Eger - hetente négyszer, 1944
1944-04-05 / 53. szám
•1 BOBS 1944. április 5. több tagját megölték, illetőleg megsebesítették, a bombák az épületeket elpusztították. Budapest lakossága példás ma gatartást tanúsított. A kirendelt katonai osztagokkal, rendőr-, légoltalmi és tűzoltőal&hulatokkal vállvetve oltották el a főváros lakói a kitört tüzeket és vettek részt a mentő , illetőleg eltakarí’ó munkálatokban. (MTI) A rögtönbíráskodás további kiterjesztése A hivatalos lap közölte a minisztérium rendeletét a rögtöabírásko- dás újabb kiegészítéséről. Eszerint a honvédelemről szóló 1939: II. t. e. 221. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a rendelet a már megjelölt bűntetteken felül a rögtönbírásko- dást kiterjeszti a honvéd büntetőbíráskodás körében a gyilkosság, szándékos emberölés és rablás bűntettére abban az esetben is, ha azt nem lőfegyver, robbantószer, vagy robbanóanyag használatával, illetőleg nem a légvédelmi készültséggel kapcsolatos elsötétítés, vagy a légi- riadó ideje alatt, vagy a légitáma dással kapcsolatban követik el. — A rögtönbíráskodás kiterjed a gyilkosság elkövetésére irányuló szövetségre, valamint a fent megjelölt bűncselekmények kísérletére és a tetteseken felül a részesekre is. A rendelet április 3 án lépett hatályba. fiz egri székesfőkóptalan tagjai felajánlották lakásaikat a menekülteknek Eger, április 5. Az egri szék68fökáptalan tagjai értesítették a városi hatóságot, bogy lakásukban készségesen ajánlanak fel helyet azok számára, aki a budapesti bombatámadások miatt a fővárosból távozni kényszerülnek. A hatóság hálával fogadta a nemes magyar együttérzésből fakadó felajánlást. fi Légoltalmi Liga felhívása: Lomtalanítsuk a lakásokat! A Légoltalmi Liga egri vezetősége felhívással fordul Eger társadalmához. A komoly légi veszélyek idején minden óvatosság helyén való. — A lakásokat lomtalanitani kell. A lakásokból az összes éghető és nem szükséges anyagokat el kell távolítani. Szereljük le a függönyöket, a szőnyegeket göngyölítsük fel, a belső ablakokat szereljük le. Ezeket az utasításokat a légi háború tapasztalatai alapján adja a Légoltalmi Liga. Mindenki saját érdekében tegyen eleget a felhívásnak. Életbelépett a kötetesé nőt honvédelmi munkaszolgálat A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar honvédelmi törvény kimondja, hogy szükség esetén honvédelmi mnukazoigálatra lehet igénybevenni az ország poigáii la kosságát nemre való tekintet nélkül. A mai helyzetben, amikor az arcvonalon való helytállás és a belső termelés fontossága minden más szempontot megelőz, a miniszter- tanács elhatározta, hogy életbelépteti a nők kötelező honvédelmi munkaszolgálatát. Erre vonatkozóan rendelet fog megjelenni, azonban az ország érdekében minden munkaszolgálatra kötelezhető nőtől joggal el lehet várni, hogy átérezve a nemzet harcának jelentőségét önként jelentkezzék női honvédelmi munkaszolgálatra, annál is inkább, mert önként jelentkezés esetében a női honvédelmi muQkaszolgálatosoknak a munkahelyük kiválasztására vonatkozó kívánságait messzemenően figyelembe lehet venni. A nők honvédelmi munkaszolgálata minden társadalmi rétegre egyformán kötelező és egyformán fog érvényesülni, természetesen az egyes munkaszolgálatra kötelezettek képesítésének, képességeinek és rátermettségének figyelembevételével. Az illetékes hatóságok általában azt a szempontot tartják szem előtt, hogy a honvédelmi munkára kötelezett és beosztott nők lehetőség szerint maradjanak családjukban és lakóhelyükön és onnan járjanak munkába. A nők honvédelmi munkaszolgálatára vonatkozó rendelet mindezeket a kérdéseket szabályozni fogja és megállapítja majd azokat a kivételeket is, amelyek alapján felmentést lehet kérni. Bel- és külföldi RÓKÁK és TAVASZI SZŐRMÉK nagy választékban. RAJNER SZŰCS . Kaszinó utca.- Ä* Űj élet regécgiáránel etenként megjelenő 30 filléres ifi- satöí kaphatók a Kér. 8aftőm6v$i‘ k «el Kőnyskertskedénébm, Április 15-ig be kell fejezni a községi közigazgatási tanfolyamok előadásait A Budapesti Közlöny tegnapi számában belügyminiszteri rendelet jelent meg, »mely szerint a községi közigazgatási tanfolyamokon az 1943—44. tanév előadásait április 15 én be kell fejezni és eddig az időpontig a félév végéig megkívánt párbeszédi vizsgákat is meg kell tartani. A községi közigazgatási alap- és képesítő vizsgákat ezíken a tanfolyamokon április 17-e és 22 e között kell tartani. A hallgatókat az eddig elvégzett tanulmányi anyagból kell osztályozni. Azokból a tantárgyakból, amelyekből a hallgató alap- vagy képesítővizsgát tesz, pirbeszédi vizsgát tenni nem kell. A miskolci gazdakamara javaslata a sokgyermekes mezőgazdasági családok érdekében A mai közellátási állapotok között kedvezőbb helyzetben vannak a gyermektelen, ^ragy 1—2 gyermekes mezőgazdasági cselédek és munkások, mint a nagyobb családnak, mert utóbbiak a fejadagon felüli terménykeresményükért csak a hivatalosan megállapított árat kapják. Ez nem kedvez a népszaporodásnak. E szempontból káros az is, hogy a sokgyermekes kisgazdák — nem számolva a törpebirtokosokat — ugyanúgy kötelesek a terményt és tej et beszolgáltatni, mint a gyermektelenek. A miskolci gazdakamara most felterjesztésében kérte, hogy a készülő uj közellátási rendelet előnyben részesítse a támogatásra elsősorban érdemes na- gyobbcsaládn mezőgazdasági lakosságot. Kiegészítés a zsidók megkülönböztető jelzéséről kiadott rendelethez A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap szerdai száma kormányrendeletet közöl a zsidók megkülönböztető jelzéséről kiadott 1240—1944. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. A rendelet szerint az 1240—1944. M. E. számú rendelet első paragrafusában foglalt rendelkezés nem terjed ki a zsidók közül 1. a keresztény hitfelekezet tényleges vagy nyndíjas lelkipásztoraira, a szerzetesrendek lelkipásztori működésére jogosait tagjára és arra, aki — akár mint a szerzetesre» dek tagja, akár mint az illetékes egyházi hatóság részéről felavatott diakónus, diakonissza — kizárólag élethivatásként az elhagyottak, szegények, árvák és betegek gondozásának munkáját végzi; 2. az 1240—1944. M. E. számú rendelet harmadik paragrafusában felsorolt kitüntetései folytán kivétel alá eső személynek vele együttlakó feleségére vagy özvegyére és gyermekére; 3. a jelenlegi háború hadiözvegyeire és h&diárváirs.; 4. nemzsidó személyeknek vele együtt élő keresztény vallásfelekezethez tartozó házastársára, továbbá nemzsidó személyeknek a keresztény hitfelekezetfaez tartozó özvegyére; ha azonban a házasságból gyermek van, a kivételezés mindkét esetben csak akkor áll fenn, ha a gyermek nem zsidó. 5. a Magyarországon tartózkodó azokra a külföldi állampolgárokra, akik kü földi állampolgáságnkat a külföldieket ellenőrző országos központi hatóság által az illetékes külképviseleti hatóság megkeresése alapján az arra a célra kiállított tanúsítvánnyal igazolják. Az első bekezdés rendelkezése a rendelet első pontjában említett személyek közül csak szobra vonatkozik, akik a jelen rendelet hatálybalépésekor felszentelt (felavatott) lelkipásztorok, diakónusok, diakonisszák, illetőleg a rendnek fogadalmat tett tagjai. fi zsidók megkülönböztető jelzéséről kiadott rendelet értelmezése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A zsidók megkülönböztető jelzéséről szóló 1220/1944. M. E. sz. rendelettel kapcsolatban a közönség körében több oldalról merült fel kétség atekintetben, miként kell a rendeletnek azt a rendelkezését értelmezni, hogy a megkülönböztető jelzést „házon kívül“ kell viselni. Illetékes hely magyarázata szerint a zsidóknak a megkülönböztető jelzést minden olyan helyen viselniök kell, ahol a közönséggel érintkezhetnek, (utcán, nyilvános helyeken, villamoson, vasúton stb.). Nem kell jelvényt viselni a zsidó lakását magábinfoglaló épületen belül, feltéve, hogy nem ugyanabban az épületben levő nyilvános helyről (színház, vendéglő stb.) van szó. Hirdessen az „EGEE“-ben
