Eger - hetente négyszer, 1944

1944-05-05 / 70. szám

1944. máin* 5 EGER 3 használják a nyomtatványokat, de a papiros mint pótanyag a szövetet, bőrt, szigetelést és sok minden egye­bet helyettesít. Sajnos, a mai viszonyok között & papiros nyersanyaga nem áll ren delkezésnnkre. De a cellulózét ma­gából a kész papirosból is elő lehet állítani, így a hulladékpapirosból is. A hulladékpapiros nagy tömegben található még mindig az irodák mélyén selejtezésre váró aktákban, de a háztartásokban is igen sok kiolvasott újság, értéktelen köny­vek, használt füzetek, régi dobozok stb. vannak, amelyekből kitűnő uj papirost lehet készíteni. Felhívjak tehát mindenki ügyeimét az irodájában és háztartásában heverő ilyen papírhulladékokra, hogy jut­tassa el azt rendeltetési helyére, adj* viasza azt a nagy nyersanyaghiány­ban szűkölködő gyáriparnak, hogy ezáltal kenyeret adhassunk sok sok mnnkásnak. Hazafias kötelessége ma miadenkinek megbecsülni és értékesíteni mindazokat a dolgokat, amelyeket nyersanyagként lehet fel­használni és legjobban alkalmaz­hat jua ezt éppen a papiroshulla­déknál, amely minden háztartásban bizonyára feltalálható. Május 8—12 között papirosnapo­kat tartanak Egerben; a leventék sorba járják a házakat és össze­szedik a papirosbullidékot. Kérjük a háziasszonyokat, hogy készítsék ki azokat a számukra, vagy juttas­sák el bármikor az Egri Nyomda rt-ua^, ahol a hulladékpapirosgyüj- tésnak egri központja van, ahonnan az összegyűlt hulladékpapirost nagy bálákba sajtolva szállítják el a pa­pírgyárnak. Árurejtegetés helyett vidéki raktározás Megtalálták a Kodak-ggár egri raktárát, amelyben 37 láda film volt Eger, május 5. A napokban érdekes feljelentés érkezett a rendőrségre. A feljelentés szerint fényképészeti á'uk érkeztek nagy mennyiségben Deutsch Simon egri bankár címére, akinek b»nk- üzlete van Egerben és mint kivéte­lezett hadirokkant, az IBUSZ szál­lítmányozási irodáját vezeti. A rendőrség kiszállt a helyszínre és a Kállay Zoltán utcai ház há- tulsó raktárhelyiségében 37 láda filmet, fényképészeti cikket stb. ta­lált. Az árukra vonatkozólag Deutsch Simon azt adta elő, hogy raktárit a Fétyképészeti Cikkek Kereske­delmi és Ipari Rt., mint a Kodak gyártmányok magyarországi eladási központja bérbe vette s oda ládákat szállított. Ugyanezen a napon megérkezett Egerbe a részvénytársaság igazga­tója is, akinek kihallgatását a rend­őrség ugyancsak megkezdte. Az ügy nagy feltűnést keltett Egerben és mindenki azt hitte, hogy árúrejtegetésról van sző. Különösen nagy érdeklődéssel várták a fejle­ményeket az egri fotocikk-kereske' dók, mert negyedévenként igen csök­kentett mennyiségben kapják azo kát az árukat, amelyekből itt óriási készletek voltak felhalmozva. A részvénytársaság ügyvezető igazgatójának, Schreiber Péternek a kihallgatását az egrikir. ügyész­ség folytatta és megállapitást nyert, hogy a részvénytársaság a honvé­delmi miniszter rendelete alapján, az illetékes hadiűzemi parancsnok­ság egyenes utasítására szállította vidékre árukészletét, különös tekin­tettel arra, hogy a filmek gyúlé­konyságuk miatt veszedelmet jelent­hettek egy bombatámadás esetén. A királyi ügyészség a felmuta­tott Írásbeli igazolások alapján az eljárást megszüntette a részvény-- társaság és igazgatója ellen. Felmerül azonban a további kér­dés, hogy ha Budapesten tűzveszé­lyes volt a raktár filmkészlete, nem éppen olyan tűzveszélyes e Egerben. A tűzrendészen hatóságok bele­kapcsolódtak a nyomozásba és in­tézkedéseiket meg fogják tenni. így élünk — az óvóhelyen A legutóbbi riadó alkalmával az egyik óvóhelyen bájos jelenetnek voltak tanúi az ott tartózkodók, — amint ezt az eset szem- és fül- tanúja elmondotta. — Anyuka na­gyon feltette a kislányát. Az aggo­dalmat túlzásba vitte, mert sírva ölelgette az elemista korban levó szöszke leánygyermeket, állandóan azt hangoztatva, mi lesz veled stb. A kisgyermek — úgylátszik— meg unta & sirást-rivást, a következőket mondotta: Anyukám, mit félsz, ve lünk van az Isten, ne sírj! S az anya, valamint az óvóhelyen tar­tózkodók, akikre már szemmel lát­hatólag hatott az anya síráukozása, egyszerre megnyugodtak. Minden­esetre érdekes, hogy ez pont egy gyermeknek jut eszébe. Az érett felnőttek mindenre gondoltak, csak éppen az Isteare nem. Hasonló eset történt az egyik bábonyibérci pincében, csakhogy itt a kislány a sikoltozó anyára a kő­vetkező frappáns kijelentéssel ha­tott, amikor anyját figyelmeztették helytelen magaviseletére: Tűzoltó­bácsi, c*ak anyuka fél, én nem, mert magyar kislány vagyok s apuka kint van & harctéren, meg­véd bennünket. Öreg néni ballag az óvóhely felé. Megállítjuk s kérdezzük, hol az óvóhelycsomag. A néni azt vála­szolta, nincs, mert ő olyan szegény, hogy úgysem tudna beletenni sem­mit. Faggatjuk, mije van, majd fel- világosi íjuk, hogy az is vagyon, mert mással nem rendelkezik. Né­niké ezután eltávozott s ígéretet tett, hogy legközelebb meg lesz a csomag. Úgy adódott, hogy azon az éjszakán mégegyszer volt zavaró- repülés. Az éjszaka sötétjében egyszer csak a csendben, a lépések zaja mellett óraketyegést hallunk. Néztük, melyikünk órája ketyeg ennyire, ám az árnyékból előlép a néni s bejelenti: kérem itt az óvó­helycsomag. Még a vekkerórámat is beletettem. Megállapíthatjuk ugyanakkor azt, hogy ha a város lakosságának nagy része ezelőtt két évvel, vagy csak egy, — de mondhatok félévet is — csak tizedrészét tette volua mag annak, amit most tesz, a légolta­lom sokkal, de sokkal előbbre volna. Vigyázzunk, a légoltalom nem me­nekülésszerű burcolkodásból áll, hanem helytállásból. Sokan a bútorokat is kivitték nagy túlbuzgóságukban, azonban anélkül, hogy gondolkoztak volna egy kissé. Még érthető, ha életmen­tés szempontjából kivisszük a 14 éven aluliakat és 70 éven felülie­ket, meg a betegeket s vagyonuk egy részét. Ha máshol nem, árok­óvóhelyen megvédhetik ugyan az életűket, de a vagyont már nem vihetik oda. Csak azt és annyit vigyünk ki, amire a gyerekeknek, öregeknek és betegeknek kint ok­vetlenül szükségük van. Jellemző esetet mondott el az egyik házparancsnoknő, aki azok közé tartozik, aki a férje állásából származó tekintélyt meg sem kísé­relte felhasználni kibúvóul, hanem példát adó lelkesedéssel végezte munkáját. Most azt mondta neki valaki sokak hallatára: kellett ne­ked házparancsnokság, kellett ne­ked paraacsolási vágy, most meg­kaptad. Nem hagyhatod el a várost. Ez is felfogás. Az előbbiből lesznek a hősök, az utóbbiakból, no de ne részletezzük. Hála Istennek, nem sok van ilyen. De igaz az is, ilyen­nek is kell lenni. De csak azért, hogy mint a lelkiismeretleaség, a kötelességérzet hiányának minta­képét például felhozhattuk. Ezek­ben a nehéz napokban csapatostól kellene jelentkezni légoltalmi szol­gálatra. KÖZGAZDASÁG Termeljünk minél több burgonyát! A háború alatt nagyobb jelentő­séghez jutott a burgonya mind az emberi táplálkozásban, mind az ál­latok takarmányozásában. Ez ért­hető is, mert a területegységen a burgonya adja a legnagyobb tömegű tápanyagot, emellett sokoldalú a fel­használhatósága, a háborús közellá­tásban sok mindent lehet burgonyá­val pótolni. Éppen erre való tekin­tettel a kormányzat állandóan hang­súlyozza a buigonyatermesztés je­lentőségét és fokozott felkarolásá­nak szükségét. Ezt a célt szolgálja a „Fokozzuk a burgonya termesz­tését!“ című útmutató is, amelyet a földmívelésügyi minisztérium több százezer példányban juttatott el a gazdák kezeihez. Kívánatos, hogy necsak minden gazda gondoskodjék saját burgonya­szükségletének megtermeléséről — a háztartás szükségletén kívül a takarmányozási szempontokra is gondolva —, hanem termeljen minél több burgonyát mindenki, akinek bármilyen kis darab földje, vagy kertje van. A rendkívül háborús viszonyok és kockázatok, az eset­leges szállítási nehézségek egyaránt kívánatossá teszik, hogy minél több háztartás rendelkezzen saját ter­mesztésű burgonyával. A burgonya­termelésnek nagy előnye, hogy nem fenyegeti számbavehetó termelési és raktározási háborús veszély. Ok­szerű termelési eljárás mellett az időjárási kockázat is viszonylag kicsiny. A burgonyatermés kiszedé­se nincsen határidőhöz kötve és nem esik össze más fontos betaka­rítási munkákkal. De érdemes a sa­ját szükséglet fedezésén kívül el­adásra is minél több burgonyát ter­melni, mert a burgonya ára viszony­lag kedvezően van megállapítva, a beszolgáltatási kötelesség teljesíté­sénél is előnyös a burgonya búza- egység száma (étkezési burgonyá­nál 33, ipari burgonyánál 27.) Bár a burgonya szokásos ültetési ideje a legtöbb vidéken már elmúlt, még ezentúl is a siker teljes remé­nyével lehet burgonyát ültetni. Nem elég azonban az eddiginél nagyobb területen burgonyát ültetni, hanem okszerű művelésével a többnyire alacsony terméshozamát is emelni kell. A burgonya feltétlenül meg­kívánja, hogy annyiszor jól meg­kapálják, ahányszor a talaj össze- tömódése és a gyomosodás miatt ez szükséges. A lókapa használata a munkát gyorsabbá és olcsóbbá teszi. Különösen fontos munkája a bur­gonyának a töltögetés, amit általá­ban későn szoktak elvégezni. Az első töltögetést korán kell kezdeni, amikor a.bnrgonya lombja kb. arasz­nyi, azután fokozatosan kell töltö­getni, esetleg háromszor is, de fel­tétlenül kétszer. Vigyázni kell, hogy az utolsó töltögetés a teljes virág­zás előtt véget érjen, mert később a fejlődő gumók megsérülnek és ez a termés rovására megy. Töltögető ekével természetesen gyorsabb és olcsóbb munkát végezhetünk. — A* ÚJ élet vegéngtárának tétenként megjelenő 30 filléren fü­zetei kaphatók a Ktr. 8ajtónűiti- kitti kőnyiktrtiktdétibtn.

Next

/
Thumbnails
Contents