Eger - hetente négyszer, 1944
1944-03-08 / 38. szám
2 EGER 1944. március 8. Adómentesen kezelhető a felújítási tartalék A pénzügy miniszter körrendelet' ben megengedte, hogy a társulati adó alá eső iparvállalatok gépeik és egyéb felszerelési tárgyaik felújítására az 1944. évi adóévet megelőző üzleti év eredménye terhére gépeik és felszerelési tárgyaik beszerzési értékének legfeljebb 5 százalék, azokkal a vagyontárgyakkal kapcsolatban pedig, amelyeknek értékét a vállalatok érték tőkésítés címén már teljesen lezárták, vagy tartalékolták, a beszerzés értékének legfeljebb két százalékát adómentesen bírhatják, az ebből a célból létesített felújítási tartalék javára. A felújítási tartalék javadalmazása azonban nem haladhatja meg a mérlegszerű nyereség húsz százalékát, vagy a saját tőke egy százalékát, aszerint, hogy a kettő közül melyik a nagyobb. A felújítási tartalék C3&k akkor kezelhető adómentesen, ha a vállalat a tartalék összeg egyharmad része erejéig az ilyen tartalékok elhelyezésének céljára kibocsátott állami kötvényeket jegyez. Korcsmái iddogálás után leszúrta unokaöccsét Ifj. Losonczi András egri születésű, 19 éves földművest, aki a Maklári-űt 124. szám alatt lakik, súlyos tüdősérüléssel tegnapra virradó éjjel beszállították a mentők az Irgalmasok kórházába Ifj. Losonczi András duhaj verekedő hírében állott és a hatóságoknak többször akadt dolga a vérmes, legénnyel. Tegnapra virradó éjjel egy társával az egyik kocsmában iddogált. Ugyanoda bement később ifj. Bartha János, Losonczi nnoka- bátyja másodmagával. A korcsmából mind a négyen együtt jöttek el. Rövidebb-hosszabb beszélgetés ntán ifj. Losonczi elordította magát:„No most elszámolok veled!“ S ezntán kését előkapva unokabátyja melle felé sajtolt, aki az igen veszélyes mozdulatot b&lkarjával tadta csak elhárítani. Losonczi kése igen éles lehetettt, mert Bartha téli kabátját teljesen átmetszette. Ahogyan a szúrást elhárította a megtámadott ifj. Bartha, ő sem volt rest előhúzni rejtekhelyéről kését. Az ó szúrását Losonczi nem tudta kivédeni. A kés Losonczi hátába fúródott és felsértette a tüdőt. Losoncait eszméletlen állapotban, óriási vérveszteséggel kórházi ápolás alá vették, ifj. Barthát pedig átadták az ügyészségnek. a gyermeket a tanulásban. A testi erők ilyenkor fokozott kíméletre szorulnak. Még & játékos mozgásokat is korlátoznunk kell, hogy mennél több erőt takaríthasson meg a gyermek iskolai kötelességének elvégzésére. A hanyagság inkább lelki természetű jelenség. Előidéző okai között első helyen a kötelességérzés fejletlenségét említhetjük. A kötelességérzés hiánya abból állapítható meg, hogy a gyermek nemcsak a tanulásban mutatkozik hanyagnak, hanem általában minden munkájában. Csak azt csinálja szívesen, ami egyéni érdeklődése körébe esik, és ami szórakozásszámba megy neki. A kötelességérzés fejletlenségéhez rendszerint társulni szokott a „mo- ciális érzéktelenségu. Ez az oaa annak, hogy a gyermeket nem hatják meg sem a szülői fenyegetések, sem az édesanyai könnyek és fájdalmas szemrehányások. A társas érzéketlenség mintegy körülbástyázza a gyermeket, és elszigeteli minden olyan hatástól, amely kényelmes helyzetéből ki akarja mozdítani. Ha a gyermekben csapán a kötelességérzés fejletlen, aránylag köny- nyebben bírhatják rá iskolai munkájának elvégzésére. Fokozott ellenőrzés, a szeretet időszaki megvonása, biztatás rendszerint megteszik hatásukat. A kötelességteljesítésben gyenge tanaiénál fokozott jelentősége van a délutánok rendjének, amely ha állandó, szokássá érlelheti a tanulást. A következetesen szoktatott és ellenőrzött gyermek idővel beletörődik abba a gondolatba, hogy naponta meg kell tanulnia leckéjét és meg kell írnia házi feladatait. Ajánlatos, hogy a szülők időnként érdeklődjenek az iskolában a felől, hogy a gyermek nem felejt-e el egy-egy házi feladatot megcsinálni, vagy leckéi megtanulni. A kötelesség alól való kibúvás miatt ugyanis kísértést éreznek arra, hogy otthon szüleik érdeklődésére letagadjanak, vagy lehallgassanak olyan iskolai feladatokat, amelyekhez semmi kedvük ninci.Amig a kötelességteljesités- ben meg nem erősödik a gyermek, ne elégedjünk meg az általános természetű felhívásokkal, hogy „most már fogj munkához és tanulj meg. mindent“.Tantárgyak szerint érdeklődjünk nála, mi van tanulni és írni valója. A tanulás befejeztével ellenőrzésként kérdezzünk fel egy- egy leckét és vizsgáljuk meg a házi feladatokat. Ha azt tapasztaljuk, hogy sem tanulása nem kielégítő, sem írásbeli munkáit nem végezte el kellő gonddal, ültessük újra tanuló asztalhoz. A rendetlen írásbeli munkákat írassuk újra. Sírása ne lágyítson meg, hiszen arról van szó, hogy a gyermeket hozzászoktassak a mindenkori kötelességek lelkiismeretes, gondos elvégzéséhez. Következetes és szigorú álláspontunknak hamarosan jelentkezni fognak, az eredményei. Az abpos munkára, a gondos Írásra szoktatott gyermeknek sikerei lesznek az iskolában. Hol feleleteit dicsérik meg, hol írásbeli munkáit. A siker igen nagy mértékben fokozza aztán a gyermek munkák edvét. Amikor azt látjuk, hogy a tanulást most már szívügyének is tekinti a gyermek, csak jobban'magára hagyhatjuk a tanulásban. Kell ugyanis hogy önállósodjék, és a kötelességgel kapcsolatos felelősségérzés kifejlődik benne. E nélkül szorgalma nem lehet állandó és a tanulást sohasem tekinti a maga ügyének, hanem csak tehernek, amelyet rá- kényszeritenek, de amelyet csak akkor hajlandó hordani, ha párán- csolói mellette állanak. A szociális érzésekben fejletlen vagy fogyatékos gyermek csak önmagát szereti és minden tevékenységében önmagára vau tekintettel. Azt teszi, ami jól esik neki. Érzéketlensége miatt nem ad sokat sem az iskola kifogásaira, sem a szülők érzelmi megnyilatkozásaira. Az elismerés és dicséret reménye nem mozgatja meg különösebben, kivéve ha ezzel egyéni előnyökhöz jnthat, amelyek kedveznek önzésének, hiúságának és önszeretetének. A csak önmagát szerető hanyag gyermeket hiúságán, önsseretetén keresztül lehet kötelessége jobb elvégzésére bírni. Nagy elismeréssel ünnepelték Komáromi] Pált művészi pólyájának harminc éves fordulóján Romáromy Pál operaénekes, az Egerben közismert Komáromy család tagja, most ünnepelte művészi pályafutásának harminc éves jubileumát. A m. kir. Operaház kiváló buffó- basszusának jubileuma alkalmából a budapesti sajtó értékes beszélgetéseket és visszaemlékezéseket közölt, ünnepléséről pedig a következőképpen számolt be: „Táblás ház közönsége ünnepelte tüntető elismeréssel a művészi pálya- tatásának 30. évfordulójához ért Komáromy Pált az Operaházban, „A sevillai borbély“ vasárnapi előadásán. Alig lépett a színpadra a Bartolo dr. szerepét alakitó népszerű művész, máris felzngott a taps és tartott hossza percekig, kifejezésre juttatva a közönség őszinte szerete- tét és megbecsülését, amelyet Komáromy Pál fáradhatatlan művészi munkájával valóban kiérdemelt. Az érdemes művészt egyébként az előadás szünetében ez alkalomra ünnepélyesen feldíszített öltözőjében szere tettel köszöntötték az Operaház igazgatója, a Magyar Operabarátok Egyesületének vezetői, valamint művésztársai és barátai. Az ünnepi est díszes hallgatósága—-az udvari páholyban József főherceg tábornagy is megjelent — a jubilánssal együtt őszinte szeretettel ünnepelte a szép est szereplő művészeit. A kultuszminisztérium részérói báró Wlassics Gyula államtitkár üdvözölte az ünnepeltet, akit fel- köszöntött még dr. Székelyhídy Ferenc, pályatársai pádig ezüst babérkoszorút nyújtottak át a jubileum emlékezetére.“ HÍREK I Társadalmi naptár Március 12 i Délután 5 órakor a Kolping Leányegylet kultúrdél- utánja a Katolikus Legényegylet érsekudvari helyiségében. — Az egri ggóggszertárak é||ell szolgálata március hó 4-én estétől március hó 11-én reggelig Preszler gyógyszertára, Széchenyi- utca 14. — Lelkigyakorlat. A ferences templomban március 9-én reggel a Rózs&füzértársulat rendezésében háromnapos lelkigyakorlat kezdődik. A szentbeszédek reggel fél 9, d. u. 3, (csütörtökön fél 4) és 5 órakor kezdődnek. A szentgyónást réggé- lenként 6 órától kezdve lehet vé- gezni, befejező közös szentáldozás vasárnap reggel a 6 órai szentmisében. — A Kolping Leányegylet kultúrdélutánja. A Kolping Leányegylet március 12-én, vasárnap délután . kultúrdélutánt rendez a Katolikus Legényegylet érsekudvari helyiségében. A műsoron dr. Besz- nyák István előadása, valamint a Kolping Leányegylet műkedvelő gárdájának magánszámai és egy- íelvonásosok szerepelnek. A kultúrdélutánt nagy érdeklődés előzi meg. Műsorának részletes ismertetését később fogjuk közölni. — Pályázat ipari munkás- Jutalmakra, A miskolci Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy az iparügyi miniszter az immár egy évtizednél régebb idő óta követett gyakorlatnak megfelelően az arra kiválóan érdemes, idősebb — az ötvenéves kort betöltött — ipari munkások részéra az 1944. évben 22, egyenkint 120 pengős jutalmat, valamint elismerő levelet szándékszik adományozni. A jutalmakra csak olyan munkások pályázhatnak, illetve olyan munkások hozhatók a munkaadók és a Kamara által javaslatba, akik kifejezetten ipari (kisipari vagy gyáripari) munkások és jelenlegi vagy volt munkaadójuknál megszakítás nélkül legalább is betöltött 25 év óta vannak, illetve voltak alkalmazva, ötvenedik életévüket batöltötték és akik sem jutalmat, sem elismerő levelet még nem kaptak. Minden pályázó köteles pályázatához csatolni munkakönyvét, annak hiteles igazolására, hogy mennyi idő óta van, vagy volt munkaadójánál megszakítás nélkül alkalmazva, munkaadója nyilatkozatát arról, hogy alkalmaztatásának egész ideje alatt — különösen a forradalmi idők és a megszállás alatt — kifogástalan és nemzethű magatartást tanúsított, a rendőrhatóság erkölcsi bizonyítványát. A munkások pályázatait a munkaadóknak 1944. évi márcins 15. napjáig kell a Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarához benyújtanak.
