Eger - hetente négyszer, 1944

1944-05-27 / 83. szám

* BÖBE 1944. máj ns 27. séges ügynök, magyarul tudó,magyar­ként mutatkozó egyén. Ha valami gyanúsat észlelünk, közöljük a ha­tóságokkal. Vigyázzunk azonban, ne essünk túlzásokba és főként, ne ter­jesszünk rémhírt, ne ijesztgessük egymást.' A hatóságok mindent elkövetnek, hogy amennyire lehet elhárítsák ezt a lehetséges veszedelmet. Legutóbb dr. Polgáry Pál, az egri járás fö szolgabirája a járás területén a leg­szigorúbb és állandó igazoltatást rend-lte. el. Mindenki hordjon magánál személyazonossági igazolványt A főszolgabíró rendelete szerint a járás területén állandó igazoltatás folyik. Az igazoltatásnál mindazokat a személyeket, akik személyazonos­ságukat kielégítő módon (arcképes igazolvány) nem tudják igazolni, az elöljáróságok és a csendőrségek szervei mindaddig őrizetben tartják, ameddig személyazonosságuk két­séget kizáró módon meg nem álla­pítható. Az utóbbi idöbeu megtörtént igazoltatásoknál megállapítást nyert, hogy az Eger környéki erdőkben nagyon sok olyan egri lakos talál ha>ó, aki semmiféle igazolvánnyal nem rendelkezik. A kellemetlen­ségek elkerülése végett tehát mind­azok, akik az Eger környéki erdők­be, vagy általában az egri járás te­rületére kirándulnak, gondoskodja­nak arról, hogy megfelelő személy­azonossági igazolvánnyal el legye­nek látva, mert anélkül a bekövet­kezendő kellemetlenségekért kizáró­lag csak magukat okolhatják. Dobó István szellemében harcolnak az egri honvédek A Kárpátok előterében folyó har­cokból őseinkhez méltó elszántság­gal és lelkesedéssel veszik ki ré­szüket az egri honvédek is. Nehéz lenne felsorolni összes harcaikat, csak úgy találomra ragadunk ki néhányat a sok közül, hogy lássuk az utat, amelyen Dobó István utódai járnak. Nagyszombaton, április 8-án, az előző napokban folytatott súlyos harcok után érkeztekcsapataink egy község alá, ahol a szovjet igen erő­sen beásta magát. IJjabb, az eddi­ginél még súlyosabb harcokra ké­szültek fel honvédeink. Az egriek rohamosztagokká alakultak és így indultak támadásra. A szovjet állá­sok áttörése után súlyos közelhar­cokra került sor az égő falu rom­jai között. Minden házért, minden kerítésért újabb és újabb rohamot indítottak. Véres kézitusák sorozata után sikerült az ellenséget a falu füstölgő romjai közül a környező magaslatokra szorítani. — Sztalin- orgonák és a szovjet nehéz tüzér­ség Vize feküdt a községen, amely­ből honvédeink újabb rohamra in­dultak. Nappal és koromsötét, esős éjszakákon megállás nélkül tartott a harc. Napokig nem aludt senki. Még a hátsóbb lépcsőkben levők is állandóan készenlétben álltak, várva a parancsokat vagy a sürü erdő és az éjsötétje által rejtege­tett meglepetéseket. A férfias ki­tartás, a mindenáron való győzni akarás felsegítette csapatainkat a magaslatokra és azokat szilárdan birtokukba vették. Közben az egyéni hőstettek egész sorát hajtották végre. A sok közül csak egyet ragadunk ki, amely ra­gyogó példa arra, hogyan lehet a legkisebb egységgel is óriási ered­ményeket elérni, ha kritikus pilla­natokban mindenki legény a talpán. Koromsötét éjszaka borult a tájra április 12-én. Az egyik előre­tolt figyelőállásban Farkas Miklós és Fritz Mihály figyelők a zászló­aljparancsnokság közvetlen köze­lében gyanús zajra, orosz beszédre, majd halk „Davaj, Davaj“ kiáltá­sokra lettek figyelmesek. — Észre­vételüket azonnal jelentették Imre Győző százados zászlóalj parancs­noknak, aki a másodpercek töredé­kei alatt intézkedett. A védőállás­ban levő zászlóaljból az idő rövid­sége miatt erőket elvonni már nem lehetett, ezért Imre százados a közvetlen közelében tartózkodó em­berekből Seréngy István főhadnagy és Palla Dezső főhadnagy parancs­noksága alatt két rohamrajt ala­kított s ez a két raj, mely mind­össze tizenegy emberből állott, meg kezdte a harcot az ismeretlen erejű ellenséggel. Kézigránáttal és géppisztollyal rontottak a sűrű csoportban haladó szovjet katonákra. A kézigránátok robbanása, a sebesültek jajveszékelése és ordí­tása megtette a hatást. Pillanatok alatt megkezdődött a fejvesztett menekülés s a közben megérkezett erősítésekkel megindult az üldözés. A foglyok elbeszéléséből megálla­pították, hogy egy hétszázfőnyi szovjet zászlóalj nyolc nehéz gép­puskával megerősített élszázada közelítette meg a zászlóaljparancs­nokságot, azokon a részeken át, melyeket az éj leple alatt páncélosok ütöttek a sűrű bozótokban levő védőállásokon. Ezeket a réseket az alig járható terepen nem tudták teljesen elreteszelni s így a kis maroknyi magyar rohamraj akadá­lyozta meg azt, hogy ez a komoly szovjet erő a zászlóaljtól jobbra hűzódó német állások hátába ke­rüljön. Ezen az elsőrendű feladaton túl nyolc nehéz géppuskát, öt ne­hézpuskát, sok géppisztolyt és ren­geteg hadianyagot is zsákmányol­tak. Április 24 ike már Bohorodiczyn előtt találja csapatainkat, köztük az egrieket is. — Az öt kilométer mélységű ellenséges védőállásokon keresztül küzdő csapatainkat Zrínyi rohamlövegek támogatták. Kemény napjuk volt itt az egrieknek. Kora hajnaltól sötétedésig négy ízben került sor közelharcra a szívósan védekező bolsevistákkal. így zajlott le az első párbaj a magyar Zrínyi-löveg és egy T 34-es szovjet nehézpáncélos között. A két páncélos szörnyeteg tűzharca az egriek feje fölött folyt le. Alig fél­méterrel a föld felett süvítettek a nehéz lövedékek. ^Közben a két páncélos valóságos táncot járt, hogy biztosítsa magának a legjobb tüzelőállást. Büszkék lehetünk rá, egyik legfiatalabb fegyverünk: a magyar rohamlöveg lett a győztes. Egy jól irányzott lövéssel harc- képtelenné tette a T 34 est, amely­nek életben maradt legénysége futva menekült a közeli erdőbe. A páncélosok kilövése után már köny- nyebben ment a harc. — Mire megvirradt, a helységharc is véget ért s a nap első sugarai új állásaik­ban találta az egri hősöket, akik már új feladatokra, új harcokra készülődtek. Kiss János hadnagy haditudósító. Az angolszászok a Csendes-óceáni karcokban több, mint egymillió embert veszteitek A japán hírszolgálati iroda sze­rint közzétették a japán flottanap alkalmából &z angolszász haderő Vbszteséglistáját. A japán kimutatás szerint az angolszászok a háború megindnlása óta több, miat egy millió embert veszítettek halottakban és sebesül­tekben. A kimutatás szerint a japánok a háború megindnlása óta elsüllyesz­tettek 18 nagy csatahajót 28 re­pülőgép anyahajót, 100 cirkálót, 81 rombolót, 183 tengeralattjárót, 180 más hadihajót, 710 szállító hajót, továbbá lelőttek 7913 repülő­gépet. Megjegyzi a hírszolgálati iroda, hogy az angolszász veszteség- kiomtatások a tényleges veszteség­nek csak csekély töredékét tünte­tik fel. Csak július uégén érkezik Egerbe a debreceni színtársulat A színház átalakítási munkálatai miatt tolódik el az idei idény — Először a mozi számára nyitják meg a színház kapuit A városi színház átalakítási mun­kálatai erős ütemben folynak. Ameny- nyire az anyagbeszerzési helyzet lehetővé teszi, a vállalkozó igyek­szik a színház épületét minél előbb átadni rendeltetésének. Ismeretes, hogy a város június 15-ben állapí­totta meg azt az időpontot, amikor a színházat át kell adni a nyári évadjának megtartására érkező deb­receni színtársulatnak. A vállalkozók erre ígéretet is tettek, azonban az építkezési anya­gok beszerzésének nehézségei miatt ez az Ígéret már az első pillanat­ban teljesíthetetlennek látszott. A napokban Egerbe érkezett Be- leznay Unger István a debreceni szín­ház igazgatója és felesége U. Kovács Teréz, megtekintették a színház építési munkálatait és tárgyaláso­kat folytattak a mozi engedélyesei­vel. A tágyalás a legbarátságosabb hangulatban folyt le. A tárgyaló felek megállapították, hogy az építkezés legfeljebb csak június vé­gén fejezhető ba. Az engedélyesek arra kérték az igazgatót, hogy te­kintettel a komoly összegű befek­tetésekre, engedje őket egy hónapig játszani, hogy a megindítás szen­zációja a mozi száámára legyen előnyös. Beleznay Unger István készséggel egyezett bele a tervbe és úgy határozott, hogy csak július végén kezdi meg egri idényét. Régi tapasztalatok sserint az őszi egri évad igen jól szokott sikerülni s a színigazgató nagy kedvvel és nagy reményekkel nyitja meg a színház kapuit a nyár utolsó hónapjában. Ezek szerint a színházban előbb a mozi nyílik meg s csak július végén kezdődik a színházi játék. Az egri kardvívók ma rendezik meg a „Szmrecsányi“-emlékversenyt Tizenhat vívó küzd a «Szmrecsángi»-serlegért Eger, május 27. A MESE ma, szombaton délután V* 3 órai kezdettel taríj a meg szo­kásos emlékverseoyét. A. verseayre miuden kardvívó egri lakos bene­vezhetett. A nevezések májas 25 én lejártak. Előreláthatólag 16 kard- vivó küzdelme teszi érdekessé az emlékversenyt. A versenyt a cisz­terci gimnázium tornatermében bo­nyolítják le. Érdeklődőket szívesen lát a rendezőség. HIRDESSEN AZ „EGERÉBEN!

Next

/
Thumbnails
Contents