Eger - hetente négyszer, 1944

1944-05-13 / 75. szám

EGER 1944. május 13. 2 azoknak, akik ennek az üzleti ered­ménynek az elérésében közremű­ködtek, elsősorban Szabó Lajos ügyvezető igazgatónak, aki lanka­datlanul, céltudatos, mindenre ki­terjedő gonddal és figyelemmel ve­zeti a szövetkezet ügyeit, köszönetét tolmácsolta az alkalmazottaknak, akik a nehpz időkben is türelem­mel teljesítik kötelességüket, noha sokszor ezért gáncs és meg nem értés a jutalom. Végül megköszönte Bognár Jánosnak, a központi kiren­deltség főnökének lelkes támogatá sát-és további jóindulatát kérte az Egri Hangya számára. ÍRÓK ÉS ÁLLATOK. 1. Jósika. Mostanában volt 150. éve szüle­tésének. Az iskolában azt tanultuk róla, hogy ő a magyar történeti regények „atyja“. Ez természetesen túlzás, hiszen híres munkája, az Abafi előtt is megjelentek már re­gényszerű történeti ábrázolások. Az élet, a családi ház, a tordai és szurdoki kastély, régi foszló ru­hák, szűette bútorok, fényüket vesz­tett ékszerek, történetek az ősökről és Erdély adja a hátteret regényei­hez. Mindez inkább történelem, mint a Kiskunság vagy egy elhagyott csárda romja. Romantikus, kóbor lélek, szabad­harcos, katona, felsőházi tag, me­nekülő, hazafi a szó jó értelmében, egy haditörvényszék halálra ítéli, de ekkor már Lipcsében van. Be­járja Európát, látja a bécsi kon­gresszus ragyogását és átéli , a száműzetés kenyértelenségét. író és úriember, mégis Brüsszelben a felesége tartja el, mert írásai, bár mérhetetlen szorgalommal dolgozott, keveset jövedelmeztek. Ekkor már Arany, Jókai mondtak meséket a magyarságnak. Regényeiben a szívek uralmáról és nyugalmas boldogságról álmodik, de ezt a boldogságot és nyugalmat csak halála hozta meg. Síremlékére vágyait és a kor divatját követve ezt vésték: „Két szívnek porlad itt drága hamva, Eét szívnek álma íme teljesül: Szabad hazában boldogan nyughatva E drága földdel poruk elvegyül.“ 2. Állatok. Már régen figyelem az állatokat és érdekelnek megnyilatkozásaik. Külön világ ez. Az állatban semmi nincs az emberből. Mostanában új hírek érkeztek az Állatkert állatai­ról. Ezek- a hírek elmondják, hogy a múlt hetekben történt légitáma­dások alatt, mely a fővárost érte, a vadállatok fegyelmezetten és bát­ran viselkedtek. Mintha mi sem történt volna. Az ember erre az első pillanatban nyilván ezt mondja: „Könnyű nekik, mert nem tudják miről van szó.“ De elmondják a hírek azt is, hogy a közelgő veszedelem hírére sem. határozta el az Állatkert ve­zetősége az állatok kiirtását vagy elszállítását. Ez már szokatlan, mert évekkel ezelőtt és azóta is többször hallottuk, hogy bizonyos európai városok állatkertjeit és seregleteit elővigyáz^tként kiirtották. A kül- országi gondos vezetőket itt két szempont vezette : feltehető, hogy az emberek élelmezése annyira szűkös keretek közé szorul, hogy az állatoknak szánt eledeleket is emberek között kell majd szétosz­tani, tehát hasznos, ha nincsenek áílatok; de feltehető az is, hogy az állatok ólait a légitámadások alatt rongálások érik, azok kiszabadul­nak és a város egyébként béke- szerető polgárai közül szedik majd áfdozataikat, tehát fontos, hogy ne legyenek állatok. Nálunk hetekkel ezelőtt bizonyo­san megfigyelték az állatok maga­tartását és mivel fegyelmezetten viselkedtek, egyelőre nem tesznek ellenük semmit. Igaz, a városi és népi hit idők folyamán elfogadott olyan magyarázatot is, hogy az ál­latok érzékenyek, túlfíuomult érzé­keik vannak, idegesek, izgatottak és jóval előbb megérzik a közelgő ve­szedelmet, mint az ember, megérzik a földrengést, árvizeket, száraz és tikkasztó nyarakat, sőt a légitáma­dást Í3. Ez a magyarázat pontat­lan. Az állat évezredek óta a ter­mészetben él és még elfajzott fiai (macska, kutya, ló) sem tagadják meg ezt az ősi, természethez való tartozást. De más a vihar, eső, for­róság, mint a suhogó bombák. Ez emberi dolog. Ehhez nem értenek az állatok. Mindenesetre megnyugtató a ve­zetőség határozata. Kis ország nem engedheti meg magának, hogy drága pénzen megszerzett és nagy gonddal nevelt vadállatait egyik pillanatról a másikra kiirtsa. Mindössze annyi történt, hogy az őrök és gondozók között titokban fegyvereket és pány- vákat osztottak szét. 3. Epiktetos. A görög bölcsek és tanítók mun­káiból nemes és fenkölt szemlélet tükröződik. A kor, melyben éltek, nem volt szelídebb és egyszerűbb, mint a miénk. Egyszerűen kor volt, egy évszázad, egy évezred,- tele könnyel és vérrel, szenvedéssel és megpróbáltatással, örömmel és fel- szabadulással. Élet volt, pontosan olyan, mint a miénk és mégis má­sok voltak az emberek és mások a bölcsek. Voltak távlataik. Epiktetos egyszerű, hatalmunkban levő dol­gokról, ellenszenvről, a tárgyak sze­retteiéről, a fürdőről, kagylóról, hagymákról, asszonyokról és gyer­mekekről, az önmegtartóztatásról, barátokról, az oszlopcsarnokról, a salátáról ír. A halálról és a száműzetésről ezeket mondja: „A halál, a száműzetés és min­den a világon, ami irtózatosnak lát­szik, miden nap szemed előtt lebeg­jen! Leginkább azonban a halál. Sohasem fogsz akkor közönséges dolgokra gondolni és nem is fogsz túlságosan vágyakozni valamire.“ Ebergényi Tibor. Hirdetéseivel célt ér, ha az EGER-ben hirdet. Oswald Géza gyöngyösi szőlőbirtokos ötezer pengős adományával az Eger gyO|tése meghaladja a 25 ezer pengőt Az Egri Hangya Szövetkezet alkalmazottai 620 pengőt juttattak szerkesztőségünkhöz Az Eger gyűjtése ma jelentős ál­lomáshoz érkezett. Egy gyöngyösi nagy szőlősgazda, Oswald Géza 5000 pengőt utalt át az Egri Egy- házmogyei Takarékpénztárban levő folyószámlája útján szerkesztősé güakhöz a bombakárosultak javára. CLwald Géza a gyöngyösi szőlős­gazda társadalom első tagjai közé tartozik, az érdekképviseleti élet­ben kemény harcosa a helyi törek­véseknek es vármegyeszerte nagy megbecsülésnek örvend. A rendkí­vüli összegű adományhoz Oswild Géza a következő levelet mellékelte lapunk szerkesztőjéhez: Kedves Barátom! Holnap átutalok az Egyházmegyei Bank r. t. Eger íőintézethez a gyön­gyösi fióknál lévő számlámról 5000 pengőt. Légy szives ezt & bomba­károsultak adományaihoz csatolni. Igyekszem támogatni a magam ré­széről is nemes akciódat — már csak azért is rajtad keresztül — mert szőlősgazda érdekharcunkban mindég hűségesen mellettünk voltál. Vagyok Gyöngyösön, 1944. május hó 7 én baráti üdvözlettel Oswald Géza. Az adományt köszönettel utaljak át a bombakárosnltak számlájára, akik bizonyára nagy hálával fogad­ják a magyar áldozatkészségnek ezt a kiemelkedő példáját. De há­lás ezért az adományért a gyűjtés munkáját végző szerkesztőség is. Az újságírói munka ritkán talál el­ismerésre s ma olyan gyorsan el­halványulnak a tegnapi írások a ma szenzációi mellett, éppoly gyorsan megy feledésbe a kéz is, amely a betűket rótta. Ez a levél s a benne megnyilatkozó erkölcsi támogatás olyan jutalom, amelyre büszke lehet a magyar sajtó minden tagja. Olyan jutalom, amely erőt és öntudatot ad & további munkára, mindenkiért, a kezünkre bízott magyar vidékért, az egész magyarságért. Egy másik nagy összegű adomány is érkezett ma szerkesztösügünkhöz. Az Egri Hangya Szövetkezet alkal­mazottai 620 pengőt ajánlottak fel a bombakárosultaknak. A Szövet­kezet maga már eljuttatta hozzánk ötszáz pengős adományát s most az alkalmazottak adták össze pengőiket és filléreiket ezért a szép magyar célért. Adományukat felmutatjuk példa&dásért és lelkesítésért. Az utóbbi adományokkal az Eger gyűjtésének összege 25.458 pengő 17 fülér. Unterreiner János ismét egyedül vezeti a Koronát Eger, május 13. Eger közönségét mind'g rendkívül érdekelte a Korona sorsa, mert eb beu az európai szíuvonalü szállodai és vendéglői üzemben Eger jól jö- " védelmező idegenforgalmának egyik fontos tényezőjét ismerte meg és tanulta megbecsülni. Eger jó híré­nek egyik megalapozója volt a Ko­rona és bérlője Unterreiner János, aki közel két évtized óta vezette az üzemet, közmegelégedésre. A boldog béke éveiben a világ minden táján ismerték nevét, s ha most csapán az országhatárok jelentik az idegenforgalom méreteit, tekintélye, tisztessége és munkája annál ben­sőségesebb értéket jelent. Mint ismeretes, a Korona bérle­tét néhány hónappal ezelőtt társas viszonyban kötötte «eg Unterreiner János, s most e társas viszony ba­rátságos keretek között megszűnt. Unterreiner János ismét egyedül vezeti a Korona üzemét a régi lel- külettel, a régi szellemben s nem utolsó sorban fiatalos munkakedvvel és munkabírással. ............... ^ ........- ^ — — — — -rr rrfr_fffr_ffff_fx N yílt levél Danyi László polgaristához Eger város légoltalmi ügyosz­tálya ma a következő levelet kapta: „Nagyságos Polgármester Ur 1 Azzal az alázatos kérelemmel fordulok Nagyságodhoz, hogy ön mint légoltalmi vezető, légoltalmi ház­parancsnoknak legyen szíves kine­vezni és ha Nagyságod engem ez zel megjutalmazna, kérem, hogy a 107—149 ig az A-szalában házpa­rancsnok lehetnék. Magamról any- nyit tudok írni, hogy 14 éves va­gyok é3 4-ik polgáriba megyek, és mint magyar fiú megmenteném azt a házcsoportot. Alázatos kérelmemet megújítva maradok Nagyságodnak alázatos szolgája: Danyi László Eger A-szala utca 123 szám.“ A levélre a válasz a következő: T. Danyi László IV. polgaristának, Eger Árnyékszala u. 123. A polgármester úr ma eljuttatta hozzánk, a városi légoltalmi ügy­osztályhoz leveledet, amelyben ház- parancsnoki kinevezésedet kéred. A háború vihara mindig jobban közeledik felénk és ma már ott tar­tunk, hogy minden órában, minden percben el lehetünk készülve váro­sunk : Eger légi bombázására is. A felhők mögül orvul támadó el­lenség itt 32.000, ember életét és egy élet minden munkájával gyűj­tött kis vagyonkáját veszélyezteti. Sokan már reá döbbentek a ve­szélyre és igyekeznek bennünket segíteni a légoltalom nehéz mun­kájában, de bizony még mindig nem csekély azoknak a száma, akik vo­nakodnak részt venni a közös küz­delemben és másoktól várják azt, hogy szeretteik életét a bombák­tól, házukat a lángoktól, pusztítás­tól megvédelmezzék. Mindig tudtuk, hogy a ínagyar fiatalságra munkánkban elsősorban számíthatunk, mégis most különö-

Next

/
Thumbnails
Contents