Eger - hetente négyszer, 1944
1944-05-06 / 71. szám
•• wr f% 14 £ fi* 1* £ fi Eger, L V. évfolyam, 71. szám. ARÄ 16 FILLÉR Szombat Trianon 25,1944. május 6. ELŐFIZETÉSI DÍ Ji tgg hőnapra 2 P 80 fillér, u évre 8 pengő, — Egyes szám árai hétköznap 16 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG Líceum, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.0061 A megalakítandó zsidó tanács végzi el a kijelölt területre történő átköltöztetést Az egri zsidó városrészre vonatkozó rendelkezések Mint már legutóbbi számunkban jelentettük, dr. Szabó Gyula alispán a kormányrendeletben adott felhatalmazás alapján Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Tiszafüreden elrendelte a zsidók által lakható városrészek kijelölését, továbbá intézkedett, hogy a járások zsidó lakosságát Hatvanban és Tiszt fart den a járási székhelyeken, a többi járások zsidó lakosságát pedig a Szűcsi úgynevezett bigölyuki bányatelep lakóépületeibe vonjak össze. Az említett helyekre vonatkozólag az alispáni rendelet részletesen közli azokat az utcákat, amelyek a jövőben a zsidók lakhelyeiül szolgálnak. Dr. Szabó Gyula alispán rendeleté végrehajtásáról a következőkben intézkedik: Meg kell alakítani a zsidó tanácsot Hatáiozatom végrehajtását mind polgármester, mind főszolgabíró azzal kezdje, hogy mind a kiürítendő, mind a felvevő járások, illetve vá rosok egész közigazgatási területére kiterjedő hatáskörrel — ahol ez szóbeli rendelkezésem szerint még nem történt volna meg — a zsidótanácsot alakíttassák meg. Intézke déseit a zsidó tanács utján foganatosítsa és annak végrehajtásáért a tanács tagjait személyesen tegye felelőssé. Az elköltözés előkészületi intézkedéseinek megtételére az érintett zsidó lakosság a zsidó tanács utján, illetve a helyben szokásos más al* kaim as módon (dobszó, körözvésy, falragasz) azonnal értesítendő. Az átköltözéshez szükséges szállító eszközökről kézi erőről stb. a zsidó tanácsnak kell gondoskodni’. A Bagóiyuki bányatelepen kijelölt uj lakóhelyre az átköltöztetendő zsidók űtbainditá8a előtt a gyöngyösi, hevesi és pétervásárai járás főszolgabírói rövid úton vegyék fel az érintkezést az egri járás főszolgabírójával és vele egyetértésben határozzák meg az útbaindulás, illetve odaérkezés időpontját. Mit vihetnek magokkal Az átk öltözködő zsidók szemé- lyenkint 50 kg. súlyú csomagot és ezenfelül a készletükben lévő élelmiszerből annyit vihetnek magukkal, amennyit elszállítani képesek, de legalább 15 napi élelmet személyen- kint vinni kell. A kijelölt lakóhelyre való megérkezés után a 15 napot meghaladó személyenkinti élelmi cikken felüli mennyiséget a zsidó tanács a kijelölt város, illetve községrész alkalmas helyiségében gyűjtse össze. Ez a mennyiség tartalékot képez a tömörített zsidó lakosság további élelmezésére. % A személyenkinti mintegy 50 kg. súlyú csomagba a szükséges alsó és felsó ruhaneműek, takarók és fekvő alkalmatosság csomagolható össze. Ml lesz az elhagyott lakásokkal A zsidók el- vagy átköltözködésé- vel megüresedő lakásokban visszamaradt bútorokat, berendezési és más tárgyakat a helyi hatógág legalább 2—2 kiküldöttje a helyszínén 2 példányú leltárba veszi, azokat a lakás egy elzárható helyiségébe tömöríti, lezárja és lepecsételi. A visszahagyott zsidó vagyontárgyak biztos megőrzéséről a leg* messzebbmenóen gondoskodni kell. A leltár második példányát a helyi hatóság haladéktalanul az elsőfokú közigazgatási hatósághoz (főszolgabíró, polgármester) terjeszti be. A kijelölt község, illetve városrészben lakó nem zsidó (megkülönböztető jelzésre nem köteles) egyének felhivandók, hogy a gettó területéről való kiköltözésük érdekében baladéktalannl jelentkezzenek az elsőfokú lakásügyi hatóságnál, akik a zsidók átköltöztetésével megüresedő zsidó lakásokat elsősorban azon nem zsidó családok elhelyezésére tartják fenn, akik a gettó területéről kiköltözni szándékoznak. Kiköltözésükig is felhivandók a kijelölt területen lévő keresztények, hogy az ott lakó zsidó fajú egyénekkel nem érintkezhetnek, velük semminemű összeköttetésben nem állhatnak. A kijelölt területre vonatkozó részletes rendészeti szabályok megállapítása az elsőfokú közigazgatási hatósággal karöltve a rendőrhatóság, városokban tehát a m. királyi rendőrkapitányság vezetője, községekben pedig a főszolgabíró jogköre. Minden a zsidók lakóhelyéül kijelölt város-, illatve községrészben maguk a zsidók kötelesek szülőotthont (bölcsödé), aggok házát, gyengélkedő (beteg) szobát., vagy szobákat és a fertőző betegek részére elkülönítő helyeket azonnal felállítani. Határozatom végrehajtása után a vármegye területéu máshol, mint. Eger, Gyöngyös városok, illetve Hatvan és Tiszafüred községek, gettóul kijelölt részein, valamint az egri járáshoz tartozó Bagólyuki bányatelepen kívül zsidó f»jú eeyéa nem tartózkodhatik és nem telepedhetik le. Kivételt képez *z, ha a zsidó nak a kijelölt területen kívül eső községben lakáaa honvédelmi munka szolgálatos, vagy más hatósági rendelkezésen alapul. Határozatom végrehajtásával kapcsolatban még az alábbiakra hívom fel az elsőfokú közigazgatási hatóságod figyelőiét. Abban az esetben, ht a zsidónak iparüzlete, hmonbérlete vagy bármely más vállalata van és eltávo-. zása következtében a vállalatot személyes közreműködésével továbbvezetni vagy felszámolni nem tudja, a községi elöljáróság (polgármester) gondnok kirendelése vegett a gyámhatósághoz tesz előterjesztést. Az idéze* kormányrendelet 12. § a érteiméi u, ha hatósági intézkedés következtében a bérlő lakását elhagyni köteles, a bérleti jogviszony annak a hónapnak utolsó napjával ér v4get, melyben a bérlő lakásából kiköltözik. Még nincs Intézkedés a zsidó városrész rendiére vonatkozóan Amint az alispán rendelete kimondja, a zsidó városrész rendjének, közlekedésének stb. megállapítasa a rendőrhatóságra tartozik. Egerben a rendőrhatóság még nem állapította meg a városrész életére vonatkozó szabályokat. Megalakították az egri zsidó tanácsot Az alispáni rendeletben meghatározott zsidó tanácsot tegnap délután megalakították Egerben. Milyen esetekben mérséklik a beszolgáltatási kötelességet Gy ermekkedvezmény. Ha a gazdálkodó összes beszól- gáltatási kötelessége az 5000 búzaegységet nem haladja meg, a háztartásban élő minden, az 1932. január 1. és az 1945. június 30. napja között született gyermek után a kenyérgabona beszolgáltatási kötelességét 100, a zsírbeszolgáltatási kötelességét pedig 50 búzaegységgel kell mérsékelni. Amennyiben a gazdálkodó kenyérgabona beszolgáltatási kötelessége kevesebb lenne ebben a csoportban, mint amennyit törölni kell, akkor a különbözetet, mint mérséklést, a zsírbeszolgáltatási kötelességbe be kell számítani, illetve továbbmenően a hús, vagy szabadválasztású terményekre terjed ki a csökkentés. A mérséklés iránti kérelmet utólagosan — 1945. június 30-a után — hajtják végre a hatóságok. Kedvezmény katonai szolgálat címén. Ha a gazdálkodó összes beszolgáltatási kötelessége az 5000 búzaegységet nem haladja meg és a gazdálkodó, vagy gazdaságában állandóan foglalkoztatott családtagja az 1944. január 1. és december 31. között katonai szolgálatot teljesít, a beszolgáltatási kötelességet minden katonai szolgálatot teljesítő személy után 600 búzaegységgel, illetőleg a katonai szolgálat minden megkezdett hónapja után 50 búza- egységgel mérséklik. Nem mérsékelhető azonban ezen a címen azoknak beszolgátatási kötelessége, akik sorkötelezettség alapján teljesítenek katonai szolgálatot, vagy pedig tényleges katonák. A katonai szolgálat címén való mérséklést 1944. december 31-e után hajtják végre a hatóságok. Mérséklés a rendeletben fel nem sorolt termények termesztése esetén. Ha a gazdálkodó szántóföldjének több mint egyötödén a rendeletben fel nem sorolt terményt termel, akkor 1944. június 30-ig nyilvántartó hatósága útján a közellátási kormánybiztostól kérheti beszolgáltatási kötelességének mérséklését. A kérelmet írásban kell benyújtani és ahhoz csatolni kell a területileg illetékes gazdasági felügyelőség vezetőjének igazolását arról, hogy a terményt az 1944. évben a kérelmében megjelölt nagyságú területen termeli és az 1941— 1943. évek valamelyikében legalább ugyanakkora területen termelt, mint amekkora terület alapján a mérséklést kéri. Amennyiben a közellátási kormánybiztos a mérséklést engedélyezi, esetleg kötelezheti a gazdálkodót arra, hogy a mérséklés alapjául szolgáló terményből meghatározott mennyiséget, meghatározott vevőnek a megállapított áron adjon el. Mérséklés elemi-kár címén. Az új beszolgáltatási rendelet is lehetővé teszi, hogy amennyiben a gazdálkodót elemi kár érte, vagy állatelhullás következtében szenve-
