Eger - hetente négyszer, 1944

1944-05-15 / 76. szám

a B G E H 1944, mijns 15. 1. az, akit az 1914—18. évi há­borúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább kétízben I. osztályú ezüst vitézség! érenfmel, vagy stint fő­tisztet kardokkal ékesített III. osz­tályú vaskoronarenddel, vagy annál magasabb, vagy ugyancsak kardok­kal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél ma­gasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, valamint az ekként kitüntetett — akár nemzsidó, akár zsidó személy­nek — vele együtt éló felesége, vagy özvegye és gyermeke; 2. az 1914—1918. évi háborúban vagy a honvédelemről szóló 1939: II. te. alapján teljesített katonai szolgálata következtében — ide nem értve a kisegítő szolgálatot — I. vagy II. járadékosztályú (tehát 100, vagy 75 százalékos) hadirokkant, vagy olyan járadéknélküli címhasz­nálatra jogosított hadirokkant, aki­nek hadieredetű fogyatkozása leg­alább 75 százalékos, valamint az ilyen — akár nemzsidó, akár zsidó — személynek vele együtt éló fele­sége ; az özvegy és gyermek akkor, ha a hadirokkant 1939. január l én életben volt; 3. az, aki ellenforradalmi, továb­bá visszacsatolt területi érdemei alapján az Országos Vitézi Széktől, a felvidéki minisztertől, Kárpátalja kormányzói biztosától, vagy a mi­niszterelnöktől annak idején mente­sítést kapott; 4. a jelenlegi háborúban hősi ha­lált halt, avagy katonai (nem kise­gítő) szolgálat teljesítése közben eltűnt személy özvegye és árvája, illetőleg felesége és gyermeke; 5. a Magyarországon tartózkodó azok a külföldi állampolgárok, akik külföldi állampolgárságukat a Kül­földieket Ellenőrző Országos Köz­ponti Hatóság által az illetékes külképviseleti hatóság megkeresése alapján az erre a célra kiállított ta­núsítvánnyal igazolják. % II. A kivételezett személyek tágabb köre mentesül a sárga csillag vise­lése aló), illetve a zsidókra vonat­kozó közellátási rendelkezések és általában minden olyan rendelkezés alól, amely a „sárgacsillagos“ zsi­dók körére vonatkozik (pl. utazási tilalom, lakóhely kijelölése.) A ki­vételezett személyeknek ez a tá­gabb köre — bizonyos megszorítás­sal — ugyanazokra a személyekre terjed ki, akik eddig sem voltak kötelesek sárga csillagot viselni, tehát elsősorban a kivételezettek­nek fent az I. alatt ismertetett szúkebb körére, továbbá az eddigi keretekben az egyházi személyekre, végül nemzsidó személyeknek vele együtt élő keresztény vallásfeleke­zetű házastársára (özvegyére), fel­téve, hogy — amennyiben gyerme­ke van — a gyermek nemzsidó. A nemzsidó háztartási alkalma­zottak tartása tekintetében a kivé­telezés a II. alatti személyekre vo­natkozik, mégis azzal a szigorítás­sal, hogy a sárga csillag viselésére nem kötelezett zsidó házastárssal együttéló nemzsidó személy háztar­tásában csak akkor lehet nemzsidó háztartási alkalmazottat foglalkoz­tatni, ha a házasságból'nemzsidó gyermek származott és az is ugyan­abban a háztartásban él. Rendkívüli jövedelmi lehetőségek a burgonyatermesztés terén A burgonya az ország egyik leg- | fontosabb műveleti növénye, táplál­kozási és így közellátási szempont­ból is valósággal nélkülözhetetlen. Ezért a gazdaságok jövedelmezősé­ge és a jobb közellátás érdekében döntő jelentősége van annak, hogy lehetőleg fokozzuk a burgonya ter­mésátlagát. A burgonyatermelés okszerűbbé tételének, a termésátlagok emelésé­nek és az ezirányu ismeretek ter­jesztésének egész aj módszerét ve­zette be a Tiszajobbparti Mezőgaz­dasági Kamara igazgatója az őszi mélyszántás elterjesztése és a ka- < koricatermesztés okszerűbbé tétele céljából beállított összehasonlító szemléltető termesztési eljárásával. Kulin István kamarai igazgató a gyors ismeretterjesztésre legalkal­masabb termelési példák százával bizonyította be a természet ölén, hogy az ősszel mélyen szántott föld, valamint a többször kapált kuko­rica mily feltűnő mértékben terem többet csekély költség ellenében, mint a csak tavasszal megmunkált föld vagy az általános szokás sze­rint csak kétszer kapált kukorica. Az elmúlt esztendőben az őszi szántás hasznát és a Kamara által javasolt módon 7 év# intézményesen műveltetett kukorica több termését szemléltető kísérletek melletüf búr- gonyaművelési kísérletet állított be a Kamara igazgatójának kezdemé­nyezése és elgondolása alapján a Felvidéki országrész 63 gazdaságá­ban. Azonos viszonyok között a kí­sérlet egyik parcelláját a régi módon művelték, míg a másik parcellán a megfelelő sűrűségben és mélységben ültetett burgonya többszöri löltöge- tésben részesült. A miskolci Gazdabamara szem­léltető kísérleteinek eredménye egye­nesen szenzációsnak mondható, mert a számot nem tevő művelési költség- többlettel szemben a 63 gazdaság­ban holdanként pontosan 225 q-val emelkedett a burgonya termés­átlaga ! A megejtett számítások szerint ez azt jelenti, hogy ha Magyarorszá­gon mindazon * helyen, ahol nem megfelelő módon művelik a burgo­nyát, ezentúl csak annyiban is jobb művelésbea részesítenék, hogy k« líö sűrűségben ültetik és eggyel több­ször idejében és rendesen feltöltik számot nem tevő művelési költség többlet ellenében, összesen miategy 6 6 millió q val növelhetnénk csak a múlt évihez hasonló évjáratban is az ország burgonya termésátla­gát! A termelésfejlesztó kezdeményező kísérletek tanulságát s eredményeit külön kiadványban tette közkines- csé Kulin István kamarai igazgató. A feltűnő eredmény következménye­ként és a burgonya korszerű mű­velésének előmozdítása édekébena Földművelésügyi Miniszter a „Rend­kívüli jövedelmi lehetőségek a búr- gonyatormesztés“ cimű kiadványból sokezer példányt nyomatott a bur­gonyatermesztő gazdák között le­endő díjtalan szétosztás céljából. Másfélezer ember tekintette meg Hamza Tibor kiállítását Eger, május 15. ' Hamza Tibor festőművész, akit lélek, tehetség és vonzalom szerint méltán nevezhetüűk Eger fesiéjé­nek, vasárnap zárta kiállítását a Kaszinó nagytermében. A kiállítás, mint már említettük, teljes erkölcsi és megnyugtató anyagi sikerrel zá­rult, amennyiben az értékes egri tárgyú képeket közei másfélezer főnyi közönség szemlélte meg a hét folyamán. A város lakosság számá­hoz képest s a képzőművészeti mű­veltség mai fokát figyelembe véve, olyan szám ez, amelyet igen tekin­télyesnek kell mondani. A kiállítá­son elkelt képek mennyisége is je- • lentékeny. A város rajongói közül sokan vásároltak, hogy egy Hamza- kép különleges szemléletén keresztül is körülvegyék magukat Eger szép­ségeivel. Vaggonrejtegetés gyanúja miatt felástak három sírt az egri zsidó temetőben, de semmit A zsidó vagyonok elrejtéséről sok suttogás kelt szárnyra -az utóbbi időben. így híre terjedt, hogy a miskolci zsidó temetőben feljelen­tésre kihantolt&k egy sírt és a ko­porsóban sok vagyonos zsidónak az ékszereit találták meg, külön ka­zettákban. Ezek a hírek voltak szülő okai annak a feljelentésnek, amelyet az egri rendőrkapitánysághoz adott be egy, egri vasúti alkalmazott. A fel­jelentés szerint egy bizonyos nap estéjén halottszállító kocsi állt meg a temető bejáratánál és a sötétben sem találtak ismeretlen alakok rejtélyes módon viselkedtek. A rendőrség megindította az ügy­ben a nyomozást. Kihallgatták a temetkezési vállalkozókat s valló- másakból» kiderült, hogy az emlí­tett este halottat szállítottak a temetőbe. Az ügy az ügyészség elé került, majd a vádtanács elé, amely úgy döntött, hogy a gyanús sírokat fel kell bontani. Az elmúlt héten a megjelölt sí­rokat felbontatta a rendőri bizott­ság, tüzetesen megvizsgálta a ko­porsókat, de semmit sem talált. Beszélgetés Eger és Budapest között Douák Ilonka úszóbajnoknőuel Június 8-án ismét Egerben szerepel * legjobb hölguúszónk Eger és Budapest között „robog“ a vonat és mikor a zsúfoltság is enged kissé, igyekszünk elhelyez­kedni az egri versenyről hazafelé tartó Nórák Ilonka mellett és első­sorban egri élményeiről kérdezzük meg: — Nagyon jól esett úsznom az egri közönség előtt is és az uszoda vize is igen megfelelő volt, — mon­dotta — nem is kellett túlságosan megerőltetnem magamat. Kedvesen és oly sok siker után váratlan közvetlenséggel meséli el azután sorra bajnoki élményeit, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem idegenben is öregbítették a magyar sport jóhírnevét. Harmincszoros magyar rekorder és tizennyolcszoros magyar bajnok, válaszolja kérdésünkre és megem­líti, hogy mintegy kétszázhoz köze­ledik eddig nyert érmeinek száma és 30-on felül van egyéb tisztelet- 'dija, ami nem hosszú ideje tartő versenyezés után igen tekintélyes számot jelent. És még két, egrieket örömmel érintő hírrel is szolgál: A fővárosi kilakoltatások során igen valószínű, hogy családjával együtt Egerbe érkezik, a másik pedig az, hogy a június 8-án Eger­ben megtartandó újabb úszóver­senyre jelezte lejövetelét. A sokszoros bajnoknő mindkét ígéretének beváltását nagy érdeklő­déssel várjuk. A legutóbbi vasárnap megtartott versenyen a közönség jóleső meg­elégedéssel tapasztalhatta az egri hölgyúszósport fellendülését. Igen nagy számban és jó időeredmények­kel szerepeltek. Harmincnyolc lánnyal foglalkozni bizony nem könnyű szerep és ezt a munkát Válent Erzsébet látja el, aki délelőttönkint fáradtságot nem kiméivé végzi ezt a szép foglalko­zását. A nyár folyamán megtartandó ver­senyeken a hölgyúszógárda már minden bizonnyal „hallatni fog ma­gáról“. (—//.)

Next

/
Thumbnails
Contents