Eger - hetente négyszer, 1944

1944-05-05 / 70. szám

Ä fi ft 16 FILLÉB Mger, L V. évfolyam, 70. szám. Péntek Trianon 25, 1944május 5. ELŐFIZETÉSI DÍ J * fgg hónapra 2 P 80 fillér, 7« évre 8 pengő, —• Bgges szám árai hétköznap 16 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghtn. Szent János- Ngomda. Telefon 170. Csekkszámla: 54.668« Ma éjszaka ellenséges repülők Budapestet támadták A terrorfámsdás liővetiisztébeii is árok keletkeztek A Magyar Távirati Iroda jelenti: Tegnap a késő esti órákban délnyu­gat felól sok egyedülszáiló ellenséges gép repült az ország légiterébe, majd északi irányban eltávoztak. Ezek a repülések zavaró jellegűek voltak. Még a zavaró repülés ideje alatt nagyobb ellenséges kötelékek repültek be dél felöl és több oldal­ról támadást intéztek a főváros eile». A terrortámadás következtében a főváros területén károk keletkeztek. A magyar vadászrepülők és a lég­védelem működésbe léptek. Eddig több ellenséges gép lelövéséról ér­kezett jelentés. Ma a kora hajnali órákban ellen­séges gépek észak felól berepültek az ország légi terébe és déli irány­ban távoztak. Egerben Is légi riadd volt ma álszaka Ma éjszaka Egerben is megszó­laltak a szirénák, a légi riadó jel­zéseként. A riadó mintegy félóráig tartott. A város légiterében több ízben lehetett hallani repülőgép zn- gást, sót a világos égen magányo­san szálló gépeket is meg lehetett figyelni. Zárolták a zsidók 3000 pengte felüli készpénzkészletét A MTI jelenti: Az 1600/1944. M. E. sz. rendelet 8. § a úgy ren­delkezik, hogy a zsidó 3000 pengőt meghaladó készpénzét köteles a rendeletben meghatározott módon zárolt számlára befizetni. — Ez a rendelkezés a zsidóknak nemcsak az 1600/1944. M. E sz. rendelet értelmében megtett vagyonbejelen­tés idején fennállott készpftnzkész letére vonatkozik, hanem bármilyen címen ezután birtokukba jntó kész­pénzre is fennáll. A rendelet végrehajtását a ható­ságok ebb3n a vonatkozásban is szigorúan ellenőrizni fogják és az ellene vétőket a büntető eljárás folyamatbatétele mellett internálják. TLrrff-jnr-fffr j-ftruf-r­...........— —- -........-.........................1................. .........................—........- — K ik minősülnek a fél vérek közül nemzsidónak? A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az 1939:IV. törvénycikk, az úgy­nevezett II. zsidótörvény annak­idején igeíi bonyolult szabályokat állapított meg a „zsidó“ fogalmá­nak meghatározására, úgyhogy az­előtt sok esetben alig lehetett el­dönteni valakiről, hogy zsidónak minősül-e. Ezzel szemben az 1944. március 22-e őta kiadott zsidó ren­deletek tiszta faji alapra helyez­kedve egészen világosan állapítot­ták meg a nemzsidók és a zsidók fogalmi körét. Csupán egyetlen kér­désben: a két nemzsidó és a két zsidó nagyszülővel bíró személyek, az úgynevezett félvérek minősülése szempontjából a jogi helyzet a kö­vetkező : 1. Azoknak a félvéreknek, akik minden vonatkozásban nemzsidónak minősülnek, tehát semmiféle korlá­tozás alá nem esnek, két kategó­riájuk van: a) Az egyik kategóriába azok a félvérek tartoznak, akiknek zsidó származású szülőjük is már a nem­zsidó származású szülővel való há­zasságkötés idejében keresztény volt. Az ilyen félvér, aki tehát nemcsak maga született keresztény­nek, hanem zsidó szülője is már házasságkötése előtt keresztény volt, minden egyéb körülményre tekintet nélkül, teljesjogú nemzsidónak mi­nősül. Teljesjogú nemzsidó az ilyen félvér tehát még akkor is, ha zsidó származású házastársa van vagy volt. b) A másik félvérkategóriába az tartozik, aki maga ugyan keresz­ténynek született vagy élete 7,. évé­nek betöltése előtt kereszténnyé vált, de zsidó származású szülője vagy egyáltalán nem, vagy csak házasságkötése után, később tért át a keresztény hitfelekezetre. Ez a kategóriájú félvér azonban csak ak­kor minősül teljesjogú nemzsidónak, ha sohasem kötött házasságot zsi­0 dóval vagy akár olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője izraelitának született. Míg az a) kategóriájú félvér ese­tében az általa kötött házasságnak nincs jelentősége, addig a 6) kate­góriájú félvért zsidóval vagy rész­ben zsidó származású nemzsidóval való házasság zsidóvá teszi még ak­kor is, ha a házasságot felbontot­ták vagy a házasság az egyik há­zastárs halála folytán megszűnt. 2. Az a) és b) pont alá nem tar­tozó félvérek, tehát azok, akik csak 7. életévük betöltése után lettek keresztények, zsidónak minősülnek. Heves vármegye alispánja elrendelte Egerben, Gyöngyösön és a vármegye több községében a zsidók külön városterületének kijelölését A rendelet végrehajtását azonnal meg beli kezdeni Hol lesz az egri zsidőnegged? Dr. Szabó Gyula alispán a leg­utóbb kiadott kormányrendeletben foglalt felhatalmazás alapján ma elrendelte Eger és Gyöngyös váró­ikban, valamint Hatvan és Tisza­füred községekben a zsidók külön lakhelyének kijelölését és a járások területéről a zsidók összpontosítását. A rendelet szövege így kezdődik: A zsidók lakásával és lakóhelyé­nek kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában megjelent rendelet vonatkozó sza­kaszaiban biztosított jogkörömben elrendelem, hogy a legutóbbi hiva­talos megállapítás szerint az egri járás területén éló 352 lelket szám­láló, a gyöngyösi járás területén élő 174 lelket számláló, a hevesi járás területén élő 625 lelket számláló és a pétervásárai járás területén éló 184 lelket számláló, összesen 1285 fónyi — a rendelet 13. és 14. §-a szerint ezen rendelkezés hatálya alá eső — zsidó lakosság, — záros határidő alatt köteles az egri járás­hoz tartozó Szűcs- község közigaz­gatási területén fekvő bagőlyuki bányatelep lakóépületeibe, mint ki­jelölt űj lakóhelyre átköltözni. A hivatkozott rendelet 8. §-ának bekezdésében foglaltak alapjan az elózó bekezdésben felsorolt járások területéről kiköltöző zsidó lakosság kijelölt üj lakóhelyükön való elhe­lyezéséről az egri járás főszolga­bírója gondoskodik. Elrendelem továbbá, hogy a hat­vani járás 1121 fónyi és a tiszafü­redi járás 791 főnyi zddő lakossága, a járási székhelyen, tehát Hatvan és Tiszafüred község területén tömö- rítendő. Eger területén élő 1620 főnyi és Gyöngyös m. város területén élő 1824 főnyi zsidó lakosság a város­nak meghatározott részébe gyűj­tendő, illetve telepítendő össze. Az elől hivatkozott kormányren­deletben foglalt felhatalmazás alap­ján elrendelem, hogy: Eger m. városban: Gólya utca, Káptalan utca Eger patakon tnli, Incze pápa térig terjedő északi fele része, Újvilág utca, Vadász-ntca, Szúnyog-köz, Dobó-tér, Harangöntó-1 Mecset-, Torony- és Uszoda-utca területét magában foglaló területen, mint kizárólagosan kijelölt terüle­ten lakhatnak csak a zsidók. A zsidók elhelyezéséről városok­ban a polgármester, községekben a főszolgabíró gondoskodik. Ezeknek a hatóságoknak az aiispáni határo­zat végrehajtására az intézkedése­ket haladék nélkül meg kell tenni és a lehető legrövidebb idő alatt a zsidókat a kijelölt helyre költöztetni. A rendelet további intézkedését leg­közelebbi számunkban ismertetjük. Egyszerűsítik a vármegyék, városok és községek háztartási igazgatását A MTI jelenti: A minisztertanács legutóbbi ülésén tárgyalta a vár­megyék, városok és a községek ház­tartási igazgatásának egyszerűsítése tárgyában kiadandó kormányrende­letet.

Next

/
Thumbnails
Contents