasznosabb és legönzetlenebb életeknek. Gáspárdy Katinka ugyanis úttörőként kezdte meg Egerben a muzsika szakszerű oktatását, ő volt a megindítója a szervezett zeneiskolai törekvéseknek s mindvégig szívósan küzdött a muzsika elismertetéséért és a zenei műveltség terjesztéséért. 1887 júniusában kiadott oklevele szerint a Nemzeti Zenede évfolyamait 1882-tól hallgatta s minden esztendőben kitűnő eredménnyel tette le vizsgáit. Székely Imre, Khaill Antal és a magyar zenei élet más korabeli kitűnőségei voltak tanárai s amikor elvégezte a Zenede évfolyamait, Budapesten akarták tartani, de ő szívére hallgatott s vállalni kívánta azt, amit oly kevesen hajlandók: a közelharcot a kultúráért, az elhanyagolt vidéken. Ettől a perctől kezdve hivatást töltött be Gáspárdy Katinka s ezt a hivatást érezte is, ennek engedelmeskedett is. Előbb egyedül tanított, késóbb 1912 ben városi zeneiskolát nyitott 8 azt a vidék egyik első intézményévé fejlesztette. 1918- ban fiók-zeneiskolát létesített Gyöngyösön s ez a vállalkozás sokkal nagyobb lsndülettel és reményekkel indult, mint az egri. Idejét azonban nem lehetett tartósan megosztani két város között. A gyöngyösi kezdeményezéssel felhagyott, mert nem akart hűtlen lenni városához. 1922- ben képesítéshez és állami engedélyhez kötötték a zeneiskolák működését s akkor a már fennálló több iskola közUl ó kapta meg az államilag engedélyezett címet és jelleget. A zeneiskolában rendkívül eleven élet folyt. Volt idő, amikor hét nyolc tanerő működött a különböző tanszakon s a növendékek száma komoly iskolai méreteket öltött. Az iskola 1928 bán szűnt meg, amikor már Gáspárdy Katinka nem érezte elég erősnek szervezetét a hatalmas munkához. Mindamellett 1935 ben, amikor a Városi Zeneiskola megindult, készséggel támogatta a szervezési munkát és maga is szerepet vállalt abból. A Zeneiskola, érdemeire való tekintettel, tiszteletbeli igazgatójává választotta. Mint zenei oktató és nevelő országos viszonylatban az elsők között foglalt helyet. Nemcsak munkabírása és munkateljesítménye volt rendkívüli, hiszen sokszor napi 9— 10 órát tanított, hanem munkájának eredménye is. A Zeneművészeti Főiskolán növendékei mindig kiválóan vizsgáztak s ez volt oktatói és nevelői értékeinek legfőbb bizonyítéka. Életének szinte utolsó esztendejéig dolgozott fáradhatatlanul, mint az Angolkisasszonyok bennlakó növendékeinek tanárnője s mindig különös szeretettel és érdeklődéssel ismerte és karolta fel a tehetségeket. Keze alól nemzedékek nőttek fel a muzsika tiszteletében, megértésében és nemes művelésében. Temetésén a városi Zeneiskola és Eger zenei élete nevében Főgel- né Kaufmann Emmy hegedűművész a Zeneiskola igazgatója mondott búcsúbeszédet. — Nemcsak azok voltak tanítványai, — mondotta többek között — akiknek kicsiny kezét ó illesztette először a zongora billentyűire, hanem tanítványai voltunk mi valamennyien, muzsikusok és zenetanárok egyaránt. Megtanulhattuk tőle, hogy a tanításhoz nem elég a mesterségbeli tudás, a módszer, a művészet, mindezeken felül egy kötelességvállaló példás emberi élet minden szép és jó érzése, egy magasabb eszmény, az igazi magyar zenekultúra alázatos lelkű szolgálata szükséges. — A jó Isten szerette őt, Katyus nénit. Teljesítette is óhaját, hogy csak addig éljen, amíg tanítani tud. És ez így is történt. 78 éves életének szinte utolsó napjáig taníthatott. Gipszkötés helyett szegecselés A csonttörés esetében eddig alkalmazott gipszkötés a fertőzés veszélyét nem küszöbölte ki százszázalékosan, azonkívül a sérült testrész hetekig, néha hónapokig tartó rögzítésével gyakran izomsorvadást idézett elő. Ezeken a hiányokon segít dr. Kütscher, a kiéli sebészeti klinika szakemberének új eljárása, amelyet felfedezője csontszegecse- lésnek nevezett el. Az alapjában véve rendkívül egyszerű eljárás lényege abban áll, hogy az eltört kar vagy láb csontvelejébe V alakú, rozsdamentes acél- stifcet illesztenek be, amely szilár-
