Eger - hetente négyszer, 1944

1944-03-29 / 49. szám

ft EGEM 1944 március 29. 260.000 mester, 289.000 segéd tartozott 1943-ban az ipartestületek kötelékébe deti, tábori postai bélyegzővel el­látott, & folyamodót a Károly csa­patkereszttel ábrázoló fényképet, az olyan tábori postai lapokat, levele­ket, amelyeket a folyamodó al­osztály beosztását is kétségbevon- hatatl&nul megjelölik s a posta­bélyegző időadataival, az ellenőrzést igazoló feljegyzésükkel, az alap szabályok szerinti időtartamon át túzvonalban teljesített szolgálatot is bizonyítják. Érdemi elbírálás alá kerül minden külföldről, vagy elcsatolt területről beadott kérelem, valamint azok is, melyeknél bizonyítják, hogy a fal a kitűzött határidőt betegsége, vagy Hónapok óta foglalkoztatja nem­csak Borsod megye, de az érdekelt szomszédos megyék közvéleményét is az árvaalapítványföld birtokának sorsa. A birtok bérletét a bérlők­nek, Fried Izidornak és Józsefnek, a birtokot kezelő egri fékáptalan az 1942. évi XV. t, c. értelmében szabályszerűen felmondotta. A fel­mondást annak idején elfogadták s az alapítvány már meg is kezdte a munkálatokat, a szántást, amikor azonban a fókáptalan megbízottjai a birtok átvételére kiszálltak, a bér­lők az átadást megtagadták azzal, hogy magyarázatot eljárásukról megbízottjuk dr. Dálnoky-Nagy Zol • tán miskolci ügyvéd ad. Az országban egyedül álló ilyen ügyet választott bíróság tárgyalja, amelynek elnöke Kulin István, a miskolci Mezőgazdasági Kamara igazgatója, tagjai pedig az alapít­vány részérói dr. Szabó Szilárd egri, a bérlök részérói dr. Hollander Béla miskolci ügyvéd. Amint a per során kiderült, a bérlők eljárásukat azzal igyekeznek magyarázni, hogy időközben a Diós tartózkodnak itt a Az utóbbi évek szeszélyesen hi­deg időjárása terelte Magyarország felé finn rokonaink dallos madarát, a csonttollú madarat. Megjelenésük a kevés tapasztalat szerint is hideg időt jelentett, mert bár tekintélyes utat tettek meg Dél felé, valame- nyire a sarkvidéki klíma maradt meg az éltető elemük. Több, mint egy hónappal ezelőtt jelentek meg Egerben ezek az aránylag ritka madarak s még ma is nagy csapa­tokban láthatók a Líceum előtti közkert fáin, az érseki magánkert­ben, vagy a Szent József internátus kertjének lombjain. CseDdes csür- rögéssel állják a kemény észtki szelet és várják, mikor jön tavaszi üzenet valahonnan az ezer tó or­szágából, ahol egy hősi nép küzd esztendők óta szabadságáért és füg­getlenségéért. A csonttollú madár valamivel na­gyobb és zömökebb a mi pacsirtánk­külföldi tartózkodása miatt mulasz­totta el. Ugyancsak elbírálás alá veszik azokat a kérelmeket, amelyek 1944 június 30-ig beérkeznek és abban igazolják, hogy a határidő elmulasz­tását az okozta, hogy az elszakí­tott területek visszacsatolása irán kereshették meg, vagy külföldön kellett megkeresniök a bizonyíté­kokat. Ebben az esetben június 30-ig akkor is be kell adni a ké­relmeket, ha eddig az időpontig nem sikerült a bizonyítékok beszer­zése. Más kérelmeket, mint elkésette­ket — nem vesznek tárgyalás alá. győri Vasgyár bérleti szerződést ajánlott fel az alapítvány gondno­kának és az alapítvány gondnoka a gyár vezetőségével a haszonbérleti szerződést, meg is kötötte Az egri bíróságnál most történt meg a gondnok kihallgatása. A másfél óráig tartó tárgyaláson dr. Dálnoky Nagy Zoltán ügyvédnek nem sike­rült bizonyítani azt, hogy gyanúja, amely szerint a fókáptalan a gyár­ral bérleti szerződést kötött, beiga­zolódott. A gondnok dokumentumokkal iga­zolta, hogy nyilatkozata, amelyet vallomásával már előbb a főkápta­lan nagyprépostja is megerősített, valóság, vagyis, hogy a fókáptalan elé nemcsak bérleti szerződést, de termelési szerződést sem terjesztett be. így a főkáptalan és a gyár kö­zött szerződés nem jött létre. Az alapítvány ötven árva közép, és fdsóiskolás neveltje, de abirtok személyzete is a tavaszi munkák kezdetén nyugtalanul várja, hogy mikor jut földbirtokához a törvény értelmében az árva alapítvány. csonttollú madarak nál. Fején konty van és seregély módra tömegben repül. Hangja éles, „szirrrr“-el utánozható. Az embertől nem fél, végtelenül bizalmas és ez teszi lehetővé életmódjának könnyű megfigyelését. Toliszíne vöröses- barna, de a középső szárnycsontok végein, piroa, celluloidszerű csont lemezek vannak. Innen kapta a csonttollú nevet. — Felemelte a kisgyflés a a vármegye hivatalos lapjának előfizetési és hirdetési díjsza­bását. A vármegye kisgyűlése leg­utóbb tartott ülésén felemelte a vármegye hivatalos lapjának előfi­zetési és hirdetési díjszabását, elób bit 10 pengőről 20 pengőre, Benicsky Elemér felszólalására a kisgyűlés elhatározta, hogy a különböző bi zoitságok tagjai tiszteletpéldányként megkapják a vármegye hivatalos lápját. Eger, március 29. A Magyar Gazdaságkutató Inté­zet külön kiadványa most jelent meg, amely érdekes adatokat tar­talmaz a magyarországi kézműves ipar 1943. évi gazdasági helyzeté­ről. A bevezetőben közli a jelentés, hogy az ipari termelés 1943-ban is msgas’színvonalou mozgott, annak ellenére, hogy nyersanyegproblémák- kai kellett megküzdenie az iparnak. A kötött gazdálkodással kapcso­latos nyersanyagellátás körülbelül 260.000 kézművesipari üzemnél ne­hezebben volt megszervezhető, mkt az öt és félezer gyáripari üzemnél. Megállapítja ezután, hogy a kéz­művesipari temples volnmenje a megnövekedett javító munkálatok révén általában.meghaladta az elózó évit. A rendelkezésre álió statisztikai adatok szerint az ipartestületekhez, illetőleg ipartársulatokhoz tartozó mesterek száma 1941 ben 245.598, 1942-ben 265.382, 1943 bau 260.675 volt. A segédek száma — ugyan­ilyen sorrendben— 290.515, 270.474, 289.192.Atanoncoké: 99.460, 91.419, 93.127. A kézművesipari mesterek száma tehát 1943-ban két százalék­kal csökkent. Ennek magyarázatát abban kell keresni, hogy az ipar­jogi rendezés során több kézműves­iparosnak megvonták & jogosítvá­nyát, de része volt ebben annak is, hogy a kevésbbé foglalkoztatott Holnap és holnapután lesznek a Szegénygon­dozó hivatal filmelő­adásai Holnap és holnapután, március 30—31-én az Uránia mozgókép- színházban af Szegénygondozó Hiva­tal rendez filmelőadásokat. Minden évben komoly, magas színvonalom mozgó filmmesét játszanak az egri szegények javára szóló mozielőadá- sokon s így az adakozásoknak nem­csak karitativ, de naveló értéke is elsőrangú. Idén egy rendkívüli filmet s a fil­men keresztül rendkívüli élményt nyújt barátainak és nemesszivű ada­kozóinak a szegénygondozó hivatal. A jelenleg uralmon levő, Magyar- országon már az Eucharisztikus Kongresszus óta nagyon ismert és szeretett XII. Fiús életét megele venitő filmmese pereg majd le a nézők előtt. A „Pastor Angelicas“, magyarul „A béke angyala“ című film bejárta az egész világot, min­denütt a fenséges hatását keltve. A fenségesnek hatását a világ ér- kölcsi hatalmasságának, a pápának az élete és munkássága kelti. Látjuk a vatikáni állam csodá­latos szervezetét, a Szent Péter templomot, ezt a monumentális épi­iparágak mesterei gyári mnnkát vállaltak, vagy egyéb foglalkozásra tértek át. A segédek száma 1942-ben 20 ezer fővel, azaz 6.9 százalékkal csökkent, de 1943 ban már 6.9 szá­zalékkal gyarapodott, viszont a ta- ooncok száma 1942 ben 8.1 száza­lékkal csökkent, de 1943-ban sike­rült a tanoncok számának további csökkenését megakadályozd. A Magyar Gazdaságkutató laté- zet jelentése szerint a kisiparosok hitelellátását biztosító két hitelin­tézet 1943 első tiz hónapjában 32 millió peDgő összegű új hitelt folyó­sított, tehát háromszor annyit, miit az utolsó békeévben. Ez a fejlődés kizárólag a termelési hitelek folyó­sításának fokozottabb kiépítésével kapcsolatos. Ezután a kisipari munkálatok ár­szintjével foglalkozik a jelentés kü­lönböző statisztikai adatok alapján, majd közli, hogy a magyar kivitel értéke az 1941—42, évi 989 4 millió pengőről 1942—43-ban 1274 1 millió pengőre, — vagyis 28 8 százalékkal növekedett. Jelentékenyen emelkedett a kéz­művesiparosságnak a közszállítá­sokban való részvétele. Az 1942. évben ugyanis 127 millió, 1943-bau pedig már 200 millió pengőn felüli volt, vagyis 58 százalékkal múlta felül az előző évi közszállítások összegét. tészeti alkotást. És a filmszalag futása közben újból ét újból megbi­zonyosodunk airól az érzésről, és igazságról, hogy a pápa a keresz­tény világ feje és Róma kövei je­lentik Szent Péter szikláját. Az egri szegénygondozó hivatal ezzel a filmmel nemes szolgálatot tesz Eger közönségének. A közön­ség pedig nemcsak kellemes szórako­zást kap, hanem filléreivel, pengői­vel támogatást nyújt az egri sze­gényeknek. Jegyek elővételben ma estig a szegénygondozó hivatal hivatalos helyiségében (Jókain.) kaphatók, holnap és holnapután pedig a mozi pénztáránál. — Dormándon 34 gazdát avattak ezüstkalászos gazdává. A falusi gazdák tudásának és mező­gazdasági képzettségének emelésére Heves vármegyében is megindultak az ezüst- és aranykalászos gazda- tanfolyamok. Legutóbb Dormánd községben tartottak ezüstkalászos gazdatanfolyamot s a tanfolyam záróvizsgáján dr. Polgáry Pál fő­szolgabíró jelenlétében 34 gazdát díszítettek fel az ezüstkalász jelvé­nyével. Hirdetéseivel célt ér el, ha az EHER ben hirdet A borsodmegyei árvaalapítvány pere fHég mindig nagy tömegekben

Next

/
Thumbnails
Contents