Eger - hetente négyszer, 1944

1944-03-27 / 48. szám

2 E 0 B R 1944 március 27, Bégben, 500 mázsa zabot 38 köz­ségben, 170 mázsa tavaszi árpát 32 községben. Kiosztásra vár 630 má­zsa tavaszi árpa 32 községben, en­nek leszállítása vagonhiány miatt késik. Kiosztásra vár még 260 má­zsa tengeri 44 községben. Az akciók mind minőségiek, mivel kedvezmé­nyes és Ínséges akció nem fog meg­indulni. A gazdák körében a legutóbbi állatbeszolgáltatásokkal kapcsolat­ban igen sok a panasz, mert a be­szolgáltatandó és nélkülözhető anyag nagy része már elfogyott. A rögtönítélő bíróság a rendes bíróság elé utalta a káli rablógyilkosság ügyét, mert nem lehetett megállapítani minden kétséget kizáróan, hogy ki követte el a gyilkosságot A férfi szerint az asszony volt a gyilkos, a nő mindent tagadott Pénteken délelőtt ismét összeült az egri királyi rögtönitélő bíróság, hogy letárgyalja Radics Jenő és vadházastársa Ludvig Béláné, Makula Hona ügyét, akik az ügyész vád- indítványa szerint március 11 én este meggyilkolták özv. Káli Jánosáé 75 éves asszonyt, majd elvitték mintegy 800 pengő készpénzét s azon megosztoztak. A rögtönitélő bíróság Szokolay Viktor törvényszéki tanácselnök ve­zetésével ült össze s részt vettek a tanácsban dr. Fejér Béla, dr. Skul- téthy Ödön, dr. Oáspárdy József, dr. Mihay Mihály és dr. Vragassy András törvényszéki, illetve járás- bírák, továbbá dr. Nagyfejed József törvényszéki jegyzó. Szokolay Viktor a tárgyalás meg­nyitása után figyelmeztette a hall­gatóságot, majd dr. Tóth Sándor kir. ügyész terjesztette elő a vádat. — A vád szerint Radics Jenő és Lúd- vigné február 29-e óta nem éltek közös háztartásban. Március 11-én este Radics bezörgetett Ludvigné- hoz, aki édesanyjához, özv. Makuláné- hoz költözött. Látogatásának az volt a célja, hogy megismerje egy héttel ezelőtt született gyermekét, akinek éppen aznap volt a keresztelője. Beszélgetés közben elmondotta az asszonynak, hogy özv. Káli Jánosné, aki nagynénje volt Lndvignénak, valamit teryez a végrendelettel- Káliné ngyanis régebben végrende­letet készíttetett és abban 13 hold földjét Lndvignénak hagyományozta. Radics elmondotta még, hogy az öregasszony panaszkodott az ellátás és gondozás elégtelensége miatt s úgy nyilatkozott előtte, hogy föld­jét inkább az apácákra hagyja. Amint ezt Ludvigné meghallotta, így szólt Radicshoz: Gyere velem. 'Hová, kérdezte Radics. Ne törődj vele, csak gyere. Kimentek az ud­varra, majd átmentek Kálinéhoz, aki még imádkozott. Nekitámadtak és közösen több ütést mértek az idős asszony fejére, aki nyomban meghalt. Ekkor a szekrényből ki­kivettek 800 pengőt és azon meg­osztoztak. A rablógyilkosságot 3 nap malva fedezték fel. s megtalálták özv. Káliné holttestét. Mit mond a férfi Az ügyészi előterjesztés után dr. Szilágyi József törvényszéki or­vos szakértő ismertette maga és dr. Oremsperger Károly orvosi vé­leményét a vádlottak elmeállapotát illetőleg. A szakvélemény alapján a vádlottak a tett elkövetésekor nem szenvedtek elmebetegségben, vagy más, felelősséget korlátozó fogyatékosságban, bár az asszony idegállapotát kétségtelenül befolyá­solta, hogy egy héttel ezelőtt gyer­meknek adott életet. Radics kihallgatása során beis­merte, bűnös abban, hogy a kérdé­ses este elment Ludvignéhoz és elkísérte Káliné lakására. Az asz- szony, mielőtt elindultak volna, a fásfélszerböl kivett egy baltanyél­nek való akácfa-karót s azzal men­tek az öreg asszony lakására, ő azon­ban nem gondolta, hogy Ludvig­né rátámad az áldozatra. Amint odaértek, Ludvigné szidalmazni kezdte Kálinét, hogy mit akar az örökséggel, majd a széken ülő öreg­asszony fejére sújtott kétszer a ka­róval. Az asszony kissé hátraha- nyatlott és ügy maradt. Ekkor Ludvigné bement a másik szobába és kivett onnan 800 pengőt s abból 100 pengőt kínált neki, de ó nem fogadta el. Itt a fótárgyalás elnöke elébe tárta eddigi vallomásait, amelyek szerint a 100 pengőt elfogadta, de a vádlott megmaradt új állítása mellett. Radics további vallomása során hangoztatta, hogy figyelmeztette az asszonyt: nem jól tetted, amit tet­tél. Amikor hazaértek, Ludvigné azt mondta az édesanyjának: — No elintéztem a nenét. Mire özv. Makuláné így felelt: — Már régen így kellett volna. Radics Jenó végül annak a gya­nújának adott kifejezést, hogy a két ütéstől az öregasszony nem halhatott meg, valószínű, hogy Ma- kaláné és lánya visszamentek |£áli- né lakására és ott végleg elintéz­ték az áldozatot. A tárgyalás meglepetése: az asszony mindent tagad A rögtönitélő bíróság ezután ki­hallgatta Lndvig Bélánét. Az asz- szony mindent kereken tagadott, sőt kijelentette, ’hogy Radics Jenőt nem is látta február 29.-e óta. Ak­kor a férfi nagyon megverte őt és gyermekeit s ó hazaköltözött édes­anyjához. Radics sem a kérdéses estén, sem azelőtt nem zörgetett be hozzájuk. A rögtönitélő bíróság elnöke megismételte előtte Radics vallomását, de minden mozzanatnál tagadott az asszony, s azt felel- gette: Most, ebben a pillanatban vállalom az akasztófát a gyermekeimmel egyfitt, de ezt a bűnt nem tudom ma­gamra venni. Eredménytelen marad a szembesítés is A bíróság ezután szembesítette a két vádlottat. Radics szemébe mond­ta az asszonynak: te ütötted 1«, te vetted el a pénzét, az asszony azon­ban mindvégig megmaradt tagadása mellett. Délután a férfi már elismerte, hogy elfogadta a pénzt A rögtönitélő bíróság délután két órakor ebédszünetet tartott, majd három órakor folytatta a tárgyalást. Ez alkalommal számos tanát hall­gatott ki a bíróság, közöttük az fügyben nyomozó csendőröket. A csendőrök elmondták, hogy Ridicsot először nem találták meg a faluban, mert Egerben volt, s csak akkor vették őrizetbe, amikor hazaérke­zett. Ekkor az őrsön tartották, de három napig nem szólt az ügyről {semmit sem. Három nap múlva meg­eredt a nyelve és ekkor egésze» Összefüggően tett vallomást abba» az értelemben, ahogy a rögtönitélő bíróság előtt vallott. Egyik csendőr vallomása közbe» este tájban Ridics megtört és el­ismerte, hogy az asszonytól elfoga­dott száz pengőt. A nyomozás során ugyanis ezt a csendőrt félrehívta a jegyzői irodába és ott bevallotta neki a száz pengős osztozkodást, s most restellte hazugságát. Hogyan találták meg az áldozatot Ismertette a rögtönitélő bíróság elnöke a helyszínről felvett jegyző könyvet. A jegyzőkönyv szerint az asszonyt harmadnap találták meg lakásában, nem ült a széken, hanem az ágy elé volt húzva, olyan hely­zetben, hogy az ablakon át ne le­hessen belátni rá. A holttest arcán, főleg orrán, macskarágás nyomai voltak láthatók. Szilágyi József dr. törvényszéki orvosszakértő szerint négy ütés érte az öreg asszonyt, ezek közül kettő azonnal halált okozhatott. A rögtönitélő bíróság az ügyészi előterjesztés után meghallgatta dr. Kozma Sándor és dr. MolnárLászló védók előterjesztését, akik további tanúkihallgatásokat kértek, további azoknak a vérnyomoknak & meg­vizsgálását, amelyeket Radi«» Jenő mellényén találtak. A rögtönitélő bíróság ezek után visszavonult és végzést hozott, amely szerint az ügyet átteszi a rendes bírósághoz, mert a védelem indít­ványának teljesítése nem nélkülöz­hető az igazság kiderítésénél. Mivel pedig a bizonyítási és ellenbizonyí­tási folyamat a törvényben előirt 72 óránál többet vesz igénybe, a» ügyet át kellett tenni a rendest bírósághoz. Szeszélyes az időjárás, hű a hó Tavaszi szélnek járása csalóka — írj* Arany egyik örökszép strófá­jában. Az ntóbbi napok valóban csalókák voltak: péntek délelőtt kissé szeles, de kellemesen napsü­téses időnk volt, a fagypont felett botorkált a higanyszál. Remény kedve jósoltuk, hogy mégis itt van a tavasz s délutánra olyan hóvihart kaptánk, hogy decemberben nem lehetett különb. Mára virradóra szintén komoly mennyiségű hó hul­lott 1’7 milliméter csapadéknak meg­felelő rétegben. Az Időjárásiam Intézet egri ki- rendeltsége a kővetkező adatokat közölte. Tegnap a talajmentén —6 Celsiusra süllyedt a hőmérő, a maxi­mum 4-6 fok volt. Ma éjjel a talaj- mentén —2 2 fok, reggel 7 órakor —1-2 Celsius volt a hőmérséklet. Az adatokból nem lehet jósolni az időjárás legközelebbi alakulását, mert napról-napra a legszeszélye­sebben váltakozik a napsütés a sze­les hóeséssel. — A [miskolci gazdakamara vaskiutalást kér a boronákhoz. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlen s a legnagyobb mértékben alkal­mazott boronák javítása és pótlása a szükséges szegletesvas hiányában mindnagyobb nehézségekbe ütközik. A kapott és hiányos fogn boronák­kal a munkák végzése egyre ne­hezebb. A miskolci gazdakamara most felterjesztésben kérte, hogy az állami vasakció keretében egyéb vasíeleslegek mellett sürgős kiuta­lást nyerjen a gazdáknak a boro­nák javításához és a gyáraknak is újak gyártásához szükséges vas- anyag.

Next

/
Thumbnails
Contents