Eger - hetente négyszer, 1944
1944-03-03 / 35. szám
Eger, L V. évfolyam, 35. szám. ÁRA 12 FILLÉB * Péntek * Trianon £5, 1944, március 3, ELŐFIZETÉSI DÍ J i •gg hónapra 2 pengó, V* évre 5 P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap i6 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Tel. 11. KIADÓHIVATAL: Egghm, Szent János- Nyomda. Telefon Í7Ő. Csekkszámla 54.668i % A Szovjet Bobnijszknál kétezer halottat vesztett Bérlőből jelentik a keleti arc rónairól. A szovjet öt lövészh&d osztállyal és sok páncélos alakulattal kelet felöl keskeny szakaszon kísérelte meg az áttörést és a döntést Bobrujsíkcá). Az áttörési ki sérlet teljesen meghiúsult a német védelem szilárdságán. A szovjet kétezer halott és háromszáz fogoly hátrahagyásával kénytelen volt visszavonulni. Igen sok nehéz fegyver is maradt a németek kezén. Nem utazott Unn bizottság Moszkvába, de a kormány megfontolta a békeszerződést A washingtoni finn követség szóvivője megcáfolta azokat a híreket, hogy a békeszerződés megkötése céljából finn bizolt-ág utazott Moszkvába. A szóvivő kijelentette, hogy mindamellett a fián kormány komolyan megfontolja a békekötés lehetőségeit. ÍTlűuészi szobrot adnak át az egri leventék szombaton délben ór. Czapik Gyula érseknek A magyar ifjúság életének és munkájának alapja. a valláserkölcsi nevelés, amelyet a lev ent eint élményben nagyfontosságú rendeletek biztosítanak. A leventeifjúság lelki gondozásáról külön szevezet gondoskodik: az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének Országos Vezetője mellett működő lelkészi alcsoport és az ő irányltásak mellett működő levente- lelkészek szerte az országban. Az ifjúság valláserkölcsi nevelésének jelképezésére vitéz Béldy Alajos vezérezredes szobrot készíttetett. A szobor Krisztust ábrázolja, mellette áll egy magyar leventeifjú és egy leventeíeány. Áhítattal néznek Jézusra, aki áldólag terjeszti féléjük kezét. A Krisztus szobrot — Hanzély Gizella művészi alkotását — ünnepélyes külsőségek között levente- ifjak és leventeleányok küldöttsége adja át dr. Serédi Jnsztinián bíboros hercegprímásnak és dr. Czapik Gyula egri érseknek, aki a hercegprímás megbízásából az ó helyettese. Az egri ünnepség március 4 én, 12 órakor saj ifc 1?, amikor i? szegd leventék ünnepélyesen, hódoló tiszteletadással átadják a szobrot dr. Czapik Gyula m. kir. titkos tanácsos, érseknek.- Az ünnepséghez 11 óra-45 perckor egy levente díszszázad, leventeíeány díszszakasz, valamint az iskolai és iskolánkívül leventék küldöttsége vonul fel az Eszterházy-téire. A felvonulás befejezte után a leventék szűkebb küldöttségét fogadja az érsekfó- pásztor s a felajánlott szobrot ennek kezéből veszi át. A főpásztor a szobor átvétele után palotája erkélyéről beszédet intéz a leventékhez, majd pedig áldását adjs. Az egri leventék nagy lelkesedéssel és főpásztoruk, az ifjúság jóakaratú atyja iránti mélységes szeretettel készülnek a bensőséges levente ünnepségre. Leventéink ezúton kérik fel Eger város közönségét, hogy csatlakozzék az ünnepséghez. Emberiességet, pártatlanságot és tárgyilagosságot kíván a köz- igazgatástól a belügyminiszter A belügyminisztérium dísztermében most,délelőtt uyílt meg a II. közigazgatási tanfolyam. A megnyitási ünnepségen megjelent a kormány majdnem minden tagja, a főbb hivatalok vezetői, ipar és kereskedelem képviselői. A tanfolyam mot Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter nyitotta meg. — Sokszor mondottam már: a jó közigazgatás nemcsak azt jelenti, hogy elintézzük az aktákat, hanem elsősorban azt, hogy elmélyülünk az élet problémáiban, az emberrel, mint emberrel foglalkozunk s a felmerült, kérdéseket emberséges érzésekkel intézzük el. — Ha valaha, akkor a mai viszonyok közt keil ezt minden körülmények közt és mindenekfelett megkövetelnünk a közigazgatástól. De meg kell követelnünk azt is, hogy a pártatlanság és a tárgyila gosság, amely a közigazgatásnak mindig elsőrendű feladata volt, & mai időkben még fokozottabb mértékben érvényesüljön. Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter tai tóttá meg előadását. A háború kitörésejíta iparunk túlnyomó hányadban külföldi segítség nélkül látta el hadser- günk felsze relését és a megnagyobbodott ország polgári szükségleteit. Az iparilag termelt áruk értéke- és minősége szempontjából ma már kétségkívül elértük az ipari ország je'legét, a foglalkoztatási adatok alapján azonban még csak agrár ipari állam vagyunk, minek n*gy előnye, hogy iparunk és mezőgazdaságunk harmonikus továbbfejlesztésével tanulhatunk a külföldi példákból. Zsindely Ferenc miniszter „Közlekedésünk feladatai“ címmel tartott előadást. Hazánk mindig a népek országúján volt és ma is Délkelet- eurőpa kulcsa. A Balkánt Nyugat- és Északturópával összekötő közlekedési vonalak rajtnak vezetnek keresztül. E helyzetünk folytán a háború után az országon átmenő forgalom valószitúleg igen jelentős lesz. Hazánknak a forgalom lobo- nyolitásában előkelő szerepre van kilátása. Földrajzi helyzetünk az óriási fejlődés előtt álló légiforg&lom terén előkelő szerepre jelöl ki bennünket. Ezután Keresztes Fischer Peren« a megnyitó ünnepséget bezárta.(MTI) Szülők Iskolála Bizonyítványkiosztás után Irta i Dr. Somos Lajos. II. A jó bizonyitvány erószakolása nem kivár atos. Az iskola ugyanis a bizonyítvánnyal önismeretre is akar nevelni. Meg akarja mutatni a gyermeknek, hogy mely tantárgyakban ért el jó eredményt, melyekben mutatkozik gyengének. A bizonyítvány alapján bizonyos rangsorba kerülnek a taulók, és ez a rangsor szükségképen felveti azt-a kérdést, vájjon valóban helyesen értékelte- e magát a gyermek akkor, amikor az elsőbbséget követelte magának társai között. A keyés önbizalmú gyermeket arra eszmél- tetheti rá, hogy nem kell gyengének és utolsónak éreznie magát, teljesítményei alapján joga van bizonyosfokú elsőségre, kezdeményezésre és vezetésre. Amikor tthát a bizonyítvány az önmagát túlbecsülő gyermek értékeit alábbszál- litj*, illetve a kevés bizalmú, túlságosan szerény tanuló önértékét, önbizalmát és becsülését növeli, nagyjelentőségű nevelő, hatást fejt ki. Ettől a nevelő hatástól fosztják még gyermekeiket azok a szülők, akik felértékelt bizonyítványt próbálnak kicsikarni. A tanulmányokat hfien tükröző bizonyítvány a gyermek igazságérzetét is neveli. Annak az eszményi követelménynek enged gyakorlati alkalmazást, amely azt kívánja, hogy az emberi cselekedeteket a bennük rejlő erkölcsi és szellemi értékek alapján méltányolják. Az igazságérzés ősi szellemi tulajdona az embernek, és már a kisgyermekben is elevenen é), az iskola csak megerősíti és egyetemes érvényű erkölcsi törvénnyé emeli. A kisgyermek az igazság érvényesülését még egyoldalúan, csupán a maga szempontjából igényli. Az iskola tanítja meg arra, hogy az igazságnak akkor is érvényesülnie kell, ha az az fegyénre nem kedvező. Az iskolában eszmél rá a gyermek, hogy az igazság nem egyéni, hanem szociális jellegű. Az ideális életszemléletre hajlamos tanulóifjúság előtt az iskola minden megbecsülést elvesztene, ha az osztályozásban mellékes szempontokat engedne érvényesülni. A szülők nem lehetnek elbírálói annak, hogy a gyermek tudását, szorgalmát milyen osztályzatokkal lehet «kifejezésre juttatni, mert a gyermeket nem csupán mint egyént, hanem mint az osztály közösségének tagját is figyelembe kell venni elbíráláskor. Az önmagában kitűnőnek látszó tndás vagy készség egészen elszürkülhet,amikor osztály4
