Eger - hetente négyszer, 1944
1944-03-14 / 42. szám
EGER 1944, március 14 $ a helyén, ahol áll az iparos, kitart a maga helyén a gazda, és akkor megmarad az ország is a maga helyén. Ehhez kérem segítségteket. A miniszterelnököt beszéde után hosszasan ünnepelte az iparostársadalom. Ezután Kállay Miklós meghallgatta az egyes iparágak kívánságait Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Tóbiás Kornél miniszteri tanácsos társaságában s intézkedett & kívánságok megvizsgálása tekintetében. Jnrcseb Béla a Közellátási Felügyelőségen A vasárnapi politikai események zsúfoltsága között Jurcsek Béla közellátási államtitkár időt talált délutáni pihenője feláldozásával, hogy meglátogassa a Közellátási Felügyelőséget. Az államtitkárt a felügyelőség tisztikarának élén dr. Acsay Dénes miniszteri titkár, a felügyelőség vezetője fogadta és üdvözölte. Az államtitkár behatóan érdeklődött a vármegye beszolgáltatási eredményei iránt s a felvilágosítások után a legteljesebb megelégedését fejezte ki. Eger nemzeti ünnepének rendje kor ünnepélyes istentisztelet a főszékesegyházban. Mise után a közönség és a leventék a hősi emlékműhöz vonulnak. 9 órakor ünnepély a hősi emlékműnél az alábbi műsorral : 1. Himnusz. Játssza az Egri Levente Egyesület zenekara. • 2. Nemzeti dal. Szavalja Csatth Imre joghallgató. 3. Az Egri Kaszinó Egyesület ünnepi beszédét mondja Kocsis Károly áll. gimn. igazgató. 4. Szózat. Éiekli az Egri Érseki Tanítóképző énekkara, 5. Az emlékmű megkoszorúzása. 6. Szózatot intéz az ifjúsághoz: vitéz dr. Somlay Mihály keresk. isk. tanár. 7. Szavalatok. Levente leány: Prokai Júlia. Levente ifjú: Fügedy József levente. 8. Magyar Hiszekegy. Játssza az Egri Levente Egyesület zenekara. 9. Díszmenet. Ünnepélyek. Az Angolkisasszonyok egri érseki leánylíceuma, tanítőnöképzőintézete és kereskedelmi szaktanfolyama március 15-én délelőtt -9 órakor rendezi hazafias ünnepségét az alábbi műsorral: Himnusz. Bánfalvi István: A mi álmunk, szavalja Bánfalvi Éva II. o. n. Buzdító beszédet mond Szalay Magda V. o. n. 1848-as népdalok, énekli az I. és II. osztály. Ábrányi: Mi a haza? Szavalja Nyári Etelka, zongorán kiséri Kamenyiczky Petronella III. o. n. A márciusi jutalmak kiosztása a nemzeti történelemből. Kodály: Forr a világ, kánon, énekli a kar. Az Egri Vasutasok Kőre március 15-én délután 6 órakor hazafias ünnepélyt rendez a vasútállomáson, s erre meghívja az érdeklődőket. fi leuentefoglalkoziatás szüneteltetését kérte a miskolci Bazőakamara Eger város népe ebben az évben is erős magyar érzéssel gondol a nagy magyar sorsforduló napjára, azok politikai és katonai hőseire, vértanúira és áldozataira. Ez az emlékezés ma különös jelentőségű, amikor új sorsfordulók árnyéka magasodik a ma élő nemzedékek előtt s nem lehetetlen, hogy a szabadság eszméje újabb szabadságharc hősi kiállását kívánja a magyarságtól. A nemzeti ünnep alkalmából a rendezőség az alábbi szövegű felhívást bocsátotta ki: Magyarok! A mai sorsdöntő napokban különösen fontos a nemzet egységének, összetartozásának megteremtése és lélekben, gondolkozásban eggyéforrása. Ennek megvalósítására különösen alkalmas nemzeti nagy egybekapcsolódásunk és összefogásunk örökké ragyogó példája, március 15. napjának megünneplése. Áthatva a pillanat nagyszerűségétől és messze kiható fontosságától, a hagyományoknak megfelelően az Egri Kaszinó Egyesület a Levente Egyesülettel karöltve a nemzeti összefogás és együvé-tartozás fenséges jegyében és azt kidomborítva együttesen ünnepel és felkéri Eger város intézményéit és Társadalmi Egyesületeit, hogy az ünnepélyen zászlóik alatt felvonulva vegyenek részt. Legyen e március idusának ünnepe tehát, korra és nemre való tekintet nélkül Eger ősi város minden lakosának nagy, szent ünnepe és ígérete, hogy hagyományainkhoz, történelmi múltúnkhoz híven és becsületesen teljesíteni fogjuk a reánk váró feladatokat. Jöjjön el tehát minden hazáját szerető magyar! A nemzeti ünnep sorrendje: 8 óraA jelenlegi rendkívüli idők és a mezőgazdaságban alkalmazottak számottevő katonai igénybevétele év- ről-évre szükségessé tették, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott levente ifjak foglalkoztatása a fontosabb mezőgazdasági munkálatok idején szüneteljen. A miskolci Gazdakamara a közelmúltban felterjesztéssel fordult illetékes helyre az iránt, hogy az elmúlt évek gyakorlatához képest, a mezőgazdasági leventeifjakat a levente foglalko»- tatás alól a tavaszi munkálatok idejére sürgősen mentesítsék. Rámutatott felterjesztésében a Gazda- kamara arra, hogy az igásfogat állomány jelentékeny számú katonai igénybevétele, a késői kitavaszodás, a rendkívül nagy szálastakarmány hiány most legjobban szükségessé teszi a leventefoglalkoztatás átmeneti szüneteltetését, hogy az egyébként is gyenge kondícióban levő, még munkába állítható igásfogat- állomány munkateljesítményét ki lehessen használni. Nagyarányú gyakorlat a tűzoltóknál a törvényhatósági tűzoltótanfolyam záróvizsgáján A gyakorlati anyagból sikeresen tették le a vizsgát a tanfolyam hallgatói Tegnap, kedden délután zajlott le a törvényhatósági tűzoltótanfolyam gyakorlati záróvizsgája. A vármegye községeiből negyvenkilencen vettek részt a tanfolyamon önkéntes jelentkezés alapján. Akik ezt a tanfolyamot sikerrel elvégzik, azok képesítést nyernek arra, hogy községekben vezessék a tűzoltócsapatokat. A záróvizsga sikeres letétele a tűzoltó tiszthelyettesi rang elnyerését jelenti. A gyakorlati vizsga teljes anyagát mutatták be tegnap délután. Az önmentést több változatban: harmadik emeletről, második és első emeletről ugrottak a mentő- ponyvába, majd az égő földszintről való mentést hajtották végre. A műszaki mentések közül bemutatták a fal alá-támasztást, me- nyezetalátámasztást, boltíves szakadások alátámasztását. Végrehajtottak árvizmentést, nyúlgátkészítést, hullámverés elleni szalmaborítást, rózseborítást. Legimponálóbb részlete volt a záróvizsgának egy nagyobb égő épületcsoport jelképes megtámadása Motorfecskendőkkel. A motorfecs- kendőket kivezényelték a Széchenyi utca felső végére és onnan támadták meg a feltételesen lángbaborult tűzoltó laktanya épületét. A helyszínre érkezett fecskendőket pillanatok alatt működésbe hozták: hatalmas, húsz—huszonötméteres vízsugarakat löveltek a laktanya tetőzetére. A jelképes tűzoltást támogatta az időjárás is: a vízsugarakkal való lövöldözés közben az eső is szemerkélni kezdett. Érdekes és látványos mutatvány volt a különféle bombák oltási munkája is. A záróvizsga gyakorlati bemutatóján részt vett a törvényhatóság részéről dr. Szabó Gyula alispán, aki meleg szavakkal üdvözölte a tanfolyam résztvevőit és elismerő szavakkal nyilatkozott Ruzsin Ferenc hívatásos tűzoltóparancsnok és Lipkay József tűzoltótiszt munkásságáról. Szülők iskolája fi hanyag és lusta gyermek Irta: Somos Lajos dr. IV. A hanyagság oka lehet idültté vált makacs sértődöttség, amely arra ösztönzi a gyermeket, hogy álkielégüléseket keressen. A sértődöttség érzése az olyan gyermekben válhatik uralkodó hangulattá, akit kisgyermek korában elkényeztettek, aki középpontja volt a család érdeklődésének, később azonban talán ép új testvérke születése miatt ez a kiváltságos helyzete megszűnik. Ilyenkor úgy érzi a gyermek, hogy félretolták és mellékes személy lett a családban. A helyzetnek ez a változása a gyermek magatartását lényegesen módosítja. Eddig „érdemes volt“ neki kedvesnek, „jódnak és szorgalmasnak lenni, mert hozzátartozói minden kedves megnyilatkozásáért elhalmozták becézésükkel. Tudásával, mutatványaival a család lelkesült- ségének és csodálatainak tárgya volt. Megváltozott helyzetében nem látja értelmét a gyermek az erőfeszítéseknek. Már nem kap értük dicséretet halomszámra. Az értékbeli süllyedés tudata keserűséggel is tölti el, mivel pedig hatalmi helyzetét visszahódítani nincs reménye, a passzív megtorlás álláspontjára helyezkedik, nemcsak hogy nem igyekszik ezentúl kedves és szorgalmas lenni, de a kedvetlenséget és hanyagságot tudatosan fegyverei közé iktatja. Az elvesztett érdeklődés helyett így szeretné a figyelmet megint magára fordítani. Ha hanyagságával szomorúságot okoz szüleinek, nem bántja, sót némikép örül is neki, mert úgy érzi, hogy ezzel „visszafizetett“ valamit az ót ért „igazságtalanságért.“ A sértődöttség alapja az iskolai élmények is lehetnek. így pl. ha a gyermek úgy érzi, hogy az iskolában nem méltányolják eléggé szorgalmát, tudását nem halmozza el a tanító dicséretekkel, és kitüntető megbízásokat sem kap, szintén arra a meggyőződésre juthat, hogy nem érdemes szorgalmasnak lenni. A makacs. sértődöttségen alapuló hanyagság gyógyítása lelki kezelést kíván. Elsősorban a gyermek élet- szemléletét kell megváltoztatnunk egészséges irányban. Megértő és bizalmas beszélgetés közben rá kell vezetnünk a gyermeket arra, hogy
