Eger - hetente négyszer, 1944
1944-05-13 / 75. szám
EGER 1944. május 13. 2 azoknak, akik ennek az üzleti eredménynek az elérésében közreműködtek, elsősorban Szabó Lajos ügyvezető igazgatónak, aki lankadatlanul, céltudatos, mindenre kiterjedő gonddal és figyelemmel vezeti a szövetkezet ügyeit, köszönetét tolmácsolta az alkalmazottaknak, akik a nehpz időkben is türelemmel teljesítik kötelességüket, noha sokszor ezért gáncs és meg nem értés a jutalom. Végül megköszönte Bognár Jánosnak, a központi kirendeltség főnökének lelkes támogatá sát-és további jóindulatát kérte az Egri Hangya számára. ÍRÓK ÉS ÁLLATOK. 1. Jósika. Mostanában volt 150. éve születésének. Az iskolában azt tanultuk róla, hogy ő a magyar történeti regények „atyja“. Ez természetesen túlzás, hiszen híres munkája, az Abafi előtt is megjelentek már regényszerű történeti ábrázolások. Az élet, a családi ház, a tordai és szurdoki kastély, régi foszló ruhák, szűette bútorok, fényüket vesztett ékszerek, történetek az ősökről és Erdély adja a hátteret regényeihez. Mindez inkább történelem, mint a Kiskunság vagy egy elhagyott csárda romja. Romantikus, kóbor lélek, szabadharcos, katona, felsőházi tag, menekülő, hazafi a szó jó értelmében, egy haditörvényszék halálra ítéli, de ekkor már Lipcsében van. Bejárja Európát, látja a bécsi kongresszus ragyogását és átéli , a száműzetés kenyértelenségét. író és úriember, mégis Brüsszelben a felesége tartja el, mert írásai, bár mérhetetlen szorgalommal dolgozott, keveset jövedelmeztek. Ekkor már Arany, Jókai mondtak meséket a magyarságnak. Regényeiben a szívek uralmáról és nyugalmas boldogságról álmodik, de ezt a boldogságot és nyugalmat csak halála hozta meg. Síremlékére vágyait és a kor divatját követve ezt vésték: „Két szívnek porlad itt drága hamva, Eét szívnek álma íme teljesül: Szabad hazában boldogan nyughatva E drága földdel poruk elvegyül.“ 2. Állatok. Már régen figyelem az állatokat és érdekelnek megnyilatkozásaik. Külön világ ez. Az állatban semmi nincs az emberből. Mostanában új hírek érkeztek az Állatkert állatairól. Ezek- a hírek elmondják, hogy a múlt hetekben történt légitámadások alatt, mely a fővárost érte, a vadállatok fegyelmezetten és bátran viselkedtek. Mintha mi sem történt volna. Az ember erre az első pillanatban nyilván ezt mondja: „Könnyű nekik, mert nem tudják miről van szó.“ De elmondják a hírek azt is, hogy a közelgő veszedelem hírére sem. határozta el az Állatkert vezetősége az állatok kiirtását vagy elszállítását. Ez már szokatlan, mert évekkel ezelőtt és azóta is többször hallottuk, hogy bizonyos európai városok állatkertjeit és seregleteit elővigyáz^tként kiirtották. A kül- országi gondos vezetőket itt két szempont vezette : feltehető, hogy az emberek élelmezése annyira szűkös keretek közé szorul, hogy az állatoknak szánt eledeleket is emberek között kell majd szétosztani, tehát hasznos, ha nincsenek áílatok; de feltehető az is, hogy az állatok ólait a légitámadások alatt rongálások érik, azok kiszabadulnak és a város egyébként béke- szerető polgárai közül szedik majd áfdozataikat, tehát fontos, hogy ne legyenek állatok. Nálunk hetekkel ezelőtt bizonyosan megfigyelték az állatok magatartását és mivel fegyelmezetten viselkedtek, egyelőre nem tesznek ellenük semmit. Igaz, a városi és népi hit idők folyamán elfogadott olyan magyarázatot is, hogy az állatok érzékenyek, túlfíuomult érzékeik vannak, idegesek, izgatottak és jóval előbb megérzik a közelgő veszedelmet, mint az ember, megérzik a földrengést, árvizeket, száraz és tikkasztó nyarakat, sőt a légitámadást Í3. Ez a magyarázat pontatlan. Az állat évezredek óta a természetben él és még elfajzott fiai (macska, kutya, ló) sem tagadják meg ezt az ősi, természethez való tartozást. De más a vihar, eső, forróság, mint a suhogó bombák. Ez emberi dolog. Ehhez nem értenek az állatok. Mindenesetre megnyugtató a vezetőség határozata. Kis ország nem engedheti meg magának, hogy drága pénzen megszerzett és nagy gonddal nevelt vadállatait egyik pillanatról a másikra kiirtsa. Mindössze annyi történt, hogy az őrök és gondozók között titokban fegyvereket és pány- vákat osztottak szét. 3. Epiktetos. A görög bölcsek és tanítók munkáiból nemes és fenkölt szemlélet tükröződik. A kor, melyben éltek, nem volt szelídebb és egyszerűbb, mint a miénk. Egyszerűen kor volt, egy évszázad, egy évezred,- tele könnyel és vérrel, szenvedéssel és megpróbáltatással, örömmel és fel- szabadulással. Élet volt, pontosan olyan, mint a miénk és mégis mások voltak az emberek és mások a bölcsek. Voltak távlataik. Epiktetos egyszerű, hatalmunkban levő dolgokról, ellenszenvről, a tárgyak szeretteiéről, a fürdőről, kagylóról, hagymákról, asszonyokról és gyermekekről, az önmegtartóztatásról, barátokról, az oszlopcsarnokról, a salátáról ír. A halálról és a száműzetésről ezeket mondja: „A halál, a száműzetés és minden a világon, ami irtózatosnak látszik, miden nap szemed előtt lebegjen! Leginkább azonban a halál. Sohasem fogsz akkor közönséges dolgokra gondolni és nem is fogsz túlságosan vágyakozni valamire.“ Ebergényi Tibor. Hirdetéseivel célt ér, ha az EGER-ben hirdet. Oswald Géza gyöngyösi szőlőbirtokos ötezer pengős adományával az Eger gyO|tése meghaladja a 25 ezer pengőt Az Egri Hangya Szövetkezet alkalmazottai 620 pengőt juttattak szerkesztőségünkhöz Az Eger gyűjtése ma jelentős állomáshoz érkezett. Egy gyöngyösi nagy szőlősgazda, Oswald Géza 5000 pengőt utalt át az Egri Egy- házmogyei Takarékpénztárban levő folyószámlája útján szerkesztősé güakhöz a bombakárosultak javára. CLwald Géza a gyöngyösi szőlősgazda társadalom első tagjai közé tartozik, az érdekképviseleti életben kemény harcosa a helyi törekvéseknek es vármegyeszerte nagy megbecsülésnek örvend. A rendkívüli összegű adományhoz Oswild Géza a következő levelet mellékelte lapunk szerkesztőjéhez: Kedves Barátom! Holnap átutalok az Egyházmegyei Bank r. t. Eger íőintézethez a gyöngyösi fióknál lévő számlámról 5000 pengőt. Légy szives ezt & bombakárosultak adományaihoz csatolni. Igyekszem támogatni a magam részéről is nemes akciódat — már csak azért is rajtad keresztül — mert szőlősgazda érdekharcunkban mindég hűségesen mellettünk voltál. Vagyok Gyöngyösön, 1944. május hó 7 én baráti üdvözlettel Oswald Géza. Az adományt köszönettel utaljak át a bombakárosnltak számlájára, akik bizonyára nagy hálával fogadják a magyar áldozatkészségnek ezt a kiemelkedő példáját. De hálás ezért az adományért a gyűjtés munkáját végző szerkesztőség is. Az újságírói munka ritkán talál elismerésre s ma olyan gyorsan elhalványulnak a tegnapi írások a ma szenzációi mellett, éppoly gyorsan megy feledésbe a kéz is, amely a betűket rótta. Ez a levél s a benne megnyilatkozó erkölcsi támogatás olyan jutalom, amelyre büszke lehet a magyar sajtó minden tagja. Olyan jutalom, amely erőt és öntudatot ad & további munkára, mindenkiért, a kezünkre bízott magyar vidékért, az egész magyarságért. Egy másik nagy összegű adomány is érkezett ma szerkesztösügünkhöz. Az Egri Hangya Szövetkezet alkalmazottai 620 pengőt ajánlottak fel a bombakárosultaknak. A Szövetkezet maga már eljuttatta hozzánk ötszáz pengős adományát s most az alkalmazottak adták össze pengőiket és filléreiket ezért a szép magyar célért. Adományukat felmutatjuk példa&dásért és lelkesítésért. Az utóbbi adományokkal az Eger gyűjtésének összege 25.458 pengő 17 fülér. Unterreiner János ismét egyedül vezeti a Koronát Eger, május 13. Eger közönségét mind'g rendkívül érdekelte a Korona sorsa, mert eb beu az európai szíuvonalü szállodai és vendéglői üzemben Eger jól jö- " védelmező idegenforgalmának egyik fontos tényezőjét ismerte meg és tanulta megbecsülni. Eger jó hírének egyik megalapozója volt a Korona és bérlője Unterreiner János, aki közel két évtized óta vezette az üzemet, közmegelégedésre. A boldog béke éveiben a világ minden táján ismerték nevét, s ha most csapán az országhatárok jelentik az idegenforgalom méreteit, tekintélye, tisztessége és munkája annál bensőségesebb értéket jelent. Mint ismeretes, a Korona bérletét néhány hónappal ezelőtt társas viszonyban kötötte «eg Unterreiner János, s most e társas viszony barátságos keretek között megszűnt. Unterreiner János ismét egyedül vezeti a Korona üzemét a régi lel- külettel, a régi szellemben s nem utolsó sorban fiatalos munkakedvvel és munkabírással. ............... ^ ........- ^ — — — — -rr rrfr_fffr_ffff_fx N yílt levél Danyi László polgaristához Eger város légoltalmi ügyosztálya ma a következő levelet kapta: „Nagyságos Polgármester Ur 1 Azzal az alázatos kérelemmel fordulok Nagyságodhoz, hogy ön mint légoltalmi vezető, légoltalmi házparancsnoknak legyen szíves kinevezni és ha Nagyságod engem ez zel megjutalmazna, kérem, hogy a 107—149 ig az A-szalában házparancsnok lehetnék. Magamról any- nyit tudok írni, hogy 14 éves vagyok é3 4-ik polgáriba megyek, és mint magyar fiú megmenteném azt a házcsoportot. Alázatos kérelmemet megújítva maradok Nagyságodnak alázatos szolgája: Danyi László Eger A-szala utca 123 szám.“ A levélre a válasz a következő: T. Danyi László IV. polgaristának, Eger Árnyékszala u. 123. A polgármester úr ma eljuttatta hozzánk, a városi légoltalmi ügyosztályhoz leveledet, amelyben ház- parancsnoki kinevezésedet kéred. A háború vihara mindig jobban közeledik felénk és ma már ott tartunk, hogy minden órában, minden percben el lehetünk készülve városunk : Eger légi bombázására is. A felhők mögül orvul támadó ellenség itt 32.000, ember életét és egy élet minden munkájával gyűjtött kis vagyonkáját veszélyezteti. Sokan már reá döbbentek a veszélyre és igyekeznek bennünket segíteni a légoltalom nehéz munkájában, de bizony még mindig nem csekély azoknak a száma, akik vonakodnak részt venni a közös küzdelemben és másoktól várják azt, hogy szeretteik életét a bombáktól, házukat a lángoktól, pusztítástól megvédelmezzék. Mindig tudtuk, hogy a ínagyar fiatalságra munkánkban elsősorban számíthatunk, mégis most különö-
