Eger - hetente négyszer, 1944

1944-04-24 / 64. szám

8 EGER 1944. április 24. Hivatalos jelentés a vasárnapi ellenséges berepülésről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Folyó hó 23 án a déli órákban erős ellenséges repülő kötelékek lép­ték át széles kiterjedésben az or­szág délnyugati határát. A Dunán­túlon gyülekezve zömmel északnyu­gat felé, részekkel észak, illetve északkelet felé repültek. A vissza- repülés részint a Dunántúl nyugati részén, részint Budapesten át, dél­nyugat felé történt. Magyar és német vadászok több helyen légi­harcra kényszerítették és szétszór­ták az ellenséges hullámokat. A légvédelmi tüzérség is eredménye­sen lépett m&ködésbe. Eddig beér­kezett jelentések szerint a Dunán­túl egyes helyein bombázások vol­tak. Kárjelentés eddig nem érke­zett be. Ne játsszunk a villanylámpával és vigyázzunk az ajtónyitásra Ugyancsak az utóbbi estéken szerzett tapasztalat szerint igen gyakran előfordul, hogy légi ve­szély, vagy zavaró repülés esetén, amikor élénken lehet hallani az ellenséges gépek dübörgését, egyes könnyelmű és meggondolatlan ele­mek kézi villanylámpát gyújtogat­nak az utcákon. A felvillanó fény sok veszedelemnek lehet oka, aki tehát ilyen esztelenül cselekszik, saját családjának és városának pusztítója és árulója. Az ilyen személyeket azonnal át kell adni a rendőröknek. Ugyancsak nagyon kell vigyáz­nunk az ajtónyitáskor kiszűrődő világosságra. Különösen, ahol gyer­mekek vannak, megtörténik, hogy a családtagok kiszaladnak a szobá­ból. A belső fény ilyenkor kicsapó­dik és árulója lehet a háznak. Ilyen helyeken még jóelóre el kell er- nyózni a lámpát, le kell takarni sűrűbb szövésű ruhával. Gondoljunk arra, hogy legutóbb egészen ala­csonyan repültek idegen gépek a város légiterében . .. A bázparancsnoknak és Helyettesének, mint hatósági személyeknek kell engedelmeskednünk A sorozatosan megismétlődő légi veszélyek és riadók alkalmával gyakran megtörténik, hogy az óvó­helyre siető, vagy érkező lakosok figyelmen kívül hagyják a házpa­rancsnoknak vagy helyettesének figyelmeztetéseit vagy rendelkezé­seit. Ezzel kapcsolatban illetékes he­lyen nyomatékosan figyelmeztetnek mindenkit, hogy a házparancsnok­nak vagy helyettesének úgy kell endedelmeskedni, mintha hatósági személyek, rendőrök, vagy csend­őrök volnának. Aki utasításaiknak nem tesz eleget, vagy azoknak el­lene szegül, hatóság elleni bűncse­lekményt követ el s tettét igy fog­ják elbírálni. A zsidó kereskedések elnyerésére elsősorban a tűzharcos múlt és szakmai tudás jogosít Kunder Antal nyilatkozata a zsidó kereskedések bezárásáról A Magyar Távirati Iroda munka­társa felkereste Kunder Antal ke­reskedelem- és közlekedésügyi mi­nisztert, aki a zsidó kereskedések bezárásával kapcsolatban érdekes nyilatkozatot tett: — A kormány hivatalba lépésé­től kezdve fokozott figyelemmel kí­sérte a zsidók üzleti tevékenységét — mondotta. — Ennek során mind több és több bizonyíték birtokába jutott arra vonatkozóan, hogy a zsidók a közfogyasztásra rendelt árnkészleteiket elrejtik, viszont egyes közhasználati árucikkeket olyan mennyiségben dobnak piacra, ami a mai helyzetben rendkívül ká­ros, mert a készletet idő előtt el­vonja a tervszerű elosztás elől. — A bezárt és zár alá vett zsidó kereskedések leltározása iránt egy­idejűleg intézkedtem, hogy számba vehető legyen az az árú mennyiség, amelyet a zsidók tárolnak. — Ezt a mennyiség és érték sze­rint leltározott árukészletet a szak­mabeli keresztény kereskedők kö­zött fogom a szakma meghallgatá­sával szétosztani. —- Az üresen maradt üzlethelyi­ségeket, amelyeknek árukészlete szétosztásra került, az arra alkal más, kellő szakmai tudással és tő­kével rendelkező keresztény keres­kedők engedélyemmel kivehetik. En­nek a rendjét később fogom megál­lapítani. Azonban erre is csak ak­kor kerülhet sor, ha az áru átadá­sa már megtörtént. Ezért tahát teljesen céltalan, hogy ezidőszeriut ilyen irányú kérelemmel a hatósá­gokat bárki is ostromolja. — Elsősorban is azt kívánom megállapítani, hogy az egyes szak­mákban közgazdasági szempontból hány kereskedés, vagy vállalat mű­ködése indokolt és csak ezután szándékozom foglalkozni új cégek alapítására, vagy üresen álló volt Z3idó üzlethelyiségek átvételére irá­nyuló kérelmekkel. — Az átállítás során figyelembe kívánom venni egyes városoknak sa­játos kereskedelmi helyzetét. — A keresztény kereskedelmi alkalmazottak fizetését további ren­delkezésig a zsidók kötelesek ré­szükre folyósítani. A keresztény ke­reskedőknél a zsidó üzletek bezá­rása folytán természetszerűleg meg­növekedő forgalom és a zsidó ke­reskedelmi alkalmazottaknak a ke­resztény munkaadók által történő elbocsátása nagy részüket álláshoz fogja juttatni. — Az átállítás során előnyben fogom részesíteni a hadviselteket, akiknek elsősorban van jognk ahhoz, hogy a haza iránti hűséges köte- lességteljesitésük után megtalálják tisztességes megélhetésüket és bol­dogulásukat. Mert pillanatra se té­vesszük szem elől, hogy a mostanáig zsidók által bitorolt kereskedelem felszabadult várában majdan azok­nak kell helyet biztosítanunk és kenyeret adnunk, akik most nincse­nek idehaza és mindannyinakért önfeláldozóan küzdenek. — Az átállítás szakszerűségének biztosítására szakmánként miniszteri biztosokat állítok, akik a feutvázolt folyamat igazságos és helyes lebo­nyolításáért felelősek. — A bank és egyéb követelések a zsidókérdés általános vagyonjogi rendezésénél fognak megoldást nyerni. Mától kezdve újabb vonatkorlátozások lépnek életbe Eger, április 24. Illetékes helyről nyert értesítés alapján közöljük Eger utazóközön­ségével, hogy mától kezdve űjabb vonatkorlátozások lépnek életbe. — A 20 óra 18 perckor Egerből induló személyvonat tegnap közlekedett utoljára. A 22 óra 06 perckor Eger­be érkező személyvonat is tegnap érkezett Egerbe utoljára. A kilenc és félezer pengét Is meghaladta az „Eger" gyűjtése a bomba­károsultak javára Eger, április 24. Az EGER szerkesztőségéhez a szombaton és ma beérkezett ado­mányok a kilenc és félezer pengő főié duzzasztották a lapunkhoz be- érkezött összeget a bombakárosul­tak javára. Ma délelőtt a lajosvá- rosi plébánia juttatott hozzánk 42 pengőt a vasárnap rendezett mozi­előadások tiszta jövedelmeként, to­vábbá N. N. 20 P, Adamcsik György 10 pangót. Ugyanakkor igen tekintélyes ösz- szeget jelent a Baross Szövetség egri csoportjának gyűjtése. 1911. április 22-én beérkezett Baross adományok i 100 pengő: Baráz András vas­kereskedő, Mezey János Jenő ruha­ház, Pópl György bérautó vállalkozó, Simkó Imréné textilkereskedó Sze­rencs, Szerdahelyi Lajos textilkeres­kedó Bélapátfalva, Szigeti József épületanyagkereskedő. 50 pengő: Jagitza Gyula vas­kereskedő, Jakab János szitakészitó üzem, Kalmár György cukrász, To- midálszky Sándor textilkereskedő. 60 pengő: Sárvári Kálmán cuk­rász. 30 pengő: Horváth Jenő „Hun­gária“ nyomda. 20 pengő: Bajúsz József szoba- festómester, Jagitza Gynláné női ruhaszalon, Kovács és Kiss textil- kereskedők Feldebró, Lichter Lajos látszerész, Mezey Sándor ruhaház, Mucsi Sándor úriszabó, ifj. Okos Bertalan cipókereskedó, Pál Béla textilkereskedó, Rudlof István fog­műves, Tóth János vegyeskereskedő Makiár. 15 pengő: Barta Sándoné textil­kereskedó, özv. Jeskó Lajosné tej­termékkereskedő, Roily Géza üzlet­vezető, Seress Jenő festékkereskedő. 10 pengő: Csépányi Jenő cipész­mester, özv. Lakatos Gynláné textil­kereskedő, Molnár Sámuel szatócs Tiszaszóllős, Szabó Mária textil­kereskedő Makiár. 5 pengő: Hegedűs Béla tüzelő- anyagkereskedó Füzesabony, Lsstál Iván textilkereskedő, Losonczy Já­nos úriszabó. 2 pengő; özv. Paulik Dezsóné női ruhaszalon. Neveljünk minél több selyemhernyót Eger, április 24. Több cikkben hívtuk fel már a lakosság figyelmét a selyemhernyó nevelésére. Hadseregünknek rend­kívül nagy szüksége van selyem­gubó selymére u ezért most nem­csak nemzetgazdasági, hanem hon­védelmi szükség is parancsolja a selyemtenyésztést. Bizonyos, hogy most a nép széles rétegeinél sok a pénz, így nem túlzottan csábít há­rom-négyszáz pengős kereset, de ha meggondoljak, hogy ezt az összeget játszva 4—6 hét alatt lehet meg-

Next

/
Thumbnails
Contents