Eger - hetente négyszer, 1944
1944-03-04 / 36. szám
» ÉGEK i«44 március 4 Megint a könyvről. Megrendíti reményeiket és megtépázza emberi, illetve szülői hiúságukat. Ez az oka annak, hogy az elégedetlenség igen sokszor haraggá és felháborodássá fodrozódik, aminek nyomában ütlegek, pofonok és szidalmak röpködnek. A legtöbb gyermek el van készülve rá, hogy a rossz bizonyítvány förgeteges hatást vált ki otthon. Lelkűkben nem is tiltakoznak ez ellen, ''mert úgy érzik, hogy mulasztásaik miatt bűn- hődniök kell Csak a durva és kegyetlen megnyilatkozásoktól irtóznak, káromkodó'hangtól és az esztelen -ütlegeléstől. A gyermek egyénisége szerint egyébként igen különböző hatása van a szülői haragnak. Finomabb érzésű' gyermekek annyira a szívükre vehetik, hogy mint valami betegségben testileg és lelkieg szenvednek tőle. Durvább és elfásult lejkek különösebb izgalmak nélkül várják, amig elmúlik felőlük a vihar. A szülök érzelmi állásfoglalása önmagában is komoly fordulatot idézhet élő a gyermek tanulásában. Egyik gyermeket talán a megfélemlítés, a másikat a szülők bánatának átérzése indít a jobb elhatározásokra, a harmadikat a szülők öröme lelkesíti még jobb munkára. Bármilyen hatásos lehet is az érzelmi állásfoglalás a bizonyítvánnyal szemben, . ezzel nem tekinthetjük elintézett- * nek az ügyet. Ne gondoljuk, hogy erre csak akkor van szükség, ha a gyermek rossz bizonyítványt hozott haza. A jó, sőt a legjobb tanulónál is van felülvizsgálni való. Ha más nem, az, hogy vájjon az erőkifejtés, amelyet a gyermek a tiszta „kitűnő“ « kedvéért végez, nem meríti e ki szervezetét oly mértékben, hogy egészségét, idegeit komoly veszélyeztetésnek teszi ki. Fel kell -vetnünk magunkban, hogy azok a jelesek és kitűnők, amelyek részben a házimunkák alapján kerültek be a bizonyítványba, vájjon joggal a gyermek eredményeiként könyvel- hetők el,-s nincs-e benne a megengedettnél több része a családnak ? Elsősorban írásbeli és rajz felad átokra gondolunk ezzel. Ha igen, a jövőben vagy lemondunk a tiszta je- •íes szorgalmazásáról, vagy önállóbb munkára szorítjuk a gyermeket. A gyermek egészségét és bizonyítványának erkölcsi értékét sem hiúsági, Eger, március 4. Az egri határ hegyi utainak helyzete egyre törhetetlenebb. Vannak helyek, ahol az utak járhatatlanok, nemcsak a kellő gondozás hiánya miatt, hanem azért is, mert a sok foglalás következtében egyetlen 'kocsinyom keskenységére szűkültek össze. A város mérnöki hivatalának vezetője, R*pcsák József műszaki tanácsos kidolgozta a terveket a hegyi utak kiépítésére s általában a külső útrendszert két csoportba — Kiosztották a miskolci kereskedelmi és iparkamara ösztöndíjait. A miskolci kereskedelmi és iparkamara az idén is több nagy értékű ösztöndíjat osztott szét a kamara területének ifjúsága között. Az ösztöndíjakból két egri kereskedelmi középiskolai tanuló is részesült, Gál László és Murányi László, akik 150 — 150 sem más szempontnak feláldozni nem szabad. A rossz bizonyítvány sok és hosszantartó gondot okoz mindenkinek. A feddéssel,[szemrehányással, szidással és fájdalmas magunkbavonulással csak pillanatnyi hatásokat érünk el. Nem sokkal több az eredményük a fenyegetéseknek sem. Higgadt, okos intézkedésre van szükség. L°gelő- ször is igyekezzünk megállapítani, hogy mi az oka az eredménytelenségnek. Kérdés, vájjon testileg és lelkileg eléggé erős-e a gyermek a tanulásra. Gyakran előfordul, hogy szellemileg teljesen ép tanulók «a fejlődésben egy évvel, esetleg többel is elmaradtak kortársaiktól. Szellemi fejlettségük a test zavaraival is összefüggésben állhat, vagy valamilyen gyermekkori betegség következménye lehet. Az ilyen gyermek nem tud lépést tartani kortársaival bármennyire erőlködik is. A hallottakat és látottakat sem megérteni, sem feldolgozni nem tudja úgy, ahogyan kellene Rajta segíteni csak úgy lehet, ha egy évet visszamarad az iskolában és érétté válik azokra a tanulmányokra, .amelyeket az iskola megkíván. Ugyanígy kell elbírálnunk az olyan gyermeket is, aki testi fejletlenség, betegeskedés miatt nem bírja az iskolai élet ütemét. Pihennie kell és megerősödnie a feladatok súlyához. Az ismétlés gondolatától ne' irtózzunk különösen akkor, ha ezt a gyermek testi vagy szellemi fejletlensége teszi megokolttá. Egy évi visszamaradás az egész életre kiható jótétemény lehet, mert megnövekedett erőkkel könnyebben tud eleget tenni a gyermek minden feladatának. Á szülői hiú ágot, amely azt szeretné, hogy mindenben és mindenhol első, vagy legalább is az elsők között legyen a gyermek, rendeljük alá az okosságnak. Más a helyzet, ha a gyermek értelmileg is, testileg is eléggé fejlett, mégsem mutat fel kielégítő eredményt. Az eredménytelenség oka lehet a gyermekben, de lehet a körülményekben is. Lustaság, el- kedvetlenedés, érzelmi gátlás, áz önbizalom elvesztése, külső zavaró körülmények, helytelen tanulási módszer stb. lehetnek .okai a ki nem elégítő iskolai munkának. osztotta. Egyiket 8, a másik csoportba tartozó utakat 6 méteres szélességűre tervezik kiépíteni, hogy megfeleljenek a forgalom követelményeinek. Az építkezések ‘ megkezdéséről egyelőre nem lehet szó, azonban a képviselőtestület elhatározta, hogy azokon a helyeken, ahol mégis szükségesnek mutatkozik egyes út- részletek rendbehozása, ott az érdekelt gazdák kötelesek lesznek • átengedni területükből a megfelelő szélességű sávot az út kiépítéséhez. pengőt kaptak. Ezenkívül három kereskedelmi főiskolai, tizennégy középiskolai és három kereskedelmi középiskolai tanulót tanulmányi segélyben részesített a Kamara. Az ösztöndíjat és. tanulmányi segélyt kapók túlnyomórészt szegénysoráé kereskedők és iparosok 'kiváló tanulmányi előmenetelő gyermekei. Egy jól forgatott, éles és mezte- ten kard a legritkább esetben elég nagy kérdések megoldására, mert ezen a világon nem minden egyszerű gordiusi csomó, mely csak a maga kardjára vár. Azután a betegség, a múlandó baj gyógyszere sem mindig és föltétlenül a halál. Ezek a gondolatok önkéntelenül is fölvetődnek a „Vetés“ multheti cikkének —a Szimat és irodalom-nak — olvasásakor, melyben könyörtelen problémalátással kerültek a vádlottak padjára a könyvek mai színes és félelmes áradásáért felelős könyvkiadók, írók és a kispolgár. A kérdés túlságos leegyszerűsítése azonban nem veszélytelen. Az elméletnél az élet, a valóság sokkal összetettebb, félelmetesebb, bonyolultabb, ezért — sajnos — ez a kérdés sem ilyen egyszerű. — Talán nem lesz érdektelen néhány gondolat fölvetése: hozzá, mellé és ellene. * A könyvek mértéken felüli áradása a» utóbbi években világjelenség. Német-, Olasz-, Franciaország és Anglia évi hatvanezer kiadott könyvével szemben áll a mi három- ezerünk. Óriási szám ez is. A tájékozódási eligazodás embertelenül nehéz, az áttekintés pedig szinte lehetetlen, pedig kell na?yon, hiszen hozzávetőlegesen egy emberélet alatt — átlagolvasót véve — kétezerötszáz könyvet lehet elolvasni, idegek és szem feláldozásával tízezret. Tehát a probléma: a magunk élete — mondjuk — ötezer könyvének kiválasztása nem kicsi feladat. De viszont: kevesebből könnyebb lenne választani? Lenne e ugyanennyi érték, mint most a sok silány között? Nehéz kérdés. Vitatható! A máglya nem szellemi megoldás, nem is célravezető. Betű ellen tűzzel harcolni reménytelen, meddő dolog. — A kiadóról könnyebb, de a könyvek íróiról nehéz elhinni, még a hivatás és tehetségnélküliekről is, hogy pusztán szimatról van náluk szó. Igen, erről is! De kézirat fölé hajolni, vagy az írógép billentyűi fölé, s róni a sorokat: inkább valami sötétfényü, megmagyarázhatatlanul kényszerítő, makacs láz. Egyfajta kényszer ez: megnyilatkozni, világgá sírni és kiáltani valamit, ami éget, fáj, nyugtalanít belül, a mélyben, elmondani az ámulatot, amit kiválta: nak a világ eseményei, férfiak és nők életének, lelkének talányai. Persze mindez a legritkább esetben sikerül jól, az igazság, erkölcs és művészet szellemében. Itt kell jönnie a kritikának s a könyörtelen kritikusnak a maga igazságával, eligazító szándékával; ő felelősebb az írónál és kiadónál. * Meglepetéssel értesültünk 'arról is, hogy lókupeceink, derék színházi kellékeseink és honfitársnőink, a magyar cselédlányok, űj abban könyv- iratással, s kiadással foglalkoznak. Ez meglep és örömmel tölt el — ha igazán így van. Milyen könnyű akkor nekünk kifelé érvelni, a világ szellemi nagyhatalmai felé: száz százalékon felüli mértékben vagyunk kultúrnemzet, nem csalás ez és nem ámítás, ime, kupeceiuk, amikor épen nem adnak és vesznek, háztartási alkalmazottaink pedig két mosogatás között gondterhelten hajolnak kéziratok fölé, lektorokkal tárgyalnak, írókkal szerződnek és elmerülten vitáznak jelzők — és állítmányokról. Nagyon nagy baj * volna ez ? * Igen a világvihar az égő városok fázó polgárait a szellemi tüzekhez terelgeti: átmelegedni; a robbanások sötét fényeitől vak éjtszaka megkívántává a lélak, a magasabb- rendü élet és irodalom fehér világosságát ... a fényt! Az élet egyértelműbb -lett a földrészeken, kéken és hörögve fuldoklik a pusztulás, a fájdalom és iszonyat örvényeiben, s az emberiség menekül, ki hová tud, s ahová épen lehet: a lélek legbensőbb tartalékaihoz, templomok mélyére vagy rommá hullt falai közelébe legalább, vagy írásba és olvasásba a pusztítás embertelen bravúrjai elől. És menekül minden elől, a mindenhatóknak kikiáltott politikai, gazdasági tételek, rend-^ szerek, képletek elől, a program- mok és elméletek elől. Hová? A gondolat és betű bensősége, értelme felé, a könyv felé, mely tárgyilagosan leírja a valóságot, az igazságot és egy szóval sem többet, de úgy, hogy közben hírt ad mindénről, ami szépség, hit, tartalom, értelem, tünemény, csodálatos, sugárzás, érzés és álom az életben. Sziget is a könyv és ölöm. Emberfeletti hős az, .aki végig tudja élni az életet és érdemesnek is tartja: örömtelenül. * Kiadó és író, aki kézirata fölé hajolva mereng, ír és álmodik, mert ezt kell tennie, csak tegyék meg n magukét, adjanak ki és írjanak. De viszont a kritika is tegye meg a magáét, harsogva és tisztán hirdesse, mi az igazság egy könyv körül és minden könyv és gondolat "körül. Az iskola és társadalmi közössé-, geknek is komoly feladata' övéit jó olvasókká nevelni, a gondolatokat és könyveket mérlegre tenni és a mérleget jól, igazán és csalhatatlanul kezelni. A kényes és jól megnevelt, igényes irdodalmi közvélemény azután hamarosan felszámolná a csak pénz után loholó kiadót, az irodalmi hiénákat, az akkordmunkásokat, de még a világhírű szövegírókat is, mert van szövegírás és van irodalom és e kettő nem ugyanaz. Az álolvasó, kinek a könyv nem életigény, úgyis hamarosan elfárad és visszatér — mondjuk — a pénzolvasáshoz. Az igazi kiadók, írók, kritikusok és olvasók jó és pontos összmunkája kell és ez hamarosan felszámolná az igénynélküli álolvasók számára író és kiadó vállalatokat. * Ezzel kapcsolatban tervek érnek és formálódnak itt Egerben is. A terv és álom ez: egy helyes és igényes irodalompolitikával vezetett könyvkereskedéssel kapcsolatos irodalmi kör vagy szalon, ahol a város vérbeli olvasói egy kötetlen szellemi kört A városi képviselőtestület kimondotta, hogy a hegyi utak kiépítésénél milyen területeket kell a gazdáknak átadni
