Eger - hetente négyszer, 1944

1944-05-08 / 72. szám

9

E a E B

1944. május 8.

Rendelet a zsidó üzletekben lévő zárolt áruk kiadásáról

Milyen feltételek mellett lehet kiszolgáltatni az április 21-e előtt megrendelt árucikkeket?

A kereskedelem- és közlekedés- ügyi miniszter a lezárt zsidó üzletekben levő zárolt vagy idege a tulajdont képező áruk kiadása tárgyában az alábbi rendelkezést adta ki:

1. Az Ipari Anyaghivatal, a Bőr- ellátás Országos Kormánybiztosa, továbbá az Ipari Anyaghivatal által átruházott hatáskörben a kereskedelmi és iparkamarák, illetőleg az ipartestületek által szabályszerű anyagfelszab&dítás útján kiszolgáltatni engedélyezett zárolt cikkeket a jelentkezők részére — feltéve, hogy azok nem zsidók — ki kell szolgáltatni.

2. A 11.500/1943. Ip. M. sz. rendelet I. sz. függelékében felsorolt szervek megrendelésére vagy e szervek által engedélyezett megrendelésre, mindennemű gépjárómű- alkatrészt és gépjárómű javító anyagot ki kell szolgáltatni. A 11.500/1943. Ip. M. sz. rendelet I. sz. függelékében felsorolt szervek megrendelése, illetőleg engedélye nélkül is kiszoigálhatatható gépjármű javító anyagot valamely honvédségi katonai parancsnokság bélyegzőjével ellátott írásbeli megrendelésére is ki kell szolgáltatni.

3. A kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztérium X. szakosztálya által kiutalt gépjármű gumiabroncsok szintén kiszolgáltatandók.

4. Ki kell végül szolgáltatni azokat az árukat is, amelyeket a lezárt zsidó üzletek valamelyikénél ez év április 21. napja elótti időpontban írásban megrendeltek, de

Heves vármegye Hegyközségi Tanácsa Gyöngyösön a városházán tartotta meg április 28-án rendes közgyűlését Hevessy Gusztáv elnöklete alatt. A népes közgyűlés elsősorban a dr. Gedeon Mihály tanácsi titkár által előterjesztett évi jelentéssel foglalkozott.

A titkári jelentés rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a megyei szőlősgazdáknak a múlt termelési évben meg kellett küzdeniük, de utalt azokra az akadályokra is, amelyek a most megindult termelési évadban jelentkezni fognak. A múlt évben kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a kiutalt kisebb mennyiségű rézgáliccal is eredményesen védekezzenek, most azonban a helyzet súlyosabb, mert a rézgálicmennyiség kisebb. Egyéb anyagokban is nagyobb a hiány, s munkaerő tekintetében is nehézséggel kell majd megküzdeni.

még el nem szállítottak, vagy amelyeket javítás, alakítás, kicserélés végett elismervény ellenében az időközben lezárt zsidó üzletek valamelyikében hagytak, végűi azokat, amelyek okirattal igazolhatóan nem képezik a zsidó kereskedő tulajdonát, ideértve a bizományba átvett árukészletet is.

5. Az 1—4. pontokban felsorolt árucikkek csak szabályszerű átvételi elimervény ellenében szolgáltathatók ki. A kereskedő az ávételi elismervényt az 1. pont eJetében az anyagfelszabadításnak nála levő úgynezett tároló példányához, a 2. pont esetében a megrendeléshez, a 3. pout esetében a kiutaló rendeletnek nála levő másolati péld i*yá- hoz, a 4. pont esetében pedig a megrendelő levélhez, az elismer- vényhez, illetőleg ahhoz az okirathoz tartozik csatolni, amelynek alapján az árat a 4. pont értelmében ki kell szo’gáltatni.

6. A fizetés a zsidó kereskedó zárolt számlájára törénik. Az 1—4. pontban felsorolt áruk csak a befizetést tanúsító nyugta ellenében szolgátlathatók ki. A kereskedő a nyugtát az 5. pontban foglalt rendelkezéshez hasonlóan csatolni, illetőleg megőrizni köteles.

7. Azok a zsidó kereskedők, akiket az 1—4. pontban foglalt rendelkezés érint, tartoznak üzletükben ez év május 8 tói május 20 ig bezárólag reggel 7 és 9 óra között félig lehúzott redőny mellett az 1—4. pontokban felsorolt jogosultak rendelkezésére állni.

A tanács mind a titkári jelentést, mind a zárszámadásokat egyhangúlag vette tndomásnl, a hozzászólások során többen kérték, hogy a feketerézgálic helyett is ntalja ki a kormányzat a tiszta rézgálicot, mert a ballaszt anyagok nélkül is tudnak majd takarékoskodni a gazdák.

Gyöngyösi tagok a zsinegellátás hiányosságára hívták fel a figyelmet, — mert a város mindössze 50 mázsát kapott, ami a szükséglet csekély töredéke. Mások a búza és borár megállapítását kifogásolták az egyébként örömmel fogadott búza csereakció során. Ugyancsak gyöngyösi hegyközségi kiküldöttek tették szóvá, hogy a direkttermók- kel fertőzött területek minősítése körül revízió lenne szükséges, mert sok szőlősgazda esett el hibás megállapítás miatt a rézgálic utalványoktól.

Nagy figyelemmel hallgatta a tanács Oswald Géza beszámolóját a borpiac kedvezőtlen alakulásáról, amelyet az általános viszonyok, szállítási nehézségek mellett valószínűleg zsidó másodkezek borkínálata is fokoz. Az a nézet alakult ki, hogy helyén való lesz a tanácsnak illetékes helyen szorg»lmazni az

Minden tájnak és mindea városnak megvan a maga sajátos jellege, amelyet homályosan minden ember érez, vagy legalább is homályosan sejt. A szellemi arculat és általában a finomabb vonások meglátásához már nem elegendő a hétköznapi szem. Tudósok, költők és művészek túiérzékeny lelke szükséges hozzá, hogy felfogja a mindennapi szemnek láthatatlan szépségeket, a helyi történelmi erőket, a jelent és múltat, az embereket és köveket egybefogó szellemi valóságot.

A tndós és a költő egyaránt a hősiességet látja Eger legjellemzőbb szellemi vonásának és történelmi formálójának. Ez az oka annak, hogy városunk mind a tudományba, mind az irodalomba történelmi eseményein, még pedig a hősiesség legszebb és legfelemelőbb magyar példájával, az 1552. évi ostrom dicsőséges leküzdésével került. A hősi akaratnak, az összefogásnak, szervezettségnek, leleménynek és kitartásnak olyan kivirágzását matatta ez az eszmény, amelyhez foghatót a' magyar történelem csak keveset matathat fel. Érthető tehát, hogy Tinóditól és Balassától kezdve alig van magyar költő és író, akit Egernek ez a hősi arca meg ne ihletett volna. Ezenkívül azonban alig van valami, ami a költő szemében nagyobb érdeklődésre tarthatna számot. A városkülsőnek legsajátosabb vonása, barokkos épületei és utcái, s vele együtt mindaz, amelyet a barokk szellem létrehozott, alig hatottak valamit a költői képzeletre. Pedig Eger barokk értékei nem- csnpán jellemzők erre a városra, de egyúttal életformáló szerepet is hordanak magákban. Mint ahogy a vár arra int mindenkit, hogy az ellenfél százszoros túlerejével szemben is győzelmesen megállhatunk, a Líceum, a Minoriták temploma, a Káptalan-utca és még sok-sok kőbe vésett emlék azt hirdetik, hogy szükség van falemelkedésre, megújulásra lélekben, szellemben és életformában egyaránt; azt hirdetik, hogy a lélek erőinek, a szellemnek meg kell fürdenie az őskeresz- ténység tisztaságában, hogy utána ujjongva, táncolva, dalolva szökjék magasba életkedvünk, mint ahogy a barokk szobrok és képek mozgalmas vonalai tükrözik egy újjáéledő kor életritmusát.

A XVIII. századi barokk Egernek ezt & tauitását a XIX. és XX. században elfeledtük. Az igénytelenség, kispolgáriság és szellemteintervenciós vásárlások megindítását, mert a munkáltatásokhoz a gazdáknak pénzre van szükségük s a további árrombolást az intervenció útján lehet megakadályozni. Különféle kisebb jelentőségű kérdések letárgyalása után a késő déli órákban ért véget a közgyűlés.

lenség sokkal jobban ránehezedtek ennek a városnak a lelkére, sem hogy megértettük volna a nagy Eszterházy Károly püspök álmát, amelyet a líceum hatalmas kövei közé rejtett. Tudomány, művészet, irodalom milyen törpe kis kérdésekké zsugorodtak itt az újhonban. Talán ez az oka annak, hogy a barokk Egernek nem volt mondani valója polgárai számára. A város eme arcának sem költészete, sem irodalma nincs, de még képzőművészetünk sem állt meg mellette tartósan. Legfeljebb & fényképész kép leletét ragadva meg néha napján. Annál inkább örülnünk kell most, hogy végre van köitője, ihletett kezű művésze a barokk Egernek is. Hamza Tibort köszönthetjük benne, aki ecsetjének szorgalmas vonásaival szinte dalcsokorrá szőtte a város térbeli szépségeit. A kiállított képek nagyszáma és a feldolgozott tárgyak sokasága azt matatja, hogy szinte kimeríthetetlen Egernek, mint művészi témának a gazdagsága. A művész szeme szerencsés kézzel válogatta ki a legfestőibb és leginkább jellegzetes vonásokat. Pedig ez a kiválasztás nem volt könnyű, mert a táj, sót a részletek stilusegységét is csaknem mindenütt zavarja egy- sgy oda nem való épület, stilnstalan kép vagy szobor. Azoknak a helyzeteknek gondos kiválasztása, a- honnan a Líceum, a barokk templomok és utcarészletek a maguk művészi tisztaságában jelenhetnek meg, azt matatják, hogy Hamza Tibort a város legsajátosabb arca, az újjáéledést hirdető és arra szomjas lelke, barokk szellemisége ragadta meg legjobban. Festői stílusának geometriai zártsága nincs ellentétben a barokkos téma hajlékonyságával, mert a forma és szín leegyszerűsítésével és a magas horizontú szemlélési móddal biztosítani tudja a kép könnyedségét.

Amikor Hamza Tibor egri képeinek megkapó sorát újra meg újra áttekintjük, elgondolkodunk azon, hogy vájjon miért nem volt folytatása Eszterházy Károly püspök nagyszerű kezdeményezéseinek, a- melyekkel Egert a tudomány és művészet iskolavárosává akarta emelni. A kedvezőtlen történelmi környezet mellett mi volt az, ami megakadályozta az egyetem és a művésztelep kifejlődését? Az anyagi erók hiánya, vagy részvétlenség?! Bármi volt, csak sajnálni lehet, mert e várost naggyá igazán

Interuenciós udsdrldsokat és a tiszta rézgálic kiosztását szorgalmazták a hegyközségi tanács közgyűlésén

Gondolatok Hamza Tibor képkiállításával kapcsolatban