Eger - hetente négyszer, 1944
1944-04-22 / 63. szám
a EGER 1944. április 22 1. Mindenki őrizze meg nyugalmát, mert az eddigi tapasztalatok szerint a kapkodás rendesen vak- rémülettel jár és csakis a nyugalomtól várható eredményes munka. 2. A* óvóhelyekre elsősorban nőket és aggokat kell beengedni, a férfiak tartsák becsületbeli kötelességüknek, hogy a megpróbáltatás nehéz óráiban a közért dolgozzanak. 3. A sorolt vagyontárgyak és a lakóházak, házcsoportok végrehajtó- személyzete, illetve a házi őrségbs beosztottak az esetleges légitámadások alatt a vagyontárgy vagy lakóház (házcsoport) területén levő óvóhelyen vagy a kijelölt gyülekező helyen kötelesek maradni és ott az illetékes pirancsnok intézkedéseit bsvárni. Aki a jelölt helyet engedély nélkül elhagyja, vagy a paHeves vármegye hegyközségi tanácsa április hó 28. napján, pénteken, délelőtt féltizenegy órakor a gyöngyösi városháza tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését. rancssc-kuak nem engedelmeskedik, büntetendő cselekményt követ el. 4. Légitámadás után mindenki, akinek különleges katonai vagy légoltalmi beosztása nincsen és akinek hivatása vagy foglalkozása a nagyközönséggel van kapcsolatban (pl. tisztviselők, orvosok, kereskedők, iparosok stb.) köteles helyén maradni s a közönség rendelkezésére állni. Ezek a helyeiket semmi körülmények között nem hagyhatják el. 5. A férőik a légitámadás utáni mentési munkálatban teljes erejükkel vegyenek részt. A legveszélyesebb helyzetben levőket kell először menteni. E tekintetben a katonai, rendőri és a légoltalmi közegek utasításának mindenki vonakodás nélkül azonnal tegyen eleget. A gyűlésen az 1943. évi zárszámadás^ az 1943. évi működési jelentést és az esetleges indítványokat tárgyalja le. A közgyűlés előtt az jgazgatóválasztmány ülést tart. sem, mert vérében, idegeiben őrzi a tudást, hogy igazi erőfeszítés nélkül nem lehet értesülést szerezni és tovább adni a mosoly, a feledés, az érzelem, a szív és emberi titkok világáról. Sajnos, a rádió is, mely a monopólium minden előnyét élvezi, nagy szállítójává szegődött a legízléstelenebb, leghígabb, s anyanyelvűnket valósággal kerékbetörő daloknak is („Jaj, de jó a habos sütemény, mogyoró van az ö tetején;..“). Nemesebb ízlés, szellemi és érzelmi igényérzés, valóságérzék ? Nemde ezeknek kellene irányadóknak len- niök a daloknál, mit sokszázezer hallgató fog életének egy soha vissza nem térő idején hallgatni? A haszontalanság és céltalanság összes kellékeivel felszereltek a rádió slágerei is. A nagyadók hullámtengerében, a végtelen magasságok hideg és tiszta világában — szinte csodálatos — a bombázógépek útjain és följebb és lent is ; halottas szobákban, fedezékekben, templomok csendjében ott árad mindenütt a rezgéskörök trillióival az érzéki suttogás, a sok-sok zenés szó a testről és a vérről; s mintha agyalágyultak lennénk, ezt kell kapnunk a háború ötödik esztendejében : „Szekszepilem lepofozták, már nem „szeksz“, csak „fünf“ epil, ennyi baj a kis szívemnek ein wenig zu viel...“ A helytállás bátorságát, a higgadt öntudatos magyarságot a veszélyek és történelmi esélyek között ezek a slágerek sohase fogják szolgálni. Pedig: az érzelmileg is müveit, fegyelmezett ember a hétköznapok hősének is különb, türőnek is, mint ez útszéli banalitásokon merengő tömegember. Bartók és Kodály-dallokkal, székely balladákkal, ősi magyar dallal és zenével, s ezekben a katarzis hatalmas és sodró élményével kell felvennünk a küzdelmet. Senki sem tagadhatja, hogy ha igazi zenét, a múlt vagy jelen nemes magyar dallamát halljuk, megtelünk lelkesedéssel, valami forró szeretettel a föld, a táj, a testvér, a magyar élet iránt, s önkéntelenül az az érzésünk: megyünk, megyünk felfelé meredeken, könnyen mégis, valami hívó orom, fényesség felé ... Veszély is tehát a sláger és méreg is, bár hamar múlnak, a legdivatosabbak is gyorsan lekerülnek a műsorról, elégnek, mint olcsó cigaretta a viharban. Egy biztos: a fegyverek elhallgatásának pillanata félelmes csendet teremt majd a földrészeken, az emberi szívekben és idegekben; a béke napja derengeni kezd majd a füstölgő rommezők s milliók sírja fölött — olyan sértő, kegyetlen volna és hozzánk méltatlan, ha majd abban a csendben is sláger szólna az ismert szerzők ismert stílusában, s arról énekelne, hogy milyen jó Indiában, ott nincsen kapupénz és a fákon kis és nagy majmok ülnek ... Slágereink és ami mögöttük uan . .. Ärnoti Mihály. ....................* ““ —- --- — - - —- -................-.......................i— ir-rrurn mi rí t .ii(n_»> L égoltalmi figyelmeztető a kertgazdálkodóknak Heves vármegye hegyközségi tanácsa április 28-án tartja évi rendes közgyűlését Napjaink élete megtelt dalokkal, [ furcsa, új szövegekkel s ezek kísérnek elpusztíthatatlanul. Valami korszerű költőgépben előre meghatározott tervgazdálkodás szerint készülnek egy-lére-menő dalok százai; valóban: a slágerszöveg irás, s mellé egy kis léha, híg zene iparrá lett, s következményeiben rettenetesen mássá, mint volt ez a megszűnt boldog századokban, anyáink költőinek, s a valódi népköltészet idején. Most nem finnyás túlkultúráltság- ról van szó a slágerdömpinggel kapcsolatban, hanem a tömegízlés meg- mérgezéséről és gyökereiben való megrontásáról, emberi értékeink apró, makacs, de nem eredménytelen robbantásairól, a tiszta és sugárzó világnézet elszíntelenítéséről, s különösen a fiatalság álutakra vezetéséről, kiket szívükön át olyan könnyen megejt a hívás, a léha, s értéktelen nyavalygás. Ók olyan könnyen elhiszik, amit a sláger mond nekik hízelkedő, füsttől és alkoholtól rekedt asszonyi hangon; ők még nem tudják, hogy a szépség keselyűinek, s az erkölcs és jövő úton- állóinak éneke ez, a patkány és pacsirta, a vaniliáscukor és ciankáli örök alternatívája, semmi más. Rajta kell lennünk okos és hatékony pedagógiával, hogy erre ne saját kárukon jöjjenek rá. Bartók és Kodály gyönyörű, emberfeletti munkájától zene- és dalkultúránk kátyúba jutott jelenének és homályos jövőjének újjászületését és meghódítását vártuk. Az operettszínházak és lokálok nagyságai másképen döntöttek, s a vigasztalan emberi átlag nekik adta tapsát, s a legkönnyebb nevek körül kezdtek vadul peregni a siker dobjai. A versenyben a magyar zene és dal verve maradt. Győzött a pesti utca éneke, ez a zeneileg értéktelen tömegcikk, százszor koptatott sablon, gondolattalan, hamis, érzelgős szerelmi romantika, felelőtlen csókok tengerével, állandó utalásokkal az éjszakára, fülledt és kényes testi titkokra, tele megcsalt és csalódott férfiak szégyenletes, nyavalygó esdeklésével és könny- hullatásával, petyhüdt aléltsággal, gerinctelenségge], lélektelen sivársággal, kerítéssel, az érzékiség állandó motívumaival, moráltalan érzéki epekedéssel, a szerelem valóban útszéli kezelésével. Igaz, az a világ, melynek felfogását sugározzák ezek a nóták, idegen és mélyen alattunk álló és az is marad. De a fiatalságot óvni kell, hogy a zene szárnyán szálló aljasságok, a könnyelmű élet motívumai végzetesen belé ne szövődjenek világnézetébe, különben hazát, szerelmet, családot sohasem fogja Isten gondolatának tartani, csak könnyű játéknak, melyben a férfi hitványul alázkodik, Ígérget („felmosom az előszobát...“), hazárdul élésre, felelőtlen léhaságra hívón megállapít („Csak egy nap a világ, csak egyetlen egy csók az életünk ...“); a nő pedig csak könnyű játékszere a vágyaknak. Mindenkire nézve rejt veszélyt a sláger, a bennük epekedő felelőtlen amoralitás,. enerváltság és férfiat- lan effemináltság. Megfakítja eszményeinket, híg szentimentalizmusá- val kikezdi az idealizmust, helytállás, erőt. Feledés, szórakozás, enyhület, mosoly; ezek nevében kérnek kegyelmet a slágernek. Igen, de ha a „vitaminpolka“ és másfajta lelküle- tek és beállítottságok miatt minden romba dől, hol fogunk enyhülni, mosolyogni, feledni, s lesz-e rá módunk, kedvünk vájjon ? — Vérbeli művész nem is képes slágert írni, még lelke áramainak, igényességének, vagy a könnyű pénzkeresés lehetőségeinek rövidzárlatszerű tünetei esetén Az egyik legutóbb Budapest ellen intézett éjjeli légitámadás alkalmával a bolgár kertészek melegágyaira is dobtak bombákat a néger pilóták. A néger, zsidó, amerikai suhancok azt hitték a néhány ezer méter magasból, hogy a melegágyak fénylő üvegtáblái gyárnegyedet, esetleg vasúti pályaudvart jeleznek, éppen ezért kioldották a bombákat és tönkretették az egész bolgárkertészetet. A beszolgáltatási kötelesség alapja annak a földterületnek a kataszteri tisztajövedelme, amely a földnyilvántartás alapját képező kataszteri birtokívben szántóföldként van nyilvántartva, de amelyen az 1944. évben ténylegesen szántóföldi gazdálkodás folyik. Nem lehet szántóföldnek tekinteni azt a területet, amelyet a földadóra vonatkozó hivatalos összeállítás alapján szántóföldként kell nyilvántartani, de amelyet a kataszteri birtokíven található feljegyzés szerint nem mezőgazdasági célra, hanem házhelynek, vásártérnek, szérüskertnek, mész-, agyag-, kőbányának, vályogvető, téglavető, kenderáztató, rakodóhelynek, vagy hasonló célokra használnak. Ha valamely területet a földadónyilvántartásban ugyan szántóföldként tartanak nyilván, de mint betelepített gyümölcsös, adóváltozha tatlanság címén csak meghatározott idő múltán kerül kertként nyilvántartásba, vagy ha a területet beerdősítették, vagy szőlővel betelepítették és azt ideiglenes adómentesség alapján az adómentesség tartamára továbbra is szántóEger ellen intézett légitámadás esetén ugyancsak megtörténhetik, hogy a világító légibóják fényénél az egri kertek melegágyait is összetévesztik gyárpavillonokkal vagy pályaudvarral és lebombázzák — a melegágyakat. Ép ezért azt javasoljuk, hogy éjjelenkint a meleg- ágyakat szalmatakaróval fedjék be a gazdák, hogy célpontul ne szolgálhassanak az ellenséges bombázóknak. földként tartják nyilván: az ilyen területet a beszolgáltatási kötelesség beszámítása szempontjából csak abban az esetben és csak olyan mértékben lehet szántóföldnek tekinteni, amennyiben azt az 1944. évben tényleg szántóföldként hasznosították. A beszolgáltatási kötelesség mértékének megállapítása szempontjából azt a szántóföldterületet, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 3 aranykoronánál kevesebb, holdanként 3 aranykoronával, amelynek kataszteri tiszta jövedelme pedig 20 aranykoronával több, holdanként 20 aranykoronával kell számításba venni. Azt a területet, amely a kataszteri birtokívben nem szántóföldként van nyilvántartva, de amelyen ténylegesen szántóföldi gazdálkodás folyik, a beszolgáltatási kötelesség beszámítása szempontjából a szántóföldnek abba a minőségi osztályába tartozónak kell tekinteni, amelyikbe a hozzá legközelebb eső szántó- területek közül a legalacsonyabb minőségi osztályú földrészlet tartozik. A rétet terhelő beszolgáltatási A beszolgáltatási kötelesség alapja, művelésiág változások bejelentése
