Eger - hetente négyszer, 1944
1944-03-31 / 50. szám
Y Eger, LV. évfolyam, szám. ABÄ 12 FILLÉR Péntek + Trianon 25, 1944. március 31, ELŐFIZETÉSI Difi §gg hónapra 2 P 80 fillér, Uévre 8 pengő, — Egyes szám árai hétköznap 16 fillér, vasárnap £6 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teh 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Nyomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.6S8i A zsidókat törölni kell az összes kamarákból és el kell bocsájtanl a közszolgálatból A kormány öt rendeletben szabályozta a zsidók helyzetét A rendeletek ma jelentek meg A Budapesti Közlöny pénteki száma közli a koneáoy 1200, 1210 é3 1220/1944. M. E. számú rendeletéit. Áz első rendelet szerint tilos nemzsidó nőt vagy férfit háztartási alkalmazottként foglalkoztatni olyt u háztartásban, amelynek zsidó tagja ▼au, vagy amelyhez tsriozó lakás ban zsidó lakik; a rendelet hatálybalépésekor a tilalom alá esó alkalmaztatások 1944 április 30 ik napjával megszűnnek. A háztartási alkalmazott fogalma alá esnek a rendelet rendelkezéseihez képest a házi és belső cselédek, a bejárónői, a házvezetőnők, a nevelő , társalkodó-, felolvasónók, valamint általábin azok a nők és* férfiak, akik a háztartásban vagya esalád körében akár pénzbeli, akár természetbeni ellenszolgáltatásért (például lakás adásáért) rendszeresen személyes szolgálatot teljesítenek. A második rendelet szerint a zsidókat az állam, törvényhatóság, a község, közintézetek, közalapítványok, köztestületek és közüzemek szolgálatából — ideértve a Magyar Nemzeti Bankot, a pénzintézeti központot és az országos központi hitelszövetkezetet is — eí kell bocsátani. A zsidók köimegbizatás&it: közjegyzői, közj^gyzőhelyettesi, hites tolmácsi, bírósági szakértői megbízatásait és szabadalmi ügyvivői jogosítványait meg kell szüntetni, végül a zsidó ügyvédeket 1944 május 31-ig <íi úgyvédi káuiuiáabőx törölni kell. Végül a harmadik rendelet szerint a zsidók sajtókamarai, továbbá színművészeti és filmművészeti kamarai tagságát a kamarából való törlés fiiján 1944 április 30 ig meg kell szüntetni. Kit kell nemzsldónak tekinteni A rendeletek szempontjából nem- zsidónak minősül az, akinek legfeljebb egy nagyszülője született izraelita hitfelekezet tagjaként. Azok pedig, akiknek két nagyszülője keresztény »ek, két nagyszülője izraelitának született (úgynevezett fólvérek) nemzsidónak abban az esetben minősülnek, ha kereszténynek születtek, vagy legalább életük hatodik évének betöltése előtt kereszténnyé váltak. Az említett félvérek közül azonban azok, akiknek zsidó füjú szülője a házasságkötés előtt nem tért át, csak akkor minősülnek nemzsidónak, ha nem kötöttek házasságot olyan személlyel, akieek akárcsak egy nagyszülője is izraelitának született. A „zsidó“ fogalom meghatározás egyébként teljesen megegyezik a honvédség szempontjából használt fogalommeghatározással, tehát aki honvédségi szempontból nemzsidó, az a most közzétett rendeletek szempontjából is nemzsidónak minősül. Kivételes helyzetbe juttatják a rendeletek a zsidók közül azokat, akik az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért arany, vagy legalább kétízben I. osztályú ezüst vitézség! érmet, vagy kardokkal ékesített III. osztályú vaskorona- rendet, vagy annál magasabb kitüntetést kaptak, továbbá, akik 75 százalékban hí dirokkantak, végül, akik az 1919-es ellenforradalmi mozgalmakban szerzett kimagasló érdemeikéit vagy a visszacsatolt területeken az elcsatolás ideje alatt tanúsított kimagaslóan magyarhű magatartásukért az országos vitézi széktől vagy az illetékes kormányhatóságoktól mentesítő okiratot kaptak. L zsidó tnla|donban lévő gépjármüveket be kell jelenteni A kormány a honvédelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján elrendelte, hogy a gépjárművel (személyautó, teherautó, motorkerékpár, stb.) rendelkező zsidók kötelesek április 8-ig ajánlott levelezőlapon a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium szakosztályához bejelenteni a kővetkező adatokat: A gépjárómű tulajdonosának nevét, foglalkozását és lakását, a gép- járómfi forgalmi rendszámát (illetőleg volt rendszámát), nemét (személyautó, teherau ó, motorkerékpár stb.), gyártmányát, jelenlegi tárolási helyét és gumiabroncsainak da- rabszámát, végül, hogy a gépjárműnek van-e E vagy Ü jelzése, van-e honvédelmi igénybevétel alól mentesítése, vagy jelenít g a honvédség által ideiglenesen igénybe van e véve. Annak megállapításában, hogy a rendelet szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941: XV. t.-c. 9. és 16. § ainak rendelkezései irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is? aki származására és vallására nézve a 9. §. utolsó bekezdésében meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött házasságot zsidóval vagy olyan nem- zsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok bejelentése súlyos büntetést von maga után. A rendelet azonnal érvénybe lép. Sárga csillagot tartoznak viselni a nem kivételezett zsidók nemre való tekintet nélkül hatodik életévük betöltése után A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap pénteki száma közli a minisztérium 1240/1944. M. E. számú rendeletét a zsidók megkülönböztető jelzése tárgyában. A rendelet igy szól: A minisztérium a honvédelemről szóló 1939: II. te. 141. szakaszának 2. bekezdésében, valamint 212. szakaszában foglalt felhatalmazás alapján a következőket reá deli el: 1. §. A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődóleg minden hatodik életévét betöltött zsidó személy — nemre való tekintet nélkül — köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén jól láthatóan, tízszer-tíz centiméter átmérőjű szövetselyem vagy bársonyanyagből készült, kanárisárga színű, hatágú csillagot viselni. Az előbbi bekezdésben említett megkülönböztető jelet könnyen el nem távolítható módon kell a ruhára — varrással — ráerősíteni. 2. §. [Annak a megállapításában, hogy a jelen rendelet alkalmazása szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941. évi XV. te. 9 és 16. szakaszainak rendelkezései az irányadóak azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. §. utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita felekezet tagjaként született. 3. §. A jelen rendelet első §-áb#n foglalt rendelkezés nem terjed ki arra a zsidóra, akit az 1914—1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább kétizben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel vagy ennél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel vagy mint törzstisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarend- nél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75 százalékos hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939: IV. te. 2. szakasza első bekezdésének 6. pontjában, a 7720/1939. M. E. számú reedelet 66. §-ábsn, a 2220/ 1941. M. E. számú rendelet 3. § ában, vagy a 8550/1941. M. E. számú rendelet 2. § ában meghatározott kivétel alá esik. 4. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetórendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntethető, aki a jeleu rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget. Az első bekezdésben megbatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Harroadfokon & belügyminiszter bíráskodik. 5. §. Ez a rendelet 1944 április 5. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
